Hogyan lehet felkészülni a klímaváltozásra települési szinten? Erről szólt az Energiaklub egy éven át tartó Klímaválasz programja. Több mint 140 önkormányzati vezető, döntéshozó, helyi civil vett részt, végiggondolták, hogy az ő településüket hogyan érinti az éghajlatváltozás, melyek a legsérülékenyebb területek és ezeken a területeken saját hatáskörben milyen intézkedéseket tudnak hozni. Az izlandi, lichtensteini és norvég támogatással megvalósult programban több mint 140 önkormányzati döntéshozó, képviselő és tisztségviselő vett részt az ország 4 régiójának közel 100 településéről.
„Konkrét ötletekből, praktikákból nagyon sokat kaptam ezen a képzésen. Meghatározó volt, hogy láthattam, milyen együttműködésre van szükség az önkormányzati és a településeken belüli szereplők között, legyen az egy ott élő lakos, egy helyi civil szervezet, egy hivatali alkalmazott, szakértő, vagy éppen képviselő. Világossá vált számomra ahhoz, hogy eredményeket érhessünk fontos a párbeszéd és az együttműködés” – hangsúlyozza Ferenczi István, önkormányzati képviselő Kispestről.
Ha stratégia van, pénz is lesz
.
Pedig fontos lenne ez azért is, hogy a települések képesek legyenek sikeresen lehívni azokat a jelentős vidékfejlesztési és uniós forrásokat (KEHOP, TOP), amelyeket a klímaváltozásra való felkészülésre fordíthatnak. Így akár fenntartható energia akciótervet készíthetnek, energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásokat valósíthatnak meg, vagy képzéseket és kampányokat indíthatnak a lakosság szemléletformálására.
A képzés segítette az önkormányzatokat, hogy helyi szintű terveket, stratégiákat tudjanak készíteni. „Úgy látom, hogy a helyi szabályozásokba, a helyi koncepciókba, stratégiákba rengeteg elem beépíthető a képzésen tanultakból. Ilyen akár az, hogy hogyan lehet az átszellőzést javítani egy belváros területén vagy az, hogy a hirtelen lezúduló esőre hogyan tudnánk hatékonyan reagálni” – hangsúlyozza Kalászi Hajnalka, osztályvezető, a budapesti V. kerületből.
Motiváció is kell
A képzés végére a résztvevők úgy látták, hogy az alkalmazkodást segítő megoldások közül a legfontosabbak: a klímaadaptációs stratégia elkészítése, a lakosság véleményének megismerése valamint a civil szervezetek és szakértők bevonása.
Faluhelyen azt mondhatnánk, hogy nem kell foglalkozni a klímaváltozással, de ez nem így van. A képzés által motivált lettem, szeretném alaposan áttekinteni majd újra azt, amit itt tanultam, mert minden területen van tennivalónk
– hangsúlyozza Gáll Attila, Iszkaszentgyörgy polgármestere.
A www.klimavalasz.hu honlap a projekt zárása után is segíti a helyi szintű alkalmazkodással foglalkozó érdeklődőket. Az oldalon hozzáférhető többek közt jó példa gyűjtemény, vagy a tréningen elhangzott előadások anyagai.
Forrás: Piac&Profit
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…