Miért nem tudnak leállni az emberek a ‘Ne nézz fel!’-ről beszélni?

A Netflix csúcsfilmje a ‘Ne nézz fel!’, mondjuk úgy, szenvedélyes reakciókat váltott ki. Ez sokatmondó.

Miért nem tudnak leállni az emberek a Ne nézz fel!-ről beszélni?

Ha a héten egy percet is töltöttél az interneten, biztosan láttál valamit a ‘Ne nézz fel!’-ről. Az Adam McKay rendezte film a Netflix top filmje. És talán ez az első számú ok, amiért az emberek mostanában összeszarták magukat a neten.

A film a Rotten Tomatoes-on 55%-os kritikai pontszámmal rendelkezik, ami jól tükrözi, hogy az emberek mélyen megosztottak a film megítélésében. A negatív kritikák nem kevesebbet mondtak, mint hogy lesújtóak. A Defector “olyan emberek által készített filmnek nevezte, akik túl sok időt töltenek az interneten”. A Gawker szerint a Don’t Look Up “az alapkonfliktust [az éghajlati válság kezelésének módjáról] a cselekvésből egy egyszerű hitvallássá változtatja: hallgatsz a tudósokra, vagy nem?”. McKay a társalkotóval és újságíróval, David Sirotával együtt a maguk részéről a film védelmében tweeteltek, ami olyannyira meta kritikákhoz vezetett, hogy talán mindannyian kollektíven elveszítjük a fonalat.

Én inkább nem vitatkoznék azon, hogy a ‘Ne nézz fel!’, mint műalkotás, szatíra vagy a való életet helyettesítő film jó-e. Csak annyit jegyeznék meg, hogy szerintem a film elgondolkodtató és jól játszott, bár vannak vakfoltjai, például az, hogy kizárólag az Egyesült Államokra koncentrál. Nem csak az az érdekes, hogy a film mennyire polarizáló, hanem az is, hogy mekkora mennyiségű diskurzust generált – és mit mond ez a kollektív vágyainkról ebben a bizonytalan pillanatban.

A ‘Ne nézz fel!’, annak az ötödmagával, akinek sikerült elkerülnie a filmmel való érintkezést, egy sztárokkal teletűzdelt ügy egy Föld felé tartó bolygóölő üstökösről és az emberiség reakciójáról a közelgő végzetre. Az üstökös az éghajlatváltozás metaforája, és a szereplők mindannyian szerepet játszanak benne, a semmibe sikoltozó tudósoktól kezdve a tech-milliárdosig, aki bizonyítatlan technológiával akar belőle ásványi anyagokat bányászni.

Voltak már más éghajlati filmek is, a Holnaputántól az Első megjavítottig. Ezek is nagy sztárokat vonultattak fel, mégis alig mozdították meg az éghajlatváltozásról szóló nyilvános vitát. A ‘Ne nézz fel!’ bevallottan a széles körben elterjedt közösségi média korszakában készült, és úgy tűnik, hogy a beszélgetés elindítására készült. De mégis, az, hogy ilyen mértékben teljesíti ezt a küldetést, azt mutatja, mennyire ki vagyunk éhezve az éghajlati válsággal foglalkozó művészetre és médiára.

Különösen az Egyesült Államok él a klímacsend kúpjában. A Yale és a George Mason Egyetem 2016-os elemzése szerint az amerikaiak több mint fele, “akiket érdekel a globális felmelegedés, vagy fontosnak tartják a kérdést, “ritkán” vagy “soha” nem beszélnek róla a családjukkal és a barátaikkal”. Ennek részben az lehet az oka, amit a kutatók a “klímacsend spiráljának” neveztek, ahol a legnagyobb média nem foglalkozik vele, így nem tűnik fontosnak, és nem is érdemes róla beszélni.

A ‘Ne nézz fel!’ fülsiketítően harsogott, a világ legnagyobb filmsztárjaival, a filmet népszerűsítő médiavisszhanggal, valamint a Netflix honlapjának és a mozik sátrainak kiemelt elhelyezésével. A dicséret, a vitriol és minden, ami a kettő között van, nemcsak az emberek valós reakcióit tükrözi a filmre, hanem rávilágít arra, hogy egyszerűen nem beszélünk eleget az éghajlati válságról.

Tudjátok kb. így néz ki, amikor valaki felismerésre jut arról, hogy elérhető közelségben egy katasztrófa! Végigfut a fejében, hogy fogja ezt elmondani?! Egy üstökös is hasonló a globális felmelegedés veszélyeihez, sokáig nem látszik és csak néhányan látják, sőt pontosan tudják, hogy ott van és merre tart. … Ők próbálják elmagyarázni a világnak, megmutatni, megértetni, de sajnos nehezebb dolog ez, mint betonba beverni egy szeget kézi kalapáccsal! – (Rampasek, László A.)

A kirobbanó viták azt is megmutatják, hogy sokunknak régóta nehéz a témáról beszélni anélkül, hogy valami kézzelfogható dolog – például egy film – ne szolgálna a beszélgetés magjaként. Talán azért, mert ez az egzisztenciális fenyegetés túl nagy és nyomasztó ahhoz, hogy igazán felfogjuk. Vagy talán egyszerűen csak nincs meg a szókincsünk ahhoz, hogy őszintén megfogalmazzuk a válságot. Valószínűleg mindkettő. Akárhogy is, a ‘Ne nézz fel!’ egy résnyire kinyitotta az ajtót, és hirtelen mindenki be akar rontani a vitaterembe.

Mindez arra utal, hogy több olyan médiára van szükség, mint a ‘Ne nézz fel!’, és több vitára róla. Higgyék el, tudom, hogy a klímaválság “beszéljünk róla” fázisán már jócskán túl vagyunk. Ez most egy olyan időszak, amikor a világnak gyorsan le kell állítania a fosszilis tüzelőanyagok használatát, ki kell találnia egy igazságos átmenetet, be kell fektetnie a tömegközlekedésbe és még százezer más dologba, miközben meg kell birkóznia az egyre növekvő klímakatasztrófákkal.

De ezeket a különböző labdákat olyan nehéz mozgásba hozni, részben az éghajlatváltozás körüli viszonylagos csend miatt. Más Yale és George Mason kutatások azt mutatják, hogy a legtöbb ember számtalan okból kerüli a témát, kezdve attól, hogy nem tudnak róla eleget, hogy egyetértenek azzal, hogy tennünk kell valamit, egészen a rettegett “túl politikai” érvig. Mindez lehetővé teszi, hogy a szennyezők és a status quóba fektetett politikusok körvonalazzák a lehetséges határokat, hogy a csónak a lehető legkevesebbet ringatózzon számukra.

Túlságosan féltünk arról álmodni, nemhogy beszélni arról, hogyan kell kinéznie a világnak, ha el akarjuk kerülni, hogy eltaláljon minket a metaforikus üstökös. Nehéz ezeket a beszélgetéseket lefolytatni, de minél tovább halogatjuk őket, annál inkább romlik a bolygó. Az, hogy egyetlen film nyomán ilyen sokan felbukkantak, azt mutatja, hogy kulturális képzeletünk szekrénye talán még nem üres. Sőt, azt is mutatja, hogy vágyunk még többre.

Hogy szerinted a ‘Ne nézz fel!’ a legjobb vagy a legrosszabb klímás film a fájdalmasan rövid listán, az sok szempontból mellékes. Ahogy a Defector rámutatott, úgy tűnik, az emberek izgatottan kiabálnak McKayre és Sirotára a Twitteren, mert ez választ vált ki belőlük. De semmi oka nincs annak, hogy néhány srácnak, akik egyetlen klímafilmet készítettek, a beszélgetés középpontjába kell kerülnie. (Nem sértésnek szánom őket!) Valójában talán jobb is, ha nem ők állnak a középpontban, ezért van szükségünk többre, mint egyetlen klímafilmre. Nyilvánvaló, hogy a közönség ezt akarja. Ez elég gyenge megoldásnak tűnhet a klímaváltozásra, ha ennyi pusztítással nézünk szembe. De nem tudjuk megváltoztatni a politikát, ami idáig vezetett minket, csak az előttünk álló jövőt tudjuk megváltoztatni.

Forrás: Gizmodo – Brian Kahn

Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.