Az ENSZ kiszivárgott jelentése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának 4 éven belül tetőznie kell. A tudósok egy része által kiszivárgott a világ legfontosabb jelentésének újabb része!
Tudósok egy csoportja közzétette az IPCC-jelentés tervezetét, mivel attól tartanak, hogy a kormányok felhígítják azt.
A magyarázat arra, hogy miért történnek ezek a kiszivárogtatások, egyértelmű: az IPCC-n belül is sokan vannak, akiket nagyon aggaszt a jelenlegi vészhelyzet, az egymást követő jelentések egyes következtetéseinek langyossága, valamint a javasolt intézkedések politikába való átültetésének nyilvánvaló nehézségei. Az IPCC 1990 óta működik, és azóta egészen mostanáig nem történt más, mint a kibocsátások és a negatív mellékhatások egyértelmű növekedése, még akkor is, ha ez a gazdasági, társadalmi és politikai tehetetlenség felelőssége. Ezért szivárogtatják ki az összefoglalók tartalmát a politikusoknak, hogy elkerüljék, hogy a jelentés időközben túlságosan felhíguljon, és hogy felhívják a figyelmet egy olyan évtizedre, amelyben a civilizáció forog kockán.
A globális felmelegedésért minden országban túlnyomórészt a gazdagok felelősek nagyobb mértékben, a terepjárókat és a húsevést emelik ki hibásnak, és a jövőbeli gazdasági növekedés magas szén-dioxid-kibocsátású alapjait is megkérdőjelezik.
A szivárgás az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület hamarosan megjelenő, mérföldkőnek számító jelentésének harmadik részéből származik, amelynek első részét augusztus 9-én tették közzé, és amely az éghajlat példátlan, részben visszafordíthatatlan változásaira figyelmeztet.
Mi a jelenlegi helyzet? Dióhéjban: mindenütt rendkívüli hőmérsékleti rekordok születnek, mint például Kanadában egy hónappal ezelőtt, ahol három egymást követő napon megdőlt a korábbi rekord, és egyszerre öt Celsius-fokot emelkedett, nagyon közel az 50 Celsius-fokhoz. Hihetetlen árvizeket is látunk, mint például Németországban, Belgiumban vagy Kínában, több száz eltűnt és halálos áldozattal, és természetesen hatalmas gazdasági károkat, valamint hatalmas tüzeket a világ nagy részén. Az elmúlt napokban Görögország és Törökország volt a klíma-lottó vesztese. Olyan lottó, amelyben minden országnak sok száma van, és nem lesz nyertes.
A hatodik értékelő jelentésnek nevezett dokumentum három részre tagolódik: az éghajlatváltozás fizikai tudománya; a hatások, és az emberi hatás csökkentésének lehetőségeire.
A harmadik rész a tervek szerint csak jövő márciusban jelenik meg, de tudósok egy kis csoportja úgy döntött, hogy a tervezetet a Scientist Rebellion spanyol ágán keresztül szivárogtatja ki, amely az Extinction Rebellion mozgalom egyik ága. A tervezetet először Juan Bordera újságíró tette közzé a CTXT című spanyol online magazinban.
A jelentés szerint a kibocsátók globálisan leggazdagabb 10%-a a kibocsátás 36-45%-áért felelős, ami tízszer annyi, mint a legszegényebb 10%, akik csak 3-5%-ért felelősek. “A magasabb jövedelmű fogyasztók fogyasztási szokásai nagy karbonlábnyomokkal járnak. A legfontosabb ágazatokban a legnagyobb kibocsátók dominálnak a kibocsátásokban, például a légi közlekedésből származó kibocsátások 50%-áért a legfelső 1% felelős” – áll az összefoglalóban.
A jelentés hangsúlyozza, hogy életmódváltásra lesz szükség, különösen a gazdag országokban és a tehetősek körében világszerte. A jelentés szerint a túlfűtéstől vagy túlhűtéstől való tartózkodás, a gyaloglás és a kerékpározás, a légi közlekedés csökkentése és az energiafogyasztó készülékek kevesebb használata mind jelentősen hozzájárulhat a szükséges kibocsátáscsökkentéshez.
A gazdag világ számos részén az étkezési szokásoknak is meg kell változnia. “A növényi eredetű fehérjéket nagyobb arányban tartalmazó étrendre való áttérés azokban a régiókban, ahol a kalóriák és az állati eredetű élelmiszerek túlzott fogyasztása jelentős kibocsátás-csökkenéshez vezethet, miközben egészségügyi előnyökkel is jár… A növényi eredetű étrend akár 50%-kal is csökkentheti a kibocsátást az átlagos kibocsátás-intenzív nyugati étrendhez képest” – áll a jelentésben.
A modern energia biztosítása mindazok számára, akik jelenleg nem jutnak hozzá (800 millió embernek nincs hozzáférése az elektromos áramhoz), “elhanyagolható” hatással lenne a kibocsátás növekedésére – jegyzi meg a jelentés.
A kibocsátás csökkentése a következő évtizedben kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokon belül maradjon, amely felett az éghajlat összeomlásának hatásai széles körű pusztítást fognak okozni. “A gyengébb közeljövőbeli intézkedések miatt a felmelegedés ilyen szintre való korlátozása elérhetetlenné válna, mivel ez olyan feltételezésekkel járna a későbbi felgyorsított politikai fejlesztésekkel, valamint a technológiafejlesztéssel és -bevezetéssel kapcsolatban, amelyek nincsenek összhangban az értékelt szakirodalomban szereplő bizonyítékokkal és előrejelzésekkel” – figyelmeztet a jelentés.
A jelentés megerősíti, hogy a következő évtizedben a felére kell csökkenteni a kibocsátást, hogy ne emelkedjen 1,5 Celsius-fok alá, és 2050-re elérjük a nettó nulla kibocsátást.
A globális gazdaság alacsony szén-dioxid-kibocsátású alapokra való átállásához szükséges beruházások is hiányoznak. A jelentés szerint a jelenlegi beruházások “ötszörösen” elmaradnak a szükséges mértéktől, még ahhoz is, hogy a felmelegedést a 2 Celsius-fokos felső határon belül tartsuk. 2018-ban mintegy 546 milliárd dollárt fordítottak az üvegházhatású gázok csökkentésére és az éghajlati válság hatásaival szembeni ellenálló képesség kiépítésére.
“A meglévő és tervezett infrastruktúra és beruházások, az intézményi tehetetlenség és a status quo iránti társadalmi elfogultság a jövőbeni kibocsátások rögzítésének kockázatához vezet, amelyek csökkentése költséges vagy nehézkes lehet” – állítják a tudósok.
A jelentés szerint a megfeneklett eszközök egyre nagyobb problémát jelentenek majd, mivel az általában évtizedekben mérhető élettartamú szén- és gázerőműveket a megépítésük után kilenc-tizenkét éven belül le kell majd állítani. A tudósok visszhangozzák a Nemzetközi Energiaügynökség nemrégiben kiadott tanácsát, miszerint nem kerülhet sor új fosszilis tüzelőanyagok fejlesztésére, ha a világ nem akar 1,5 Celsius-fokos hőmérsékleten belül maradni.
“Az elapadt fosszilis tüzelőanyag-források és a tőke együttes gazdasági hatása több trillió dollárra tehető” – áll a jelentésben. Ezt a kockázatot csökkenteni lehetne a beruházásoknak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású árukra és szolgáltatásokra való átcsoportosításával.
A jelentés szerint a szén-dioxid megkötésére és tárolására szolgáló technológia még nem fejlődött elég gyorsan ahhoz, hogy jelentős szerepet játsszon, de a légkörből a szén-dioxid eltávolítására szolgáló technológiákra szinte biztosan szükség lenne ahhoz, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk.
A jelentés megjegyzi, hogy van némi ok az optimizmusra. A nap- és szélenergia, valamint az akkumulátortechnológia ma már jóval olcsóbb, köszönhetően a használatukat ösztönző politikáknak. A metánkibocsátás csökkentése szintén nagyban hozzájárulna a hőmérséklet-emelkedés visszafogásához.
A jelentés szerint az erdők és a földterületek mint fontos szén-dioxid-elnyelők nagyobb gondozása szintén hozzájárulna a hőmérséklet-emelkedés korlátozásához, de nem szabad túlságosan nagy hangsúlyt fektetni rá. Ez viszonylag alacsony költséggel jár, de nem tudja ellensúlyozni a más ágazatokban lassan haladó kibocsátáscsökkentést.
A tervezetet kiszivárogtató spanyol CTXT szerint a jelentésből kiderül, hogy a világgazdaságot gyorsan el kell téríteni a hagyományos GDP-növekedésre való támaszkodásról, de a jelentés ezt alábecsüli. “Nem említik egyértelműen a szükséges radikális változást egy olyan gazdasági rendszerben, amelynek a tőke felhalmozásának és örökös reprodukciójának perverz működése a jelenlegi kritikus pontra juttatott minket” – írta a CTXT.
A kiszivárgott jelentés meg sem említi a máig tartó népességrobbánást, mint legfőképpen ökológiai problémáink gyökér-okát.
A rémüldöző hangvételű cikkek íróit nem érdekli a szegény milliárdok nyomorúsága
Az IPCC közölte, hogy nem kommentálja a kiszivárogtatásokat, és a szerkesztési folyamat célja az volt, hogy a tudósoknak időt és nyugalmat adjanak arra, hogy külső kommentárok nélkül alakítsák ki értékelésüket. Jonathan Lynn, az IPCC kommunikációs vezetője elmondta: “Az itt idézett szöveg nagy része – amely nyilvánvalóan a III. munkacsoport januárban a kormányoknak és a szakértői véleményezőknek szétküldött, a politikai döntéshozóknak szóló összefoglaló második rendű tervezetének első változatából származik – már megváltozott a politikai döntéshozóknak szóló összefoglaló legutóbbi belső tervezetében, amelyet most vizsgálnak felül a szerzők.”
Rampasek, László A.
Forrás: CTXT
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
