„Az éghajlatváltozás nem válogat az ideológiák között”

A klímaváltozás a konzervatívokat ugyanúgy sújtja, mint a liberálisokat, ezért sem lehet politikai kérdést csinálni belőle – mondja Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, aki szerint drasztikus változásra van szükség ahhoz, hogy elkerüljük a katasztrófát.

„Az éghajlatváltozás nem válogat az ideológiák között” | ClimeNews - Hírportál
Ürge-Vorsatz Diána előadást tart az OECD párizsi konferenciáján 2016 június 1-én. A klímaváltozás hatásai már pontosan láthatók (Fotó: MarcoIlluminati/OECD)

– Az Erik, a viking című angol vígjáték egyik jelenetében az éppen süllyedő Atlantisz királya és udvartartása kórusban bizonygatja, hogy „nem süllyedünk, nem süllyedünk”, míg végül elnyeli őket az óceán. A valóságban is ilyen tragikomikus a helyzet, addig hangoztatják a döntéshozók, hogy minden rendben, amíg elnyel bennünket a víz?

– A szakértők harminc-negyven éve kongatják a vészharangot, de a kibocsátások azóta is töretlenül emelkednek. 1992-ben aláírták a riói egyezményt, annak kiegészítéseként megszületett a kiotói jegyzőkönyv, amelyet 2009-ben az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján, Koppenhágában újratárgyaltak, három éve írták alá a párizsi egyezményt, az üvegházhatású gázok kibocsátása azonban a nagy nekibuzdulások ellenére a mai napig meredeken emelkedik.

Pedig a megoldás megvilágításához elegendő elvégezni egy egyszerű számítást. Az emberiség tíz százalékához köthető a kibocsátások fele, és fordítva is igaz, az emberiség fele a teljes kibocsátás kevesebb mint tíz százalékáért felelős. Ha a felső tíz százalék csak az EU-s átlagra csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, világszinten harmadára csökkenne a szennyezés. És ehhez nem kellene visszatérniük a kőkorszakba, csupán kicsivel jobban odafigyelni a környezetre. Az eddigi intézkedések sokszor azokból próbálták kicsikarni az eredményt, akik – ha tehetnek is a gázkibocsátás mérsékléséért, alig hoz eredményt, mert a leggazdagabbak – könnyen kifizetik például az energia többletköltségeit. A megszorítások hatása pedig érthető feszültséget szül, jó példa erre a francia sárga mellényesek tüntetéshulláma, akik a szén-dioxid adó miatt vonultak utcára.

Az igazán hatékony megoldás érdekében a döntéshozóknak saját társadalmi rétegükkel szemben kellene korlátozásokat bevezetniük. Részben ez magyarázhatja, hogy az állami-gazdasági hatalmi helyzetben lévők jó része miért igyekszik bagatellizálni a klímaváltozás hatásait, részben pedig az, hogy ők még anyagi helyzetük és koruk miatt egyelőre meg tudják védeni magukat a fő hatásoktól. Továbbá nemcsak pénzügyi és hatalmi, de generációs szempontból is óriási különbségeket látunk. Hiszen azok, akik ma tehetnének, de nem tesznek sokat az üvegházhatású gázok kibocsátása ellen, nem ugyanazok lesznek, akik elszenvedik az éghajlatváltozás katasztrofálisabb következményeit. A fiatal generációk, akiket igazán érint a dolog, már tudják, hogy az ő jövőjüket tesszük tönkre, de mivel nincsenek még döntési helyzetben, sokszor még csak nem is szavazók, keveset tehetnek a változásért. Az elmúlt években az ifjúság elkezdte aktivizálni magát, egymást követik a klímatüntetések, igyekeznek változásokat elérni.

– Egy 16 éves, svéd aktivista, Greta Thunberg vált a mozgalom arcává. Arra biztatta társait, hogy az utcán követeljék a hatékony intézkedések bevezetését, szavai pedig világszerte nagyobb megmozdulásokhoz vezettek. Mire számít ezektől a tüntetésektől?

A mozgalom, amelyet Greta Thunberg elindított, nagyon békés és teljesen politikamentes. Legfőbb üzenete, hogy az üzleti és a politikai döntéshozóknak oda kell figyelniük a tudomány eredményeire. A legutóbbi tüntetésükön világszerte összesen több mint másfél millióan gyűltek össze, vagyis már nehezen lehetne figyelmen kívül hagyni őket. Feltehetően ezért is támadják őket olyan hevesen egyes politikai erők, és ezért várható az is, hogy más pártok – kihasználva a klímavédelem egyre népszerűbb témáját – a mozgalom eredményeit a saját népszerűsítésükre használják majd fel. De egyelőre e megmozdulások a fiatal generáció békés és fontos jelzései arról, hogy így nem mehet tovább.

– Gyakran hallani arról, hogy még 10–12 jó évünk van, amíg el nem jön a klímakatasztrófa. Valóban ennyi idő áll csupán rendelkezésünkre?

– Ez félreértés. Nem úgy néz ki folyamat, hogy tíz évig élünk boldogan, majd hirtelen lehúzzuk a rolót. A klímaváltozás hatásai most is pontosan láthatók. A személyes példámból kiindulva: annak, hogy Lyme-kóros lettem, háromszor akkora volt az esélye, mint tíz évvel ezelőtt. Ugyancsak tíz éve még szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy Magyarországon valaki nyugat-nílusi lázban betegedjen meg, ma tucatnyian kapják el a kórt, ami ugyancsak a klímaváltozás eredménye. A mostani májusi időjárás is nagy valószínűséggel az éghajlatváltozás következménye, akárcsak a poloskainvázió vagy az, hogy a legfontosabb élelmiszer-alapanyagainkból egyre kevesebb terem, ami drasztikus áremelkedést hoz magával. Mi kell még, hogy rádöbbenjünk, nincs már tíz szép évünk sem? Igaz, még mindig nem olyan tragikus a helyzet, mint amikor majd eljön egy „rendes járvány”, vagy amikor nem egymillió menekült indul útnak az aszályok miatt, hanem több tízmillió. Olyanok vagyunk most, mint a békák a fazékban. Ha forró vízbe dobnánk, a béka kiugrana, de ha hideg vízbe tesszük, és szép fokozatosan melegítjük az edényt, bent marad, és lassan megfő.

– Mire vonatkozik akkor ez a 10–12 év?

– A tizenkét év, ami már egyébként is csak tizenegy, arra utal, hogy a jelenlegi gázkibocsátások mellet 2030-ra elfogy a szén-dioxid-költségvetésünk. Az üvegházhatású gázok hőmérséklet-emelkedést okoznak, és ha még 11 évig annyit bocsátunk ki belőlük, mint tavaly, akkor 11 év alatt elértük azt a légköri koncentrációt, amivel már szinte biztosan át fogjuk lépni a másfél fokos melegedést. Ezenfelül egyre több visszafordíthatatlan hatással kell majd szembenéznünk.

– Hogyan tartható másfél fok alatt a melegedés?

Úgy, ha 2030-ig a felére, 2050-ig pedig nettó nullára csökkentjük a kibocsátást. Vagyis addigra gyakorlatilag teljesen el kell feledkeznünk a fosszilis tüzelőanyagokról. Ehhez forradalmi változásokra van szükség. Jó hír, hogy e változások egy része már elkezdődött, láthatjuk például a közúti közlekedésben. Európában a nagy autógyártók ugyan még makacsul tartják magukat, a világ más részén azonban egyre többen használnak elektromos autót. Továbbá a fiatal generáció számára az autó már nem státuszszimbólum, radikálisan csökken a jogosítványt szerző fiatalok száma, egyre többen használnak autómegosztó-rendszereket, vagy ülnek biciklire. Vannak tehát pozitív jelek, ennél azonban jóval többre van szükség.

– Például a légi közlekedés szabályozására?

– A Nature Climate Change tudományos magazin nemrég megjelent cikkében írják, hogy egy jómódú család kizárólag a repüléssel évente 66 tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe. Összehasonlításként egy átlagos magyar polgár éves teljes kibocsátása 5 tonna. Valóban a légi közlekedés jelenti tehát a legnagyobb tehertételt, és mivel ez az egyik legdinamikusabban növekvő szektor, a probléma egyre súlyosabb. A fapados légitársaságok megjelenése széles körben elérhetővé tette a repülést, olyanok előtt nyílt ki a világ, akik korábban nem engedhették volna meg maguknak az utazást, csakhogy ez az üzletpolitika nem fenntartható. Minél hamarabb szabályozni kellene ezt a szektort, mert valóban nagyon jó dolog háromezer forintból elrepülni egy másik kontinensre, de hatalmas károkat okoz.

– Thaiföldtől Velencén át Izlandig egész városrészeket, szigeteket vagy épp kanyonokat kellett lezárni az elmúlt években a hatalmas tömeg miatt. Hogyan lehetne mérsékelni a turisták áradatát?

– Ezt nem tudósként mondom, de talán a lokálpatriotizmus lehet a válasz a problémára. Sokkal többet kellene tennünk azért, hogy a helyben található értékekre felhívjuk a figyelmet, hiszen nincs annál izgalmasabb, mint felfedezni a hazai tájakat. Büszkének kell lennünk arra, amink van, mert csodálatos hely a Machu Picchu vagy Izland, de a Bükk legalább olyan varázslatos.

– Mindeközben az éghajlatváltozás a politikai diskurzus részévé vált, itthon és külföldön is egyre hevesebben támadják a zöldeket, mondván, a klímaváltozás csak liberális hisztéria.

– Az éghajlatváltozás nem válogat a politikai ideológiák között, a konzervatívot ugyanúgy sújtja, mint a liberálist és a szélsőségest, ezért sem lehet politikai kérdést csinálni a belőle, ezt minden oldalnak fel kell vállalnia. Személy szerint ezért is igyekszem távol maradni a politikától, hiszen teljesen mindegy, milyen kormánnyal dolgozunk, a lényeg, hogy az ENSZ-ben nekünk az összes kormánnyal együtt kell megoldanunk a problémát.

– Az emberiség eddig számos katasztrófát élt túl, és valahogy mindig alkalmazkodott a helyzethez. A klímaváltozás kivétel lenne?

– A dinoszauruszok 350 millió éven át uralták a Földet, emberi civilizációról néhány ezer éve beszélhetünk, ebből az utolsó ötven évben sikerült tönkretenni a bolygónkat. Abban szinte teljesen biztosak lehetünk, ha nem változtatunk az életmódunkon, akkor az emberiség egy része nem fogja túlélni a klímaváltozást. Elképzelhető, hogy lesznek, akik sikerrel vészelik át a katasztrófát, de rájuk milyen élet vár?

– Ilyen kilátások mellett mi hajtja önt, lát reális esélyt rá, hogy elkerülhetjük a legrosszabbat?

– Szerencsére olyan megoldásokkal dolgozom, amelyek tényleg tisztább, szebb és egészségesebb életet biztosíthatnak mindenkinek, és mivel egyre magasabb szinten is hallgatnak rám, van remény, hogy elkerüljük a katasztrófát. Muszáj hinni, különben nem tudnám csinálni. Hét gyermekem van, már csak miattuk is küzdeni fogok az utolsó pillanatig.

(NÉVJEGY: Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, a CEU professzora, a béke-Nobel-díjjal kitüntetett Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) mérséklési munkacsoportjának alelnöke. Hét gyermek édesanyja)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/25. számában jelent meg, 2019. június 21-én.

Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.