A takarónövények a talajmegújítás svájcibicskái

A hirtelen született porvihar szakértők tömegében nehéz bemutatni a vágyvezérelt elképzeléseken túli gyakorlatot, de azért megpróbálom.

Először is én minden évben írtam eddig is a szélerózióról, csak a kutyát nem érdekelte addig, amíg nem játszottak dodzsemesdit a porfalba padlógázon száguldó, félkegyelmű sofőrök.

Másodsorban halvány szivárványpóni fingot nem érnek a mezővédő erdősávok egy ősszel nyitottan hagyott, porrá száradt talaj boronálásakor keletkező porviharok ellen.

Szép a mozaikos tájszerkezet és a kis táblák, de legyünk realisták. A földtulajdonosok nem fognak fát ültetni a drága pénzen vett földjeikre, amelyek terméséből élnek. A pénzügyi befektetők pedig még kevésbé fognak fát ültetni a fillérekért bérelt búzabányáikba.

Maradjunk a realitások talaján, az pedig a csökkentett talajműveléssel és takarónövényekkel kezdődik. Ezeket bárki meg tudja valósítani, korlátozás nélkül.

Egy példával be is mutatom, hogy kell elképzelni a technológiát.

Ma már szerényebb szelek fújtak, de azért 30-40 km/órába belefutottak ma is felém a nyugati határszélen. Az egész télen talajt védő takarónövényeket termináltuk fizikailag egy takarónövényét első alkalommal télre meghagyó gazdával. A sekély tárcsázásra azért van szükség még, mert nyers, agyagos talajokról beszélünk, amelyek a korábbi szántás mellett még cukorrépa termesztéssel is sújtott, ezért igen körültekintően kell megfontolni a lépéseket, mikor milyen műveleteket minimalizálhatunk.
A talajfelszín még tömörödik télen, nyers a föld. A képek azonban magukért beszélnek.

Itt nem láttok porvihart. Itt nem viszi el a szél a talajt.

Az első évben használt takarónövények által tavaszra kialakított morzsalékos, nedves talajszerkezet elképesztő különbséget mutat a szántott földhöz képest, amely az út túloldalán sivataggá száradva várt minket.
A takarónövényes táblában pedig nem lehetett gyomot találni -a gyors növekedésű növények elnyomtak minden más később csírázó gyomnövényt, ezért felesleges gyomirtót használni.

A talajmegújítás első lépése a jól összeállított takarónövények használata és a tavaszi talajművelés minimálisra szorítása vagy elhagyása. A két főnővény közti időszakban ők táplálják a talajéletet, amely létrehozza a stabil aggregátumokban gazdag talajt. A talajéletnek pedig elég életteret adni, utána már szolgáltat számunkra. Ilyenek az algák is.

Vannak akik kannában veszik az algát, mert azt mondta nekik valaki, hogy az majd segít a talajon.

A képeken láthatod, hogy az alga magától megjelenik, ha nedves, tápanyagban gazdag környezetet biztosítasz nekik, amelyet leginkább a takarónövények alatt lehet találni.

A takarónövények a talajmegújítás svájcibicskái.

Szolgáltatásaik széleskörűek és pótolhatatlanok.

Már most kezd el tervezni a takarónövényeid a vetésforgóban – ha szükséged van tanácsra, keress meg nyugodtan Én 2012-ben vetettem az első összetett takarónövény keverékem, amelyet még Hollandiából hoztam, mert itthon nem volt megfelelő fajtákkal rendelkező keverék.

Azóta meghonosítottam az országban a Tillage Radisht és sok ezer hektáron segítettem a vetésforgónak, klímának és talajnak legjobb összetételű keverékek beállítását.

A porviharokért az agyonművelt, takaratlan földön végzett talajmunkák a felelősek.
Ne kövesd el a hibát, hogy csupaszon hagyod a talajod télire.

Kökény Attila

Porvihar újratöltve (frissítés)

“Ahol a területhasználat változtatására – a szántóterületek gyepesítésére vagy erdősítésre – nincs mód, ott a mezővédő erdősávok telepítése mellett az ökológiai gazdálkodást, a forgatás nélküli talajművelést kell javasolni a gazdálkodók számára a térségi vagy településrendezési tervek készítése során – hangsúlyozta Szilassi Péter, az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézetének egyetemi docense.”
https://roadster.hu/m1-es-baleset-igazi-oka/

“Ha pedig mégis művelni kell földet (hiszen enni csak kell azért), akkor a a forgatás nélküli földművelést érdemes alkalmazni (nincs szántás, csak tárcsázás, lazítás, tömörítés), szerves trágya használata, ahol van rá lehetőség. Ezáltal egy szerves anyaggal jól ellátott morzsás szerkezetű talajt kapunk, a szerves trágyázás a homokos talajokon a legjelentősebb! Plusz úgy beosztani a folyamatokat, hogy egy földterület minél kevesebb ideig maradjon bevetetlen, ha már megvolt az előkészítés. A deflációnak kitett területet, ha növénnyel borítjuk, nem csak a szél erejét, hanem a talaj kiszáradását is csökkentjük, ami a rohamosan súlyosbodó vízhiányos időszakok miatt is fontos lenne.
A szakmai részt Umenhoffer Péter, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (PREGA) elnökségi tagja segítette.”
https://totalcar.hu/…/mit-tehetunk-az-autopalyas…

Jönnek a szakmai tanácsok a mezőgazdászoknak, amelyek már kora reggel kinyitják a bicskát a zsebben.
Csak azt nem értem, hogy miért égeti magát ezen a szinten valaki olyan javaslatokkal, amelyeknek nincs sem tudományos, sem gyakorlati háttere.
Ezen a tudásszinten már 80 éve túl van a világ felvilágosultabb fele.
Sokat nem is írnék róla ide, olvassátok inkább a cikket.
https://talajmegujito.substack.com/p/a-fogalmatlansag-daridoja-porvihar

Korábban:
Megmenthet-e a mezőgazdaság a klímaválságtól?
1837. John Deere legyártotta az első öntisztuló acélekét
A no-till technológia elterjedése világszerte

---