A sportoláshoz kötődő karbonlábnyom több részből épül fel. Talán a legkisebb magáé a sporteszközé, jelentős viszont az infrastruktúra és annak üzemeltetéséhez kapcsolódó, valamint a sporthoz kapcsolódó utazás karbonlábnyoma is. Mindegyiken jelentősen faraghatunk, vagy akár nulla is lehet egyes esetekben. A maradék karbonsemlegesítéssel váltható ki.
Utazni a sportért? A karbonlábnyommal mi lesz? Fotó: Lenkei Péter
A sporthoz köthető karbonlábnyom általában legkisebb része maga a sporteszköz gyártása, ez például a speciális ruházat, lábbeli, vagy sporteszköz, mint teniszütő, focilabda, kerékpár, hegymászó kötél. Ezek általában kis tömegűek, és még bonyolult gyártási folyamat esetén is legfeljebb néhány tíz kiló vagy mázsányi a karbonlábnyomuk.
Ennek ellenére kritikus az élettartamuk, javíthatóságuk, és, hogy egyáltalán a tulajdonosnak eszébe jut-e a javításuk. Nemrég például egy kerékpározáshoz és gyalogtúrázáshoz használt hátizsákot vittem el javíttatni, az elvásott cipzár cseréjével élettartama vélhetően duplájára nőtt, ezzel feleztem a karbonlábnyomát, hiszen nem kellett újat vásárolni helyette. Bármely sporteszköz szakszerű javíttatása új legyártása helyett jelentős karbonlábnyom-megtakarítás, nyersanyagtakarékosság.
Az újrahasznosítás és újrahasznosíthatóság is szerepet játszhat a karbonlábnyom csökkentésében, hiszen ha például egy sportruha 100%-ban újrahasznosított műszálból készül, megspóroljuk a kőolajkitermeléshez és a műanyaggyártáshoz kapcsolódó karbonterheket, így vásárláskor figyeljük az erre vonatkozó gyártói jelzéseket. Az újrahasznosíthatóság a hulladékká váló sporteszköz karbonlábnyomát csökkenti, hiszen új életet nyerve az anyagát nem kell kibányászni, feldolgozni az ahhoz kapcsolódó terhekkel együtt.
A helyben, otthon űzhető sportokon kívül szinte mindegyikhez rendszeres és jelentős mennyiségű utazás kapcsolódik, igen nagy karbonlábnyommal. Ezen belül is a repülőutak különösen szennyezőek. Az otthonira jó példa lehet a szobakerékpározás, az otthoni súlyzós edzés, jóga, vagy olyan sportok, amelyek otthonról indulva űzhetők, mint a gyaloglás, futás, kerékpározás. Az autós utaknál 156-284 gramm CO2 kibocsátást számolhatunk kilométerenként, minél messzebb utazunk, annál rosszabb a helyzet. Talán a helyi uszoda, edzőterem nincs túl messze, rendszeres napi sport esetén megoldható ezek kiváltása gyalog- vagy kerékpárutakkal. A szabadban űzött sportok esetén szinte elkerülhetetlen a hosszabb autóút, ilyen például a gyalogtúrázás, hegymászás, via ferrata, evezés, golf.
Jeletősen csökkenthető a sportolás helyszínére utazáshoz kapcsolódó karbonlábnyom, ha telekocsival utazunk, ha közösségi közlekedést választunk, vagy egy lényegesen közelebbi célpontot.
A beépített acél és cement karbonlábnyoma még teljes életciklusára vetítve is jelentős lehet, ezért egy stadion, uszoda, edzőterem az éghajlatváltozás szempontjából rémálom, különösen, ha fűteni-hűteni is kell. Jó példaként lehet említeni például a kőbányai Bringaréna kerékpáros pályát, amely könnyűszerkezetes és fűtetlen. Egy ilyen létesítmény karbonlábnyoma töredéke egy stadionnak, edzőteremnek. De még egy fűtött uszodáé is elviselhető, ha sokan használják, esetleg geotermikus vagy hulladékhő forrásból biztosítják a hőt hozzá. A létesítmény építésének karbonlábnyoma nehezen elkerülhető, az ilyen karbonkreditekkel ellensúlyozható, illetve válasszunk olyan sportágat, melyhez nem szükséges magas karbonlábnyomú létesítmény.
Igen, lehet akár karbonnegatív is! Abban az esetben, amennyiben olyan tevékenységet vált ki, amely jelentős üvegházgáz kibocsátással jár. Erre a példa az autós munkába járás. Amennyiben ezt legalább részben lecseréljük olyan közlekedési módra, amely egyben az egészséget is védi, sportértéke van, negatív karbonlábnyom jelentkezik. Ilyen a gyaloglás, futás vagy kerékpáros munkába járás. Az ismerőseim körében mindháromra több példát tudok, van, aki a 34 kilométerre lévő munkahelyre teker be minden nap, ha esik, ha fúj a szél, másik barátom a 7 kilométerre lévő munkába futva jár, néha kerékpárral, egy harmadik ismerős napi 10 kilométert gyalogol.
Ilyen esetben jelentős időmegtakarítás is, hiszen az utazási idő minden esetben szükséges, az eszköz más. A munkahelyválasztásnál ezért törekedjünk arra, hogy a munkahelyen legyen biztonságos kerékpártároló, öltöző, zuhanyzó. Ma már egyre több cég biztosít ilyet, hiszen egy sportoló, egészséges munkavállaló sokkal nagyobb hasznot hajt, mint egy zuhanyzó vagy kerékpártároló létesítésének költsége. Ezt segíti még, hogy a cég adómentesen biztosíthat kerékpárt a munkavállalónak.
Aki az emberiség, saját gyermekei, unokái jövőjét komolyan veszi, törekszik a karbonlábnyom lenullázására. Első lépésként mérjük meg a sport karbonlábnyomát. Ebben segíthet kalkulátorunk. A második lépésben igyekezzünk ezt csökkenteni, utazzunk kevesebbet magas kibocsátással, vagy közelebbre, és kerüljük a nagy karbonlábnyomú létesítményeket. Harmadik lépésben a maradék karbonlábnyomot ellentételezzük karbonkreditekkel! Negyedik lépésként ezt ismételjük meg évente! A legfontosabb – ötödik lépés – hogy ezt kommunikáljuk, terjesszük el baráti körünkben.
Cikkünk folytatása a sportrendezvények karbonlábnyomának csökkentéséről szól.
Lenkei Péter, iCC független szakértő
Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
