Vészhelyzet

Az ökológiai ‘veszélyhurkok’ egyre közelednek

Egy új tanulmány szerint a szélsőséges időjárási események, például az erdőtüzek és a szárazságok felgyorsítják a változásokat a stressznek kitett rendszerekben, ami az ökológiai hanyatlás gyorsabb fordulópontjaihoz vezet.

  • Az olyan szélsőséges időjárási események, mint az erdőtüzek és a szárazságok a növekvő stressz-szintekkel együtt növelik az ökoszisztémák összeomlásának valószínűségét – állítják a tudósok.
  • Egy brit kutatócsoport, köztük a Sheffieldi Egyetem tudósai számítógépes modellezéssel vizsgáltak négy veszélyeztetett ökoszisztémát, hogy kiderítsék, milyen tényezők vezethetnek a fordulópontokhoz.
  • A szélsőséges éghajlati jelenségek száma 1980 óta megnőtt, és a globális felmelegedés még 1,5°C-os szintje is tovább fogja növelni ezeket a számokat.

Egy új tanulmány (.PDF) szerint a szélsőséges időjárási események, például az erdőtüzek és a szárazságok felgyorsítják a változásokat a stressznek kitett rendszerekben, ami az ökológiai hanyatlás gyorsabb fordulópontjaihoz vezet.

A Sheffieldi Egyetem tudósait is magában foglaló brit kutatócsoport számítógépes modellezés segítségével négy veszélyeztetett ökoszisztémát vizsgált meg, hogy kiderítse, milyen tényezők vezethetnek olyan fordulópontokhoz, amelyeken túl már elkerülhetetlen az összeomlás. Néhány rendszerben az új szélsőséges események hozzáadása más, folyamatban lévő stresszhatásokhoz 80 százalékkal közelebb hozta a megjósolt fordulópont időpontját a jelenhez.

A szerzők szerint végső soron az olyan tényezőkből, mint a nem fenntartható földhasználatból, a mezőgazdaság terjeszkedéséből és az éghajlatváltozásból származó folyamatos stressz “tökéletes vihar”, amely olyan zavaró eseményekkel párosul, mint az árvizek és a tüzek, együttesen fog hatni a természeti rendszerek gyors veszélyeztetése érdekében.

A kutatócsoport két tavi ökoszisztémát és két erdészeti példát vizsgált, köztük a Húsvét-szigeti (Rapa Nui) civilizáció történelmi összeomlását, amelyről széles körben úgy vélik, hogy a túlnépesedés és a fák nem fenntartható kiaknázása együttes eredménye volt.

A modelleket minden egyes ökoszisztéma esetében több mint 70 000 alkalommal futtatták le, a változókat minden egyes alkalommal módosítva. Az összeomlások akár 15 százaléka új stresszhatások vagy szélsőséges események következtében következett be, még akkor is, ha a fő stresszhatást állandó szinten tartották. Más szóval, még akkor is, ha az ökoszisztémákat fenntarthatóbb módon kezelik, és a fő stressz-szinteket, például az erdőirtást állandó szinten tartják, az új stresszhatások, például a globális felmelegedés és a szélsőséges időjárási események akkor is előidézhetik az összeomlást.

“Mind a négy általunk vizsgált ökológiai rendszer ugyanazokat az általános eredményeket mutatta” – mondta Dr. Gregory Cooper, a Sheffieldi Egyetem Fenntartható Élelmiszerek Intézetének társszerzője.

“Ennek potenciálisan mélyreható következményei lehetnek a jövőbeli ökológiai kockázatok megítélésére. Bár jelenleg nem lehet megjósolni, hogy az éghajlat okozta fordulópontok és a helyi emberi tevékenységek ökoszisztémákra gyakorolt hatásai hogyan kapcsolódnak majd egymáshoz, eredményeink azt mutatják, hogy mindegyik erősítheti a másikat. Az ökoszisztémákra nehezedő növekvő nyomás rendkívül káros lesz, és veszélyes következményekkel járhat.”

A szélsőséges éghajlati jelenségek száma 1980 óta megnőtt, és a globális felmelegedés még 1,5°C-os értéknél is tovább növeli ezeket a számokat. A tudósok aggódnak a lehetséges tovagyűrűző hatások miatt is, mivel egy összeomló ökoszisztéma hatással van a szomszédos ökoszisztémákra.

“Világszerte az ökoszisztémák több mint egyötödét fenyegeti az összeomlás veszélye” – mondta Simon Willcock professzor a Rothamsted és a Bangor Egyetemről, aki a Nature Sustainability című szaklapban megjelent tanulmány társvezetője volt.

“A folyamatos stresszhatások és a szélsőséges események azonban egymásra hatva felgyorsítják a gyors változásokat, amelyeket valószínűleg nem tudunk befolyásolni. Ha ezek elérik a fordulópontot, már túl késő”.

Hozzátette: “Az elmúlt két évben az ENSZ éghajlat-változási és biológiai sokféleséggel foglalkozó konferenciáin keresztül a világ összefogott az éghajlati és ökológiai válság körül. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a válságok okai összekapcsolódnak – már összeütköztek -, és hogy ha mindkettővel kapcsolatban nem teszünk semmit, az szörnyű következményekkel járhat.” – tette hozzá.

Egy példa erre az ENSZ Nemzetközi Éghajlatváltozási Testületének (IPCC) becslése, amely szerint az Amazonas-erdőben 2100 előtt bekövetkezik a fordulópont. Az új tanulmány szerint az IPCC által előre jelzettnél több évtizeddel korábban is bekövetkezhet az összeomlás. Közismert például, hogy az Amazonas-erdőt az erdőirtás fenyegeti. Könnyen elképzelhető azonban, hogy a globális felmelegedés és az olyan szélsőséges éghajlati jelenségek, mint az aszályok és az erdőtüzek tovább fokozzák ezt a stresszt. Ezáltal csökkenhet az Amazonasnak a saját csapadéktermelő képessége, ami szárazabbá és sebezhetőbbé teszi – az ökoszisztéma pedig egy végzetes spirálba kerül.

“Az ökológiai fordulópontokról szóló korábbi tanulmányok jelentős társadalmi és gazdasági költségeket jeleznek a 21. század második felétől kezdve. Eredményeink arra utalnak, hogy ezek a költségek már sokkal hamarabb bekövetkezhetnek” – tette hozzá a társszerző John Dearing professzor, a Southamptoni Egyetem emeritus professzora.

A teljes tanulmány megtekinthető a következő weboldalon: https://www.nature.com/articles/s41893-023-01157-x.

Forrás: The University of Sheffield | Amy Huxtable


rampi

Recent Posts

Szén-dioxid kibocsátás és oxigénkoncentráció

Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…

4 nap ago

A ‘fenntartható’ nem fenntartható: az ESG talpraállítása

A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…

1 hét ago

*** Extrém FIGYELMEZTETÉS ***

Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…

2 hét ago

Éghajlatváltozás és az egyre nagyobb szerepű karbonsemlegesség

Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…

3 hét ago

A túlnépesedés még mindig óriási probléma

A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…

4 hét ago

Az éghajlatkutatók egy része sem tudja, hogy mi van?

Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…

4 hét ago