Az Emberi Jogok Európai Bírósága felszólította 33 iparosodott ország kormányát, hogy haladéktalanul válaszoljanak a hat ifjúsági aktivista által szeptemberben benyújtott éghajlatvédelmi keresetre, és a felvetett kérdések “fontossága és sürgőssége” miatt elsőbbségi státuszt adott neki.
A Global Legal Action Network (GLAN) által támogatott fiatalok azt állítják, hogy az országok – köztük Németország, az Egyesült Királyság, Oroszország és Portugália – nem hozták meg a jövőjük védelméhez szükséges kibocsátáscsökkentést.
Az ügy olyan országokra összpontosít, amelyek politikája a jogászok szerint túl gyenge ahhoz, hogy elérjék a párizsi megállapodásban kitűzött 1,5 Celsius-fokos (2,7 Fahrenheit-fok) célt. A Climate Action Tracker országminősítéseit idézik.
A felperesek 8 és 21 év közöttiek, és a portugáliai Lisszabonból és Leiriából származnak. Az ügy szerint az éghajlatváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent a hat fiatal életére, fizikai és mentális jólétére. Emberi jogi érvekre hivatkoznak – többek között az élethez, az otthonhoz és a családhoz való jogra -, valamint diszkriminációra hivatkoznak.
“A mi generációnk a nagy veszély és bizonytalanság korában él, ezért a hangunkat meg kell hallatni” – mondta a 12 éves Andre Oliveira, akinek édesapja fordít helyette.
“Egyértelműen nem arról van szó, hogy a fiatalok az egyetlenek, akiket veszélyeztetnek az éghajlatváltozás hatásai” – mondta Gerry Liston, a GLAN jogi munkatársa. “De mivel a legsúlyosabb hatásokat ők fogják elszenvedni, azt állítjuk, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának nem megfelelő kezelésének hatásai az életkoron alapuló jogellenes megkülönböztetésnek minősülnek.”
“Nem az ujjal mutogatásról van szó, hanem arról, hogy mind a 33 kormánynak esélyt adjunk arra, hogy jobban és gyorsabban cselekedjenek” – mondta Andre.
Bár számos, a közelmúltban indult és folyamatban lévő éghajlatvédelmi ügy van, amelyek közül sokban fiatal felperesek is érintettek, ez az első olyan ügy, amelyet Strasbourgban tárgyalnak. Az 1959-ben létrehozott nemzetközi bíróság az emberi jogok európai egyezményében foglalt polgári és politikai jogok állítólagos megsértésével foglalkozik.
Liston szerint a nagy kibocsátók jelentős és széles körű fellépésének sürgető szükségessége indokolta, hogy közvetlenül Strasbourghoz forduljanak, nem pedig a hazai bíróságokon keresztül, ami sokkal gyakoribb.
A GLAN szerint, ha sikerrel jár, a 33 országot jogilag köteleznék arra, hogy a kibocsátáscsökkentés fokozása mellett foglalkozzon az éghajlatváltozáshoz való tengerentúli hozzájárulással, beleértve a multinacionális vállalatok hozzájárulását is.
A felperesek három családhoz tartoznak, és azután kapcsolódtak be az ügybe, hogy egy helyi kapcsolaton keresztül hallottak a GLAN éghajlatvédelmi munkájáról.
Sokan arra hivatkoztak, hogy a cselekvésre ösztönözte őket, hogy az éghajlatváltozás a saját küszöbükön érte őket, különösen a 2017-es halálos portugál erdőtüzek.
“Közvetlenül megtapasztaltam a tüzek borzalmait” – mondta a 20 éves Catarina Mota, egyike a négy közül, akik Leiriában élnek, az egyik legsúlyosabban érintett területen. A tengerszint emelkedése, az erdőtüzek állandó veszélye és az egyre abnormálisabbá váló hőmérséklet most már a mindennapi valósága része. “Ezek a változások aggasztóak számomra” – mondta, hozzátéve, hogy a hőség miatt néha nehéz lélegezni vagy aludni. Idén júliusban az elmúlt 90 év legmelegebb hőmérsékletét regisztrálták az országban.
“Ami arra ösztönzött, hogy részt vegyek ebben az ügyben, az a vágy egy olyan világ után, ahol az ember legalább túlélhet” – mondta Catarina. “Mert ha a kormányaink nem tesznek semmit, ez nem fog megtörténni.”
Az olyan klímavédelmi intézkedésekre, mint ez az ügy, szükség van “ahhoz, hogy legyen jövőnk és egészséges életünk félelem nélkül” – mondta a felperes, a 21 éves Claudia Agostinho. “A mi generációnk és minden jövőbeli generáció megérdemli ezt”.
A strasbourgi ügy a világszerte egyre növekvő éghajlatvédelmi peres ügyek hullámába illeszkedik. A Grantham Research Institute on Climate Change and Environment szerint , bár a legtöbb per az Egyesült Államokban zajlik, az elmúlt évben hat kontinensen indítottak éghajlatvédelmi pereket, amelyek 80%-a kormányok ellen irányult.
A kutatás azt is megállapította, hogy az utóbbi időben egyre több peres ügyet indítanak aktivisták és érdekvédelmi csoportok, és egyre több emberi jogi érvet használnak.
Miközben számos országban – köztük Dél-Koreában, Peruban és Kanadában – folyamatban vannak az államoknak az éghajlatváltozás enyhítésére vonatkozó emberi jogi kötelezettségeivel kapcsolatos ügyek, a legfrissebb nagy visszhangot kiváltó példa a holland Urgenda-ügy.
2019-ben az ország legfelsőbb bírósága lett az első legmagasabb szintű hazai bíróság, amely az emberi jogi kötelezettségekkel összhangban megállapította az állam kötelezettségét a kibocsátások jelentős és azonnali csökkentésére. Idén nyáron az aktivisták sikeresen bíróság elé vitték az ír kormányt is az éghajlatvédelmi intézkedések elmulasztása miatt. Greta Thunberg egyike annak a 16 ifjúsági aktivistának, akik az ENSZ Gyermekjogi Bizottságánál is jogi panasszal élnek.
amely jogi panaszt nyújtott be az ENSZ-nél.
Liston szerint az ügy rávilágít arra, hogy vannak olyan emberek, akik még életükben elszenvedik az éghajlatváltozás súlyos hatásait.
“Úgy gondolom, hogy az egyik eset inspirálja a másikat” – mondta Caroline Schroeder, a Germanwatch nevű civil szervezet munkatársa, aki kilenc fiatalnak nyújtott támogatást a Németországban benyújtott alkotmányos éghajlatvédelmi panasszal. Úgy látja, hogy a strasbourgi ügyet és az éghajlatvédelmi perek növekvő tendenciáját ugyanaz a növekvő frusztráció szülte, amely a Fridays for Future mozgalmat is mozgatja – nevezetesen, hogy “a politika nem tesz eleget”.
“Bárcsak ne kellene pereket indítanunk” – mondta Roda Verheyen, az uniós intézmények ellen benyújtott People’s Climate Case (népi éghajlatvédelmi per) ügyén dolgozó éghajlatvédelmi ügyvéd. “De alapvetően még mindig arról van szó, hogy a jogalkotók által a gyermekeinknek nyújtott védelem szintje túl alacsony. És ez az, amiért a bíróságok továbbra is látni fogják ezeket az ügyeket”.
Verheyen rámutat, hogy mivel a strasbourgi ügy az általános védelmi kötelezettséget hangsúlyozza, nem pedig egy konkrét jogszabály megtámadását, kevésbé konkrét, mint más ügyek, amelyeken dolgozott. Hozzáteszi, hogy egy esetleges győzelemnek mégis széles körű következményei lehetnek a tagállamokra nézve, és még egy vereség is “megerősítheti a peres ügyek erejét mind a nemzeti ügyekben, mind uniós szinten”.
Liston szerint a végső erőssége abban rejlik, hogy a fenyegetés időbeli perspektíváját és fenyegetettségét hangsúlyozza.
“Ez az ügy megmutatja, hogy vannak emberek, akik még életükben elszenvedhetik az éghajlatváltozás szörnyű hatásait” – mondta Liston.
A legfiatalabb felperes, aki most 8 éves, 28 éves lesz 2040-ben, abban az évben, amikor az ENSZ tudóscsoportja szerint az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményei várhatóan kibontakoznak.
A 12 éves Andre azt mondta, reméli, hogy az ügy “elismerést hoz egy olyan generáció hangjának, amely nagy aggodalommal és a közelgő katasztrófáktól való növekvő félelemmel él, de egy olyan generációnak is, amely minden reményt megmozgat, hogy a dolgok meg fognak változni”.
Ezt a cikket 2020.11.30-án frissítettük az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntésével.
Forrás: Deutsche Welle
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…
