Közel ötven olyan elemzés látott már napvilágot neves intézményektől, mint az Economist Intelligence Unit, a Deloitte, a Harvard, az MIT Sloan School of Management, az A.T. Kearney vagy a Goldman Sachs, amelyek azt állítják, hogy a cégek zöldülése növeli a nyereséget. Az erőforrások pazarlása együtt jár a pénzpazarlással, s a racionalizálás nemcsak környezetkímélő, hanem a büdzsét is tehermentesíti. A zéró hulladék – zéró emisszió – zéró nem megújuló erőforrás hármasságát célzó cégek rendre jobban teljesítenek, mint pazarló társaik.
Kimutatható nyereség
A zöld beruházásokon 233 százalék a megtérülés (ROI), de ennél valójában magasabb is lehet, ha a vállalat képes a viselkedésén is változtatni, nem csak a fizikai erőforrások használatán.
A World Wildlife Fund és az angliai Carbon Disclosure Project 2013-ban kiadott elemzése szerint a zöld beruházásokon 233 százalék a megtérülés (ROI), de az nem világos, hogy ezt hány éves távra kalkulálták. Sőt vannak olyan üzleti tanácsadók, akik állítják, hogy ennél valójában magasabb is lehet, ha a vállalat képes a viselkedésén is változtatni, nem csak a fizikai erőforrások használatán.
Megéri racionalizálni
Egyre több üzleti jelentés támasztja alá, megéri zöldülni. Az atlantai Interface szőnyeggyár az első között volt a világon 1994-ben, amikor vezetője, Ray Anderson elhatározta, hogy fenntarthatóbbá teszi a termelést. Programjával 2011-re 433 millió dollárt takarított meg. Mint kiderült, a gyártás során pocsékba ment alapanyag értéke elérte az éves árbevétel 10 százalékát, 70 millió dollárt. 82 százalékkal csökkentették a gyártásból eredő emissziót, 77 százalékkal a hulladékképződést, 75 százalékkal a vízhasználatot, 60 százalékkal az üzemanyag-fogyasztást, miközben az éves profit tíz év leforgása alatt a duplájára nőtt.
Amikor a Marks & Spencer 2007-ben bejelentette fenntarthatósági tervét, a kalkulációk arról szóltak, hogy üzleti tevékenységének zöldítése csak viszi majd a pénzt az első öt évben, évente 200 millió fontot, de a 2011–2012-es jelentésből kiderült, hogy évi 105 milliós megtakarítással járt.
A Dupont vegyipari óriás 2000-ben határozta el, hogy 65 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását. 2007-re évi 2,2 milliárdos megtakarítást ért el így. Az AT&T telkocég évi 86 millió dolláros megtakarítást realizált hatékonyabb energiafogyasztással, az IBM 2009 óta évi 370 milliót, a GlaxoSmithKline gyógyszergyár 3 év alatt 6,3 milliót. De spórol a Tesco is évente 239 millió dollárt energiatakarékossággal, a Walmart áruházlánc évente 200 millió dollárt takarít meg csak a gépjármű-üzemanyagfogyasztáson. A Nike konténeres nemzetközi szállítmányozása optimalizálásával 8,2 millió dollárt takarított meg 2009-ben.
A fogyasztók is tudatosabbak
A Daily Finance 2012-es jelentése úgy találta, hogy a legfenntarthatóbb vállalatok – az IBM, a HP, a Johnson & Johnson – azért léptek termelésük zöldítésének útjára, mert nagyobb fogyasztói elvárásokkal és a közvélemény nyomásával kellett szembenézniük. Az a márka, amely vonzó akar lenni a ma fogyasztóinak, és releváns akar maradni a jövőben is, zöld márkaként pozicionálja magát.
A társadalom egészének jóléte is üzleti szemponttá vált. Egyes bizniszguruk szerint a céges társadalmi felelősségvállalás is kifizetődő, nemcsak a termelés zöldítése. A CSR kedvezményezettjei alapvetően három rétegre bonthatók: a bioszférára, az alkalmazottakra, akiknek jó létét szem előtt tartja a cég, s ezzel lojalitást vált ki belőlük, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi rétegekre, amelyeket beemelnek a beszállítók, az alvállalkozók közé.
Kolonc helyett iránytű a fenntarthatóságA felelős üzleti működés lassacskán a helyére kerül: a céges stratégiák középpontjába. A vállalatok kezdik belátni: a túlélés feltétele, hogy reagáljanak a világ problémáira, és a maguk módján részt vegyenek azok megoldásában. Korántsem öncélú jótékonyságról van tehát szó.
Morális kapitalizmus
Howard Schultz, a Starbucks vezérigazgatója vallja, hogy a cég alaptevékenységéhez nem kapcsolódó CSR-kezdeményezések közvetlenül járultak hozzá ahhoz, hogy a Starbucks nyereséges maradjon. A nemcsak a fogyasztókkal és beszállítókkal, hanem a céghez anyagilag nem kötődő emberekkel történő fair bánásmód szerinte kulcs a sikerhez. Azt vallja: a cég értékét a cég értékrendszere szabja meg.
De valóban pénzre fordítható-e a good will, a jó reputáció? Az Economist Intelligence Unit 2008-ben végzett felmérésében a válaszadó menedzserek 74 százaléka vélekedett úgy, hogy a CSR vagy corporate citizenship segít növelni a cég profitrátáját. Mégis a CSR és a profit összefüggését már nehezebben tudják bizonyítani számadatokkal az elemzők, mint a zöld biznisz nyereségességét. Kevés az értelmezhető adat, és ritkaságszámba megy az egyértelmű konklúzióval rendelkező kutatás. 2004-ben egy metaelemzés, ami 52 tanulmányt összegzett (ezek összesen 33 878 konkrét esetet tartalmaztak), arra a következtetésre jutott, hogy a CSR „potenciális előnyt” jelent a profitnövelésre nézve. Nem túl határozott szóhasználat.
Inkább olyan eseteknél mutatható ki a társadalmi értékteremtés profitnövelő ereje, amikor egy etikus vagy ökobarát áru (például fair trade tea vagy víztakarékos mosószer) előállításába bevontak egy szegényközösséget, amivel javult az életminőségük és lakóhelyük állapota is, s eközben a termék sikeres lett a piacon, növelve a vállalat forgalmát. De hogy a Starbucks társadalomtudatos programjai – például az, hogy támogatják az alkalmazottaik továbbtanulását – állnának a kávéházlánc növekvő bevétele és profitja mögött, kérdéses. A korreláció kimutatásával adósak maradtak a közgazdászok. A Göteborgi Egyetem kutatója, Cristiana Manescu 2010-ben írt elemzésében úgy látta, a CSR általában nem csökkenti a nyereségességet, de abban a kevés esetben, amikor bizonyíthatónak látta a közvetlen pozitív korrelációt, meglehetősen csekély volt a profitnövelő hatása. Schultz erre nyilván a Starbucks részvényárfolyamát és 85,3 milliárd dolláros piaci kapitalizációját hozná ellenpéldaként. De hogy a részvény árából mennyiért felelős a CSR és az abból eredő jó reputáció, és mennyiért a jó termék/szolgáltatás, azt már alighanem ő maga sem tudná megmondani.
Forrás: Piac&Profit
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…