Egy nagyszabású tanulmány szerint az éghajlati válság több “katasztrofális” fordulópont szélére sodorta a világot.
A tanulmány szerint öt veszélyes fordulópontot már átléphettünk az emberiség által eddig okozott 1,1 Celsius-fokos globális felmelegedés miatt.
Ezek közé tartozik a grönlandi jégsapka összeomlása, ami végül hatalmas tengerszint-emelkedést eredményezne, az Atlanti-óceán északi részén egy kulcsfontosságú áramlat összeomlása, ami megzavarná az esőzést, amelytől emberek milliárdjainak élelmezése függ, valamint a szén-dioxidban gazdag permafroszt hirtelen olvadása.
Az elemzés szerint 1,5 Celsius-fokos felmelegedés esetén, ami a jelenleg várt minimális emelkedés, az öt billenési pont közül négy a lehetségesből valószínűvé válik. Szintén 1,5 Celsius-foknál további öt billenési pont válik lehetségessé, beleértve a hatalmas északi erdők változását és szinte az összes hegyi gleccser elvesztését.
A kutatók összesen 16 fordulópontra találtak bizonyítékot, az utolsó hathoz a tudósok becslése szerint legalább 2 Celsius-fokos globális felmelegedés szükséges. A fordulópontok néhány évtől évszázadokig terjedő időintervallumban lépnének életbe.
“A Föld az 1°C globális felmelegedésen túl elhagyhatott egy “biztonságos” éghajlati állapotot” – állapították meg a kutatók, akik szerint az egész emberi civilizáció ezen szint alatti hőmérsékleten fejlődött ki. Egy-egy fordulópont átlépése gyakran elősegíti más fordulópontok kialakulását, ami kaszkádokat hoz létre. Ezt azonban még vizsgálják, és nem vették figyelembe, vagyis az elemzés a minimális veszélyt mutathatja be.
Johan Rockström professzor, a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet igazgatója, aki a tanulmányozó csoport tagja volt, elmondta: “A világ a 2-3 Celsius-fokos globális felmelegedés felé tart.”
Az éghajlati fordulópontok kockázata a világ felmelegedésével gyorsan növekszik.
A globális felmelegedés becsült mértéke, amely a billenőpont-hőmérséklet átlépéséhez szükséges.
“Ezzel a Föld több veszélyes fordulópontot is átlép, ami katasztrofális következményekkel jár majd az emberek számára szerte a világon. Ahhoz, hogy a Földön megmaradjanak az élhető körülmények és stabil társadalmak, mindent meg kell tennünk a fordulópontok átlépésének megakadályozása érdekében.”
Dr. David Armstrong McKay, az Exeteri Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik vezető szerzője elmondta: “Ez valóban aggasztó. Van okunk a gyászra, de még mindig van okunk a reményre is.”
A tanulmány valóban alátámasztja, hogy miért olyan fontos a párizsi megállapodás 1,5 Celsius-fokos célkitűzése, és miért kell küzdeni érte.
“Nem azt mondjuk, hogy mivel valószínűleg el fogunk érni néhány fordulópontot, minden elveszett és vége a játéknak. Minden töredék fok, amit 1,5C felett megállítunk, csökkenti annak valószínűségét, hogy további fordulópontokat érünk el.”
A közelmúltban végzett kutatások a destabilizáció jeleit mutatták ki az amazóniai esőerdőben, amelynek elvesztése “mélyreható” következményekkel járna a globális éghajlatra és a biológiai sokféleségre, valamint a grönlandi jégtakaróra és a Golf-áramlat áramlataira, amelyeket a tudósok atlanti meridionális felboruló cirkulációnak (Amoc) neveznek.
Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport nemrégiben kiadott jelentése szerint 2 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén nagy a kockázata annak, hogy az éghajlat fordulópontot vált ki.
A Science című folyóiratban közzétett elemzés több mint 200 korábbi, a múltbeli fordulópontokról szóló tanulmányt, éghajlati megfigyeléseket és modellezési tanulmányokat értékelt. A billenési pont az a hőmérsékletküszöb átlépése, amely a globális felmelegedés megszűnése esetén is megállíthatatlan változáshoz vezet az éghajlati rendszerben.
A kilenc globális fordulópont a következő: a grönlandi, a nyugat-antarktiszi és a kelet-antarktiszi jégtakaró két részének összeomlása, az Amoc részleges és teljes összeomlása, az Amazonas visszahalása, a permafroszt összeomlása és a téli tengeri jég elvesztése az Északi-sarkvidéken.
Az Amazonas fordulópontjának értékelése nem tartalmazta az erdőirtás hatásait. “A felmelegedés és az erdőirtás kombinációja sokkal hamarabb elérheti ezt a pontot” – mondta Armstrong McKay.
További hét fordulópontnak súlyos regionális hatásai lennének, beleértve a trópusi korallzátonyok pusztulását és a nyugat-afrikai monszun változását. További lehetséges, még tanulmányozás alatt álló fordulópontok közé tartozik az óceáni oxigén elvesztése és az indiai nyári monszun jelentős változása.
A tudósok egy fordulópont átlépését “lehetségesnek” határozzák meg, ha a minimális hőmérsékleti küszöbértéket átlépjük, és “valószínűnek”, ha a központi küszöbértéket meghaladjuk.
Niklas Boers professzor, a Müncheni Műszaki Egyetem munkatársa elmondta: “Az áttekintés időszerű frissítés a Föld potenciális billenési pontjairól, és a további felmelegedés hatására bekövetkező billenési események veszélye valós.”
Hozzátette, hogy sokkal több kutatásra van szükség a kritikus hőmérsékleti küszöbértékek leszűkítéséhez, mivel a jelenlegi becslések továbbra is nagyon bizonytalanok.
Thomas Stocker professzor, a Berni Egyetem munkatársa elmondta: “A billenési pontokkal kapcsolatos tudományos munka még messze nem fejeződött be – alig kezdődött el -, és sokkal jobb modellekre van szükség annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy melyik felmelegedési szint milyen billenési ponthoz kritikus.”
A svájci kormány májusban javaslatot tett az IPCC különjelentésére az éghajlati fordulópontokról.
Tim Lenton professzor az Exeteri Egyetemről, az elemzés társszerzője elmondta: “Amióta 2008-ban először értékeltem a fordulópontokat, a lista bővült, és az általuk jelentett kockázatról alkotott értékelésünk drámaian megnőtt.
“Új munkánk meggyőző bizonyítékkal szolgál arra, hogy a világnak radikálisan fel kell gyorsítania a gazdaság szén-dioxid-mentesítését. Ehhez pozitív társadalmi fordulópontokat kell kiváltanunk.”
Forrás: The Guardian – Damian Carrington
Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
