Áprilisban meleg és szárazság volt Európa nagy részében. A hőmérséklet 1,3 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél. Így a 2016-os és az idei év áprilisa váltak a valaha mért legmelegebb áprilisokká.
Miközben milliók voltak otthon, néhány helyen alig esett az eső. A rózsaszín területeken az átlagosnál nagyobb volt a szárazság. A jobboldali grafika a talaj nedvességét mutatja – a piros szín azt jelzi, hogy a talaj felső rétege szárazabb volt, mint az ilyenkor szokásos.
De nem mindenhol ugyanaz a helyzet. A fenti baloldali grafikonon látszik, hogy az Ibériai-félszigeten nedvesebb volt az időjárás, mint az áprilisban megszokott.
Az április a napsütés terén is rekordot állított fel néhány európai országban, például az Egyesült Királyságban és Németországban.
Nézzük az európai ellentmondásokat! A piros vagy rózsaszín azt jelzi, ha valahol naposabb volt az időjárás. Néhány helyen kétszer annyit sütött a nap, mint az szokásos, Skóciában például 60 százalékkal.
Sokan azt firtatják, vajon a koronavírus eltűnik-e nyáron, mint a szezonális influenza? Erről az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ professzorát, Jan Semenzát kérdeztük.
“Ezt senki nem tudja” – állítja a professzor. “Ez egy új vírus, szóval nem tudjuk, hogyan fog viselkedni egy másik évszakban. Amit tudunk, az az, hogy a többi koronavírus, amely a lakosság körében kering, télen tetőzik, nyáron pedig eltűnik. Reméljük, hogy az új koronavírus ugyanígy fog viselkedni, de egyelőre szkeptikusak vagyunk, valóban ez fog-e történni.”
A klímaváltozás nem felelős a Covid-19 feltűnéséért. Ugyanakkor a globális felmelegedés megnöveli más betegségek kockázatát, köztük a Vibrio nevű baktériumét, amely burjánzik, amikor a Balti-tenger felmelegszik.
“Ilyenkor ha valaki bemegy a vízbe, és van a testén seb, az elfertőződhet. De akár hasmenést, bélhurotot vagy fülfertőzést is kaphat. Ezek a baktériumok elég veszélyesek, mert például egy seb elfertőződése vérmérgezést okozhat, ennek pedig éppen olyan a halálozási aránya, mint az ebolának. Szóval ebbe az ember belehalhat” – fest riasztó képet a helyzetről Jan Semenza.
Jan segített egy olyan riasztási rendszer kifejlesztésében, ami akkor lép működésbe, amikor túl magas a baktériumfertőzés kockázata.
De nem csak baktériumok fenyegetik az európaiakat: Dél-Európában ázsiai tigrisszúnyogok terjesztenek trópusi betegségeket.
“Jelen van a dengue – és chikungunya-láz, a zikavírus – ezek trópusi betegségek, és korábban nem léteztek Európában” – mondja a szakértő. “Egyre több ilyen járvány van a kontinensünkön amiatt, hogy a környezet és a klíma jobban megfelel a szúnyogok hordozta betegségek terjedésének.”
A tigrisszúnyogok egész évben jelen vannak a térkép pirossal jelzett részein, főképp a partmenti régiókban és a mocsaras területeken.
“Az ember nem akarja, hogy megcsípjék a szúnyogok, amik trópusi betegséget terjeszthetnek. Az olyan vizeket is kerülni szeretné, ahol tenyésznek az egészségre veszélyes baktériumok. Sok mindent tehetünk egyéni szinten annak érdekében, hogy minimalizáljuk a klímaváltozás hatását” -véli Jan Semenza professzor.
Írta: Jeremy Wilks & Euronews
Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
