Ez a gazdaság összeomlik – koronavírus kontra éghajlatváltozás

Most az emberiség új fenyegetéssel néz szembe – egy láthatatlan vírussal, amely milliókat fertőzött meg és 58 000 embert ölt meg eddig.

Ez a járvány leállítja a kereskedelmet és megsebesíti a gazdaságokat is. Ha egy parányi vírus tönkreteheti a megélhetést, akkor mekkora változást hozhat az éghajlatváltozás – mint egy újabb amorf probléma, amit szintén hagytak és láthatóan itt van a nyakunkon, a klímamegbolondulást mindenki érzi már.

A világjárvány azt mutatja, hogy a késleltetett fellépés jelentős gazdasági következményekkel jár. Alapvető fontosságú, hogy miközben megpróbálják megóvni a munkahelyeket és a megélhetést, továbbra is elkötelezettek legyenek a társadalmak a szén-dioxid-semlegesítésekben, és a fenntarthatósági célok, azon belül is a karbonsemlegesség elérésének igénye megerősödjön. Ezt minden döntéshozói szinten prioritásként kell kezelni a fenntartható jövő érdekében. Vagy ez lesz és rend a fejekben az alapvető ökológiai ismeretekkel, vagy valami nagyon sötét és káosz!

Ez a gazdaság összeomlik, mert minden ami körüllengte és hajtotta az fenntarthatatlan volt. Ez az embereknek megkönnyebbülést hozhat, miközben átgondolják jobban amit a tudósok és kutatók több mint 40 éve mondanak a CO₂ emelkedésével, az éghajlatváltozással, és annak emberi eredetű okaival kapcsolatban. Kötelező kommunikáció annak felismerése, hogy a legnagyobb probléma az, hogy egyszerűen túl sokan vagyunk ezen a bolygón! Az egészségügyi világjárványból levont tanulságok világosak, és kihatással van az éghajlatváltozásra és a népességre.

Minden megváltozhat: ha egy korszerűsített infrastruktúra kiépítésének szükségességét hajtjuk végre azzal a szándékkal, hogy csökkentsük a CO₂-szintet a karbonsemlegesség, és a népességrobbanás megállításának mielőbbi elérésével. Akkor az ország tovább haladhat, és egy új gazdaságba érkezünk ahol kizárólag karbonsemleges cégek működnek az ökológiai egyensúlyban lévő népességgel.

A koronavírussal való szembesülés kulcs lehet a legnagyobb kihívásunk – az éghajlatváltozás – megoldásához. Az első leckék között ott van, hogy a tekintélyes figyelmeztetéseket komolyan kell venni, még akkor is, ha ez kemény döntéseket hozhat. Az elmúlt évtizedben többször figyelmeztettek, hogy egy bekövetkező világjárvány egzisztenciális veszélyt jelent életmódunk számára, és még ennek csak az elején vagyunk.

Sajnos következetesen hibát hibára halmoznak a döntéshozók, amikor figyelmen kívül hagyják a tudományos figyelmeztetéseket, amikor más globális válságokkal, különösen az éghajlatváltozással foglalkoznak. Például 1988 júniusában, amikor James Hansen éghajlattudós figyelmeztette az USA Kongresszust, hogy a globális felmelegedés megkezdődött, az éghajlati tudósok előrejelzései többször és egyre inkább figyelmeztettek a közelgő válságokra és arra, hogy az éghajlatváltozás miként gyorsul fel, mint ahogy a koronavírus is. Sajnos a kormány(ok) válaszai a nem létezőktől a semmittevésig terjedtek. Amikor az éghajlatváltozásról és annak okairól van szó, a globális megállapodások – például a Párizsi Megállapodás – ellenére a világ továbbra is határozottan és egyhangúan cselekszik, nem csinál semmi érdemlegeset. Ennek meg kell változnia. A gondolkodást a dobozon kívülre kell vinni, mert ennek a helyzetnek a megoldása ott van.

Rampasek, László A.