Ázsiában és Afrikában eredő világjárványok

Miért Ázsiából és Afrikából jönnek a világjárványok, és miért számíthatunk még többre?

Ázsiában és Afrikában eredő világjárványokról | ClimeNews - HírportálSzöül, Dél-Korea: az emberek maszkot viselnek, amint elhaladnak egy képernyő mellett, ami a COVID-19-re hívja föl a figyelmüket. AP Photo/Ahn Young-joon

A koronavírus betegség, más néven a COVID-19 egy ijesztő emlékeztető az újonnan megjelenő fertőző betegségek jelentette globális veszélyre. Noha a járványok végigkísérték az emberi történelmet, egyre gyakoribbnak tűnnek. Csupán az elmúlt 20 évben a három nagyobb koronavírusféle okozta járvány tört ki. Még aggasztóbb, hogy egyre kevesebb idő telt el eközött a három világjárvány között.

Virológus vagyok, az Állatdiagnosztikai Laboratórium társigazgatója a Penn Állami Egyetemen, és a laboratóriumom az állati eredetű vírusokat tanulmányozza, azokat, amik állatokról emberre ugorva fertőznek. A legtöbb világjárványban legalább egy közös dolog van: A halálos munkájukat Ázsiában vagy Afrikában kezdték. Az okok talán meglephetik az olvasót.

Ázsiában és Afrikában eredő világjárványokról | ClimeNews - HírportálVásárlók maszkokban, amint felsorakoztak a Kína középső részén található Hubei tartomány 11 milliós Wuhan városának egyik élelmiszerboltjában. Az Ázsia és Afrika valaha sűrű erdő borította területeinek urbanizációja is hozzájárult ezeknek a halálos vírusoknak a terjedéséhez. AP Photo / Arek Rataj

Népességrobbanás, és változó városi területek

A korábban soha nem látott robbanás az emberi népességben az egyik oka annak, hogy miért ered több betegség Ázsiában és Afrikában. Gyors urbanizáció zajlik Ázsia-szerte, és a Csendes-óceáni térségben, ahol már így is a világnépesség 60%-a él. Világbank adatai szerint a 21. századnak már az első évtizedében majdnem 200 millió ember költözött városokba Kelet-Ázsiában. Képzeljük el, egy 200 milliós népességű ország jelenleg a világ 8. legnépesebb országa lenne.

Az ekkora mértékű migráció azt jelenti, hogy erdős területeket pusztítanak el, hogy lakóövezeteket hozzanak létre (gyakran nyomornegyedeket). A vadállatok közelebb kerülnek a városokhoz, és elkerülhetetlenül érintkezésbe kerülnek a háziállatokkal és az emberi népességgel. A vadállatok gyakran hordoznak vírusokat; a denevérek például akár százszámra. És ha a vírusok a fajkorlátot áttörve átugranak más fajokra, végül embereket is megfertőzhetnek.

Végül az extrém urbanizáció egy ördögi körré válik: a több ember több erdőirtást jelent, az emberi terjeszkedés és az élőhelyvesztés pedig végül kipusztítja a ragadozókat, beleértve a rágcsálók természetes ellenségeit. A ragadozók eltűnésével – vagy legalábbis az egyedszám drasztikus visszaesésével – a rágcsálók populációja hirtelen megnő. És ahogy az afrikai tanulmányok mutatják, ezzel együtt megnő az állati eredetű betegségek kockázata.

A helyzet várhatóan csak romlani fog. Kelet-Ázsia népességének nagy része még mindig vidéken él. Az urbanizáció várhatóan évtizedekig folytatódni fog.

Ázsiában és Afrikában eredő világjárványokról | ClimeNews - HírportálEgy család Zambiában. A haszonállatoknál gyakori a betegség, ami egy egyszerű módja a kórokozók állatról emberre terjedésének. Getty Images / Guillem Sartorio / AFP

Az önellátó gazdálkodás és az állatpiacok

A trópusi területek, ahol (még) nagy a fajgazdagság, már így is sokféle kórokozót hordoznak, és nagyban megnövelik egy új patogén megjelenésének valószínűségét. Az afrikai és ázsiai mezőgazdasági rendszer sem segít.

Mindkét kontinensen sok család függ az önellátó gazdálkodástól, és egy kisszámú haszonállat-állománytól. A betegségek kezelése, a takarmány-kiegészítés és az állatok tartása különösen korlátolt. A marhák, csirkék és sertések, amik fajspecifikus betegségeket hordozhatnak, gyakran kerülnek közvetlen érintkezésbe egymással, illetve vadon élő állatokkal és emberekkel.

És nem csak a farmokon: az élőállat-piacokat, amik gyakorinak számítanak Ázsiában és Afrikában, gyakran zsúfolt körülmények jellemzik, és a fajok vegyülése, beleértve az embert. Ez is kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy hogyan jelenhet meg egy halálos kórokozó, ami fajok között is terjed.

Ázsiában és Afrikában eredő világjárványokAz emberek állattenyésztési piacon kereskednek az Eid al-Adha fesztivál előtt, Pakisztán északnyugati részén, Peshawarban, 2019. augusztus 2-án. (Fotó: Saeed Ahmad / Xinhua)

Egy másik kockázati tényező a bozóthús vadászat és feldolgozás, ami különösen gyakori a szubszaharai Afrikában. Ezek a tevékenységek, minthogy veszélyezteti az állatfajokat és visszafordíthatatlanul megváltoztatják az ökoszisztémákat, veszélyes közelségbe hozzák az embereket és a vadállatokat. A bozóthús vadászat egy ismert és elsődleges módja az állati eredetű betegségek emberre átkerülésének.

Ugyanígy a hagyományos kínai orvoslás, ami azt állítja magáról, hogy gyógymódot kínál számtalan krónikus betegségre, mint pl. az ízületi gyulladásra, epilepsziára, vagy épp az impotenciára. Noha ezen állítások igazolására nincs semmiféle tudományos bizonyíték, Ázsia hatalmas fogyasztója a hagyományos kínai orvoslásban használt termékekre. A tigrisek, medvék, orrszarvúak, tobzoskák, és más fajok esetén orvvadászat folyik, hogy különböző testrészeiket belekeverhessék ezekbe a megkérdőjelezhető gyógykészítményekbe. Ez is nagymértékben hozzájárul az emberek és állatok érintkezéséhez. Mi több, a kereslet várhatóan nőni fog, ahogy az online marketing szárnyal Ázsia kérlelhetetlen gazdasági növekedése mellett.

Csupán idő kérdése

A vírusok ezrei tovább evolválódnak. Csupán idő kérdése, hogy egy újabb járvány törjön ki a világnak ebben a részében. Az összes koronavírusfajta, ami az elmúlt évek járványait okozta, beleértve a COVID-19-et, denevérekről ugrott egy másik állatra, mielőtt megfertőzte az embert. Nehéz előre jelezni, hogy pontosan milyen események láncolata okoz világjárványt, de egy dolog biztos: ezek a kockázatok enyhíthetők azáltal, hogy stratégiákat fejlesztünk ki arra, hogy minimalizáljuk a népességnövekedést és hatásait, amik hozzájárulnak az ökológiai zavarokhoz.

Ahogy a mostani járvány megmutatta, a fertőző betegségek, amik a világ egyik táján indulnak, rendkívül gyorsan el tudnak terjedni globálisan. Sürgősen szükség van építő jellegű környezetvédelmi stratégiákra, hogy megelőzzük az erdőirtást, és csökkentsük az emberek és állatok érintkezését. És egy, az új betegségek megjelenését figyelő átfogó globális rendszer – ami egyelőre hiányzik – elengedhetetlen eszköz volna abban, hogy harcoljunk ezek ellen a halálos és veszedelmes járványok ellen.

Írta: Suresh V. Kuchipud
Fordította: Kántor Sztella Nóra

Forrás: THE CONVERSATION Academic rigour, journalistic flair | BOCS BLOG