Svájc elsőként teszi közzé az Éghajlat Cselekvési Tervét

A legfejlettebb országok beleegyeztek, hogy benyújtják a 2020 utáni éghajlat cselekvési tervüket március végére, amit Svájc tett meg először.

A Világ Erőforrásai Intézet (WRI) analízisében az áll, hogy a svájci indítványozás érthető és átfogó, de arra is kitértek, hogy talán túlságosan is a nemzetközi offszetálásokra támaszkodnak a belföldi csökkentések helyett.

Svájc bejelentette a 2020 utáni Éghajlat cselekvési tervét, elsőként benyújtva a hivatalos hozzájárulásukat a nemzetközi éghajlat-változási egyezményhez, melyet idén év végén fognak Párizsban véglegesíteni. Több országtól is elvárják, hogy benyújtsák a javaslatukat a kötelezettségvállalásukról, melyet a tervezett nemzetileg meghatározott hozzájárulásként (INDCs – Tervezett Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulás) ismerhetünk. Ezek a tervek fontos részét képezik annak a tervnek, hogy megállapítsák, tudja-e a világ annyival csökkenteni a kibocsátását, hogy 2 Celsius fokra korlátozzák a globális hőmérséklet-növekedést, ezzel meggátolva a klímaváltozás legrosszabb hatásait.

A svájci éghajlatváltozási terv több szempontból is ígéretes kezdésnek számít a tervezett nemzetileg meghatározott hozzájárulás benyújtási folyamatánál, mellyel taglalják az ország kibocsátáscsökkentésének hosszú távú tervét. Ennek ellenére még is van pár hely, ahol az INDC-t meg kellene erősíteni, nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a belföldi alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságba való átmenetbe, valamint limitálni kellene a kibocsátás csökkentések használatát a svájci határokon kívül a saját célja felé.

Út a Kibocsátás Csökkentéshez

Svájc egyszerű és egyenes módon nyújtotta be a tervezetét. Annyira átfogó, hogy az INDC kiinduló pontként szolgálhat a többi országnak a saját terveik benyújtásának idején.

Svájc elkötelezte magát arra, hogy 2025-re 35%-kal az 1990-es szint alá szorítja az Üvegház gáz (ÜHG) kibocsátását, 2030-ra 50%-kal, valamint 2050-re 70-85%-kal szorítja az 1990-es szint alá a kibocsátását. A javaslat továbbá kiterjed az üvegház gázok és szektorok széles körére, ezáltal előkészítve a csökkentési lehetőségek maximumát.

Mindamellett, az INDC lehetővé teszi az országnak, hogy nagy mértékben használja a nemzetközi piaci mechanizmusokat, mint például az offszetálást vagy a karbon kereskedelmet a céljai eléréséhez. Az 50%-os csökkentési cél eléréséhez, például a csökkentések kettő-ötöde projektekből származhat, ahhoz, hogy elérjék a kibocsátás csökkentést a svájci határokon túl. A hozzájárulást erősítené, hogyha Svájc további belföldi kibocsátás csökkentést vállalna fel, a nagy potenciájú helyeken, annak érdekében, hogy növeljék az ambíciót és elindítsák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot.

Az Átláthatóság komoly jelei

A svájci INDC az átláthatóság szempontjából is figyelemre méltó. Ez felépíti a bizalmat a többi ország között is, így könnyebb lesz nyomon követni, hogy a globális erőfeszítések együttesen elég ambiciózus-e ahhoz, hogy korlátozni tudják a globális felmelegedést.

A Világ Erőforrásai Intézet (WRI) kutatói javaslatokat készítettek arról, hogy milyen információkat kellene az országoknak biztosítaniuk annak érdekében, hogy megfelelően transzparensek legyenek:

• A hozzájáruláshoz szükséges időkeret, beleértve a várt kibocsátás csökkentést mind 2025-ben és 2030-ban is.
• A piaci mechanizmusokból származó kreditek – offszetek – használata hogyan kerülné el több ország a csökkentések kétszeres beszámítását, és fenntartani a környezetvédelmi integritást, és
• Hogyan tekinti az ország a hozzájárulását igazságosnak és ambiciózusnak, valamint, hogy miként járul hozzá az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezmény célkitűzéseinek megvalósításához. Például, az INDC kifejezetten elismeri, hogy a GDP/fő az ÜHG kibocsátás/fővel együtt fontos szempontját képezi annak, hogy a hozzájárulás korrektnek ítélhető e. Viszont még így is van min javítani, az országoknak csatolniuk kellene az alapul szolgáló adatokat, és az analíziseket, alátámasztva a korrektségről és az ambícióról szóló nyilatkozatukat. Például, Svájc átláthatóbban is magyarázhatta volna a belföldi mérséklési potenciáljára vonatkozó képességeit és korlátait, különösen a nemzetközi kibocsátás csökkentésre való támaszkodása miatt.

Svájc csak egy pici ország a globális kibocsátás töredékével, és mégis egy jó kezdő modellt tett le az asztalra. Fontos, hogy a többi ország is kövesse a példáját a saját ambiciózus és átfogó terveikkel – a globális klímaváltozás féken tartása érdekében, és hogy a jégmezőket a svájci fenséges hegyek tetején tarthassák.

Pál Tamás – CarbonAudit