A média megbízhatatlan a klímaváltozás hiteles bemutatása kapcsán

A klímaváltozásról szóló tudományos diskurzus és a média által bemutatott vita a témában nem teljesen fedi egymást.

Egy angol nyelvű médiaorgánumokról szóló kutatás egyik ábrája remekül mutatja, mennyire lekorlátozódik az általuk bemutatott szakmai vélemények palettája.

A szakvélemények megoszlása az emberokozta klímaváltozás kapcsán (2010)

A tanulmány szerint a média a klímaváltozással kapcsolatos szakértői diskurzusnak csak egy szűk részét taglalja. A tömegtájékoztatás viszont ezekről nem beszélt. A médiában megjelenő diskurzus nem a leginkább megalapozott véleményeken alapult, hanem ütköztette a szélsőjobbos szervezetek propagandáját és az IPCC borúlátóbb hivatalos álláspontját, illetve megszólaltatott a kettő közötti véleményeket. Ugyanakkor az IPCC megfogalmazott véleményénél súlyosabb hatásokkal számoló szakértőket nem szólaltatták meg,

pedig ők vannak a legtöbben.[1]

A szélsőjobbos vélemények szerint az emberokozta klímaváltozásnak nincsenek és nem is lesznek költségei, az IPCC szerint viszont jelentős költségei lesznek. Ráadásul az IPCC egy meglehetősen óvatos álláspontot szokott megfogalmazni,

a legtöbb szakértő szerint ugyanis a költségek még súlyosabbak.

Sőt, a kutatók egy része szerint katasztrofálisak. Főleg, ha figyelembe vesszük az öngerjesztő, ember által már befolyásolhatatlan folyamatokat, mint például az északi sarki jégtakaró visszahúzódását, vagy a permafroszt olvadását. Előbbi révén ugyanis a jeges hó eltűnésével sötétebbé válik a bolygó, ami miatt még több hőt nyel el, ezáltal még több jég olvadhat meg. Utóbbi kapcsán pedig rengeteg metán és szén-dioxid szabadul ki a kiolvadó talajból, ami tovább növeli az üvegházhatású gázok légköri koncentrációját, mely még több permafroszt-olvadást eredményez.

Az IPCC szerint a klímaváltozás hatásai az emberi rendszerekre túlnyomórészt negatívak (2022)
Forrás: IPCC_AR6_WGII_SummaryForPolicymakers

A médiában tehát úgy általában egy mesterségesen felállított vita zajlott a szakmailag kevésbé megalapozott szélsőjobbos vélemények és a legóvatosabb szakértői vélemények között. Ezt azért csinálják, mert a feszültség izgalmas, és nekik a bevételeik növelése érdekében nézettségre, ill. olvasottságra van szükségük.[2] Emellett persze vannak olyan médiumok is, amik olyan cégcsoportokhoz kötődnek, melyeknek az az érdekük, hogy maradjon a status quo, azaz az emberek ne nagyon reagáljanak a klímaváltozásra.[3]

Arra hivatkoztak, hogy minden vélemény egyenlő, de ez nem igaz. A jól informált, megalapozott vélemény értékesebb, mint a megalapozatlan. Ez a teljesen nyilvánvaló dolgok esetén magától értetődőnek tűnik, mint például abban, hogy a Föld gömbölyű, vagy hogy a tűz forró. Viszont ugyanúgy érvényes a nehezebben kideríthető dolgok kapcsán.

Ezért a mesterségesen felállított vitáért persze rengeteg támadást kaptak és kapnak, aminek folytán egyes médiumok azóta kinyilvánították, hogy nem szólaltatnak meg szakmailag megalapozatlan véleményeket.

Ugyanakkor a nem tudományos, a klímaváltozást elbagatellizáló vélemények felülreprezentálása azóta is jellemzi az angol nyelvű médiát.[3]

Kántor Sztella Nóra

Források:

[1] https://www.researchgate.net/publication/309557499_Power_to_the_people_Media_users’_capabilities_and_motivations_to_influence_content_production_and_distribution
[2] https://www.scinapse.io/papers/2126320607#fullText
[3] https://www.nature.com/articles/s41467-019-09959-4

---