A grönlandi jég *nem* regenerálódik

Ez a zűrzavaros/hibás információ a felszíni tömegmérleg vs. a teljes tömegveszteség figyelembevételéből adódik. A nyári olvadás + a gyarapodás nettó veszteséget eredményez a hozzáadott hóhoz képest.

Grafikon a https://zacklabe.com/arctic-sea-ice-figures/ oldalon, amely most frissítette a július közepi adatokat.

A szárazföldi jégtömeg változása 2002 óta (jobbra: Grönland, balra: Antarktisz). Az adatokat a NASA Gravity Recovery and Climate Experiment (GRACE/GRACE-FO) műholdjai mérik. További információk a https://climate.nasa.gov/vital-signs/land-ice/ oldalon találhatók. Frissítve 2022. szeptember 3.

Az Antarktisz évente átlagosan mintegy 150 milliárd tonna jégtömeget veszít (olvad), Grönland pedig évente mintegy 280 milliárd tonnát, ami hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez.

A NASA GRACE és GRACE Follow-On műholdjainak adatai azt mutatják, hogy mind az Antarktisz, mind Grönland szárazföldi jégtakarója 2002 óta veszít tömegéből.

A GRACE küldetés 2017 júniusában ért véget. A GRACE Follow-On misszió 2018 júniusában kezdte meg az adatgyűjtést, és továbbra is figyelemmel kíséri mindkét jégtakarót. Ez a felvétel új adatfeldolgozási módszereket tartalmaz, és folyamatosan frissül, ahogy újabb számok érkeznek, akár két hónapos késéssel.

Ez azért fontos, mert a grönlandi és az antarktiszi jégtakaró a Föld összes édesvízének mintegy kétharmadát tárolja. A Föld felszínének és az óceánoknak a folyamatos felmelegedése miatt egyre kevesebb jeget tartalmaznak. Az e jégtakarókból származó olvadékvíz felelős a tengerszint 1993 óta tartó globális átlagos tengerszint-emelkedésének körülbelül egyharmadáért.

Éghajlatunk gyökeresen megváltozik! A valóság az, hogy még nem lehet kitalálni, hol lesz ennek a folyamatnak vége. Azt már tudjuk, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés minden egyes Celsius-fokos emelkedése miatt +7%-kal több vízpára kerül a légkörbe. A bolygó felmelegedése és a több víz a légkörben szélsőséges időjárási eseményekhez vezet. Tudjátok, a kérdések, amiket ez a hírportál is feszeget, amivel ma itt küzdünk, azt hiszem, hogy tényleg… elgondolkodtató érzést ad. Különösen azután nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy valami nagyon rosszul megy. Ha követtétek a híreket Pakisztánnal kapcsolatban bizonyára tudjátok, hogy a pakisztáni jelenetek elárasztják a világot. Olyan érzés, mintha látnánk egy sci-fit, egy poszt-apokaliptikus filmet. Kivéve, hogy ez tényleg megtörténik és ez most történik.

Ezen a nyáron árvizeket láttunk Szudánban, Kínában, Németországban Európában, és az Egyesült Államokban. Hőhullámok az egész világon!

Ez volt…

Egy pusztító nyár, enyhén szólva…

… és most mi van? Mától ismét veszélyhelyzet!

A sarkvidéki változás globális kockázatokkal jár. Ahogy azt a múlt héten várták a klímakutatók, az előrejelzett grönlandi olvadási anomália bekövetkezett – nézzék csak azt a tüskét ezen az ábrán!

Az Északi-sarkkörön belül a levegő hőmérséklete körülbelül négyszer gyorsabban emelkedik, mint a globális átlag. 
Ennek következtében az olvadó szárazföldi jég és hó egyre nagyobb mértékben folyik a globális óceánba.

Az olvadó jégtakarók magasabb tengerszintet jelentenek A grönlandi jégtakaró 7,4 méteres tengerszint-emelkedésnek felel meg. Jelenleg ez járul hozzá a legnagyobb mértékben a globális tengerszint-emelkedéshez, évente akár 1,4 mm-rel, és Grönland folyamatban lévő eljegesedése világszerte nagymértékben meg fogja zavarni a tengerparti közösségeket.

Az elmúlt három évtizedben Grönland közel öt trillió tonna jeget veszített, ami 14 milliméteres tengerszint-emelkedésnek felel meg. A más jégtömegekből és az óceán hőtágulásából származó veszteségek megduplázzák ezt a számot. De ez még csak a kezdet: A grönlandi jég az 1990-es években egyensúlyban volt az éghajlattal, és a jéghiány most felgyorsult.

Rampasek, László A.

---