Az IPCC legújabb jelentése leírja a 1,5 fokos felmelegedés hatásait.
Nem szép, most történik, és kifutunk az időből.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tavaly kiadott jelentése – az AR6 munkacsoport II. jelentése – a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos (2,7 Fahrenheit-fokos) hatását vizsgálja, és ez elég szörnyű.[1] De közel sem olyan rossz, mintha hagynánk, hogy a hőmérséklet 2 Celsius-fokkal emelkedjen. És ahogy Stephanie Roe a Természetvédelmi Világalap munkatársa megjegyzi, az 1,1 Celsius-fokos hőmérséklet sem éppen egy piknik.
“Már most is óriási károkat látunk a városainkban, a gazdaságban, az emberi egészségben, az élelmiszer- és vízellátás biztonságában, valamint a természetes ökoszisztémákban. Az olyan éghajlati hatások, mint a szélsőséges időjárási jelenségek, a tengerszint emelkedése és a fajok kihalása az előrejelzések szerint további felmelegedéssel súlyosbodnak, és egyes kockázatok 1,5 °C felett már visszafordíthatatlanok.”
António Guterres ENSZ-főtitkár a sajtótájékoztatón ezt mondta: “Ez a jelentés tényt tényre halmozva mutatja be, hogy az embereket és a bolygót hogyan sújtja az éghajlatváltozás”. Megjegyzi, hogy “a vezetői szerepvállalásról való lemondás bűncselekmény”, és a nagy szennyezők “gyújtogatásban bűnösek”. A jelentést “az emberi szenvedés atlaszának és a kudarcos éghajlati vezetés elítélő vádiratának” nevezi.
A 2015-ös párizsi megállapodás célja az volt, hogy a hőmérséklet-emelkedést 2 Celsius-fok alatt tartsák, egy későbbi, 2018-as jelentés szerint pedig 1,5 Celsius-fok lenne a cél. Ez ellentmondásos volt. Egyesek (például Ted Nordhaus a Breakthrough Institute-tól) azt állították, hogy az IPCC “eltolta a céltáblát”, és hogy a számok önkényesek. Bizonyos értelemben azok is: Ezek számításokon és valószínűségi fokozatokon alapuló célok, a hőmérsékletek pedig kerekített számok. Sokan azt is mondják, hogy már túl késő a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartani, amihez a szén-dioxid (CO2) és az azzal egyenértékű kibocsátások 45%-os csökkentését kellene elérnünk 2030-ig.[2] Ez valószínűleg igaz, de ez a jelentés megmutatja, hogy ennek milyen következményei lesznek. Amint a jelentés megállapítja,
“A tudományos bizonyítékok egyértelműek: Az éghajlatváltozás veszélyezteti az emberi jólétet és a bolygó egészségét. Az alkalmazkodással és az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos összehangolt globális fellépés további késlekedése elszalasztja azt a rövid és gyorsan bezáruló lehetőséget, hogy mindenki számára élhető és fenntartható jövőt biztosítsunk.”[1]
IPCC
“Az éghajlati modellek a regionális éghajlati jellemzőkben jelentős különbségeket jeleznek előre a jelenlegi és az 1,5°C-os globális felmelegedés között, valamint 1,5°C és 2°C között. Ezek a különbségek a következők növekedését foglalják magukban: az átlaghőmérséklet emelkedése a legtöbb szárazföldi és óceáni régióban (nagy megbízhatóság), szélsőséges melegek a legtöbb lakott régióban (nagy megbízhatóság), nagy mennyiségű csapadék több régióban (közepes megbízhatóság), valamint az aszály és a csapadékhiány valószínűsége néhány régióban (közepes megbízhatóság).”[1]
Ez a jelentés annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy ahelyett, hogy az elkövetkezendő események hatásait becsülné meg, a már bekövetkezett eseményeket sorolja fel, a hőhullámokat, az árvizeket, a viharokat stb. Ahogy Katherine Hayhoe, a Nature Conservancy vezető kutatója megállapítja:
“A biológiai sokféleség csökkenése, a mezőgazdasági termelékenységet érő stressz, az emberi egészséget fenyegető kockázatok – a WGII által kiemelt témák nem újak. A legtöbbjüket már évek óta nyomon követjük. Most azonban kétségtelen bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az éghajlatváltozás hogyan súlyosbítja és egyesíti ezeket a kihívásokat olyan ütemben, amellyel az emberiség jelenleg nehezen tud lépést tartani, és hogy ezek a hatások gyakran a legkiszolgáltatottabbakat sújtják először.” – tette hozzá.
IPCC
A jelentés 3700 oldalas és nagyon részletes, de a mérséklési utakról szóló fejezetben való gyors elmerülés jelzi, hogy milyen irányba kell haladnunk.
“A felmelegedés nem lesz korlátozható 1,5°C-ra vagy 2°C-ra, hacsak nem sikerül számos területen átalakításokkal elérni az üvegházhatású gázok kibocsátásának szükséges csökkentését. A kibocsátásoknak a társadalom valamennyi fő ágazatában – beleértve az épületeket, az ipart, a közlekedést, az energiát, valamint a mezőgazdaságot, az erdészetet és más földhasználatot – gyorsan kellene csökkennie. A kibocsátást csökkentő intézkedések közé tartozik például a szén fokozatos kivonása az energiaszektorból, a megújuló forrásokból előállított energia mennyiségének növelése, a közlekedés villamosítása, valamint az általunk fogyasztott élelmiszerek “szénlábnyomának” csökkentése.”[1]
Ez a kínálati oldal vagy a termelési oldal; van az is, amit fogyasztási oldalnak nevezünk, vagy amit a jelentés keresleti oldalnak nevez:
“Egy másfajta cselekvés csökkentheti az emberi társadalom energiafelhasználásának mértékét, miközben a fejlődés és a jólét növekvő szintjét is biztosíthatja. A “keresleti oldali” intézkedéseknek nevezett kategóriába tartoznak például az épületek energiahatékonyságának javítása, valamint az energia- és üvegházhatású gázok intenzív fogyasztásának csökkentése a viselkedés és az életmód megváltoztatásával.”[1]
A jelentés társszerzője, Ed Carr ennél egyenesebben fogalmaz, és a Reuters idézi őt, aki szerint “átalakító változásokra van szükségünk… az élelmiszerektől kezdve az energián át a közlekedésig, de a politikánk és a társadalmunk is”.
A jelentés legfontosabb megállapításai:
- Az éghajlatváltozás valós, és már itt van, mivel már most is “jelentős károkat és egyre inkább visszafordíthatatlan veszteségeket okoz a szárazföldi, édesvízi, part menti és nyílt tengeri ökoszisztémákban”.
- Viszlát Miami: “A fokozódó felmelegedés felerősíti a kis szigetek, alacsonyan fekvő part menti területek és delták kitettségét a tengerszint emelkedésével járó kockázatoknak, amelyek számos emberi és ökológiai rendszert érintenek, beleértve a sós víz fokozott behatolását, az árvizeket és az infrastruktúrában bekövetkező károkat”.
- Viszlát, sokszínűség! “A vizsgált 105 000 fajból a rovarok 6%-a, a növények 8%-a és a gerincesek 4%-a veszíti el az előrejelzések szerint az éghajlat által meghatározott földrajzi elterjedési területének több mint felét 1,5°C-os globális felmelegedés esetén, míg 2°C-os globális felmelegedés esetén a rovarok 18%-a, a növények 16%-a és a gerincesek 8%-a.” A globális felmelegedés a rovarok 18%-át, a növények 16%-át és a gerincesek 8%-át érinti.”
- Búcsú az ökoszisztémáktól és a korallzátonyoktól: “A 1,5°C-os globális felmelegedés az előrejelzések szerint számos tengeri faj elterjedési területét magasabb szélességi körökre tolja, valamint számos ökoszisztémában bekövetkező károkat növeli. Ez várhatóan a part menti erőforrások elvesztését is előidézi, valamint csökkenti a halászat és az akvakultúra termelékenységét (különösen az alacsony szélességi fokokon).”
- Mindannyiunkat érint: “Az éghajlattal kapcsolatos, az egészséget, a megélhetést, az élelmezésbiztonságot, a vízellátást, az emberi biztonságot és a gazdasági növekedést érintő kockázatok az előrejelzések szerint 1,5°C-os globális felmelegedés esetén növekedni fognak, 2°C esetén pedig tovább fokozódnak”.
- Jelentős változtatásokra van szükségünk: “A globális felmelegedést 1,5°C-ra korlátozó, a túllépés nélküli vagy korlátozott mértékű útvonalak gyors és mélyreható átalakításokat igényelnének az energia-, a föld-, a városi és infrastrukturális (beleértve a közlekedést és az épületeket), valamint az ipari rendszerekben”.
- Le kell állítani az autópályák és a szivárgó épületek építését: “A városi és infrastrukturális rendszerek átállása, amely összhangban van a globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozásával, túllépés nélkül vagy korlátozott mértékben, például a földtervezési és várostervezési gyakorlatok megváltoztatását, valamint a közlekedés és az épületek kibocsátásának mélyebb csökkentését feltételezné a globális felmelegedést 2°C alatt korlátozó pályákhoz képest.”
- Együtt kell működnünk: A nemzetközi együttműködés biztosíthatja a környezetet ahhoz, hogy mindez minden országban és minden ember számára megvalósulhasson a fenntartható fejlődés keretében. A nemzetközi együttműködés a fejlődő országok és a sérülékeny régiók számára kritikus fontosságú elősegítő tényező.”
Mint korábban megjegyeztük, ez elég borzalmas. De nem lehetetlen – és a hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fokban tartása még nem teljesen elérhetetlen. És most van itt az ideje, hogy elkezdjünk komolyan foglalkozni vele.
Hivatkozások:
1. “Különjelentés: Kormányközi Éghajlatváltozási Testület. 2022. február.
2. “UNEP: 1,5C éghajlati cél “kicsúszik a kezünkből”, CarbonBrief.
Lloyd Alter | Frissítve: 2023. február 13. | Tényeket ellenőrizte: Katherine Martinko
Forrás: Treehugger
