A környezetterhelés nemzetközileg elfogadott mértéke az ökológiai lábnyom, ami egy globális hektárban (gha) kifejezett érték, és megmutatja, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak mekkora mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához, és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.
A karbonsemlegesítésnek két része van. Az egyik nyilván az, hogy tudatosan a minimumra csökkentjük saját üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásunkat, pl. azáltal, hogy felhagyunk az élelmiszerpazarlással, átgondoljuk, hogy szükségünk van-e nagytestű háziállatra, leszigeteljük a lakást, napelemet teszünk a tetőre, áttérünk elektromos fűtésre, stb. De akárhogy is igyekszünk, nem tudjuk nullára csökkenteni kibocsátásunkat, és ott vannak a fejlődő országok is, amik energiamixét a fosszilis energia dominálja. Itt jönnek képbe az ún. „karbonkreditek”.
1 karbonkredittel 1 tonna CO2-egyenértékű ÜHG-t lehet ellentételezni. A kreditek igazolják, hogy az adott mennyiségű széndioxid, vagy azzal egyenértékű, egyéb ÜHG nem került kibocsátásra (pl. egy olyan helyen, ahol korábban kibocsátás révén állítottak elő energiát), vagy megkötésre került a légkörből. A kreditek olyan zöld projektekből származnak, amelyek jelenlegi, vagy jövőbeli ÜHG-kibocsátásokat kerülnek el, vagy kötnek meg. A karbon-kibocsátások elkerülése általában olyan, megújuló energiára épülő, pl. szél, víz-, biomassza-, és naperőmű projektek révén történik, amelyek fosszilis (szén, kőolaj, földgáz) energia felhasználását váltják ki. Mivel ezek a beruházások jellemzően drágábbak, mint a fosszilis energiára épülők, a karbonkreditek vásárlása elősegíti a megújuló energia terjedését.
Ez egy éves kiadást kíván meg a háztartások részéről, amit igazából a legtöbb magyar család megengedhet magának. Lényegében ez mutatja meg számunkra, hogy mi a fogyasztásunk valódi ára, és leginkább ezáltal biztosíthatjuk saját, és gyermekeink jövőjét.
„Az egyetlen módja a közvetlen felelősségvállalásnak a kibocsátásainkért, hogy lehetővé tesszük, hogy valahol máshol a világban azzal megegyező mennyiségű károsanyag ne kerüljön a légtérbe. Röviden, ellentételezzük azt.” – Martin Wright, Guardian Sustainable Business
Sztella Nóra Kántor
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…