Globális szinten pedig nagy volt a változatosság.
Észak-Oroszországban, Afganisztánban és Pakisztánban az átlagosnál hidegebb volt januárban. Az Egyesült Államok keleti részén, Kanadában és Európában pedig a szokásosnál melegebb.
Érdemes ilyenkor megvizsgálni a sarkokon a tengeri jeget. Az Északi-sarkvidéken a tengeri jég kiterjedése négy százalékkal volt az átlag alatt januárban, ami a harmadik legalacsonyabb szint eddig.
Az Antarktisznál a jég kiterjedése az eddigi legalacsonyabb volt – 31 százalékkal elmarad az 1991-2020 közötti időszak átlagától.
Jelenleg kutatások zajlanak a jövő gyümölcsfáinak megtalálásáért. Sok európai fajtának ugyanis hosszú, hideg télre van szüksége ahhoz, hogy nyáron elég gyümölcsöt hozzon, az éghajlatváltozás pedig megzavarja természetes ciklusukat.
Bénédicte Wenden tudós olyan alma-, cseresznye-, sárgabarack- és őszibarackfajtákat keres, amelyek képesek boldogulni egy melegebb világban is. Egy Bordeaux melletti gyümölcsösben öt különböző fajtát hasonlít össze minden fajból: “Ez például eleget kapott a hidegből, és már elkezdett rügyezni, miközben ez még szunnyad, és még szüksége van a hidegre, mielőtt kirügyezik tavaszra”– mutatja.
Bénédicte célja, hogy azonosítsa azokat a tulajdonságokat, amelyek lehetővé teszik, hogy variációkat hozzunk létre 2050-re és azutánra.
“Most az a gondunk, hogy a téli hőmérséklet emelkedésével a gyümölcsfák hidegigénye már nem teljesül. Ez azt jelenti, hogy télen már nincs elég hideg, így a virágzás szabálytalan, a termelésben pedig komoly gondok vannak.”
Laboratóriumában Bénedicte mintaágakat tesz ki a tavaszi melegre, miközben azt próbálja megérteni, hogyan reagálnak a fák genetikai szinten a különböző környezeti feltételekre. Azt mondja, nincs egyszerű megoldás:
“Az a véleményem, hogy jobb, ha több variációt hagyunk meg. Ez a fajta nagyon jó, ha enyhe a tél, de nincs fagy. Ez pedig akkor jó, ha hideg a tél és fagyos. Szóval jobb több variációval dolgozni, a termés garantálása érdekében. Ez ugyan megbonyolítja a termelők dolgát, de biztonságot is ad nekik.”
Philippe Sfiligoï biotermesztő két egymást követő évben veszítette el a termést a késői fagyok miatt – és attól tart, hogy idén megismétlődik ugyanez: “Ha nagyon meleg lesz a jövő héten, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a fa elkezd növekedni. És amikor ez elindul, nem áll meg, mert elkezdődik a fanövekedési ciklus. Lelassulhat kicsit, de leállni nem tud. Szóval ha néhány hét múlva fagy lesz, akkor vége.”
Nincs ideális megoldás, de Philippe már új fajtákra vált, és készül egy melegebb bolygóra: “Ez egy Opal, ami télen a kevésbé hideget is elviseli. Ez egy Dalinette, nagyon jól bírja a rendkívül meleg nyarakat. Tehát apránként minden gyümölcsfánkat az éghajlatváltozáshoz igazítjuk.”
Forrás: Euronews – CLIMATE NOW
„Nincsen ingyen ebéd.” – így szól a közgazdaságtan klasszikus tétele: egy, a jelenben meg nem…
Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
