Önkéntes piac (VER)

Prioritások az Aktív Cselekvéshez – Karbonsemlegesítés

Mindannyian hallottunk arról, hogy túlterheljük a bolygót, és hogy pusztulnak a létfenntartó folyamatok. Ám abba már legtöbbünk nem szokott belegondolni, hogy vajon meddig folytathatjuk ezt, mielőtt a fontosabb nyersanyagok kitermelése már nem elégíti ki a szükségletet, vagy az egyik létfenntartó folyamat (pl. a klíma) annyira leromlik vagy megváltozik, hogy már nem tud minket eltartani.

Az MIT számításai alapján ez nem az unokáink problémája, hanem már a mi életünkben bekövetkezne – hacsak nem teszünk ellene.

A környezetterhelés nemzetközileg elfogadott mértéke az ökológiai lábnyom, ami egy globális hektárban (gha) kifejezett érték, és megmutatja, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak mekkora mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához, és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Ha ez nagyobb, mint a biokapacitás, (azaz a szintén hektárban kifejezett, rendelkezésre álló biológiailag aktív terület), akkor az azt jelenti, hogy az adott életmódot nem tudnánk hosszútávon folytatni. Minél nagyobb az eltérés, annál hamarabb következik be az összeomlás. Globális szinten 2012-ben 160%-ban, hazai szinten pedig kb. 130%-ban terheltük a rendelkezésre álló biokapacitást, és a terhelés nem, hogy csökkenne, de növekszik – részben a fogyasztás, részben pedig a népesség növekedése miatt. Mivel az emberiség ökolábnyomának az elmúlt évtizedekben a karbonlábnyom adta a legnagyobb hányadát, ráadásul továbbra is az a legdinamikusabban növekvő része, ezért különös figyelmet érdemel. Mondhatni, leginkább ezen múlik a jövőnk!

A karbonsemlegesítésnek két része van. Az egyik nyilván az, hogy tudatosan a minimumra csökkentjük saját üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásunkat, pl. azáltal, hogy felhagyunk az élelmiszerpazarlással, átgondoljuk, hogy szükségünk van-e nagytestű háziállatra, leszigeteljük a lakást, napelemet teszünk a tetőre, áttérünk elektromos fűtésre, stb. De akárhogy is igyekszünk, nem tudjuk nullára csökkenteni kibocsátásunkat, és ott vannak a fejlődő országok is, amik energiamixét a fosszilis energia dominálja. Itt jönnek képbe az ún. „karbonkreditek”.

1 karbonkredittel 1 tonna CO2-egyenértékű ÜHG-t lehet ellentételezni. A kreditek igazolják, hogy az adott mennyiségű széndioxid, vagy azzal egyenértékű, egyéb ÜHG nem került kibocsátásra (pl. egy olyan helyen, ahol korábban kibocsátás révén állítottak elő energiát), vagy megkötésre került a légkörből. A kreditek olyan zöld projektekből származnak, amelyek jelenlegi, vagy jövőbeli ÜHG-kibocsátásokat kerülnek el, vagy kötnek meg. A karbon-kibocsátások elkerülése általában olyan, megújuló energiára épülő, pl. szél, víz-, biomassza-, és naperőmű projektek révén történik, amelyek fosszilis (szén, kőolaj, földgáz) energia felhasználását váltják ki. Mivel ezek a beruházások jellemzően drágábbak, mint a fosszilis energiára épülők, a karbonkreditek vásárlása elősegíti a megújuló energia terjedését.

Ez egy éves kiadást kíván meg a háztartások részéről, amit igazából a legtöbb magyar család megengedhet magának. Lényegében ez mutatja meg számunkra, hogy mi a fogyasztásunk valódi ára, és leginkább ezáltal biztosíthatjuk saját, és gyermekeink jövőjét.

„Az egyetlen módja a közvetlen felelősségvállalásnak a kibocsátásainkért, hogy lehetővé tesszük, hogy valahol máshol a világban azzal megegyező mennyiségű károsanyag ne kerüljön a légtérbe. Röviden, ellentételezzük azt.” – Martin Wright, Guardian Sustainable Business

Sztella Nóra Kántor

 

rampi

Recent Posts

A ‘fenntartható’ nem fenntartható: az ESG talpraállítása

A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…

4 nap ago

*** Extrém FIGYELMEZTETÉS ***

Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…

1 hét ago

Éghajlatváltozás és az egyre nagyobb szerepű karbonsemlegesség

Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…

2 hét ago

A túlnépesedés még mindig óriási probléma

A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…

3 hét ago

Az éghajlatkutatók egy része sem tudja, hogy mi van?

Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…

3 hét ago

Al Gore – Amiről a fosszilis energiaágazat hallgat

Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…

4 hét ago