Meg kell állítani az európai rovarvilág rohamos pusztulását

Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága – tavaly ősszel – jóváhagyta Martin Hojsík (Progresszív Szlovákia) ökológus EP-képviselőnek a rovarvilág és a beporzók pusztulásának megállítására vonatkozó javaslatát.

A kezdeményezés mindenekelőtt a problémakörnek egy ötmillió eurós költségvetésű, a beporzókra irányuló, egész Európára kiterjedő vizsgálatát foglalja magába. Minderről a SITA hírügynökséget Hojsík tanácsadója, Ľuboš Konečný tájékoztatta.

A probléma sajnos nem új keletű és nem lehet könnyelműen elsiklani felette. Az élővilág fajainak pusztulása, az egyedszám és a biológiai sokféleség csökkenése az utóbbi évtizedek egyik növekvő gondja, mellyel az emberiség szembesülni kénytelen. A rovarok pusztulása az ezredforduló után rohamosan felgyorsult. A pusztulás oka alapvetően az emberi tevékenység, a lakott területek és az infrastruktúrák terjeszkedése, az ipar és a közlekedés környezetszennyező hatásai, a monokultúrás termesztési rendszerek és a vegyszerek (növényvédő szerek, műtrágyák) alkalmazása a mezőgazdaságban és további ember által okozott, következésképpen az ember által befolyásolható tényezők.

Több kutatás is azt mutatja, hogy a rovarok száma drasztikus mértékben csökken világszerte, egyesek szerint a jelenség egyenesen katasztrofális állapotokat idézett elő egyes helyeken. 2014-ben egy biológusokból álló nemzetközi kutatócsoport kiszámította, hogy az elmúlt 35 évben az olyan gerinctelenek száma, mint a bogarak és a méhek, 45 százalékkal visszaesett.

Azokban a térségekben, ahol részletes adatok állnak a szakértők rendelkezésére – például Európában –, világosan követhetők az egyre romló tendenciák: egy tavalyi tanulmány alapján csak Németország természetvédelmi területein 75 százalékkal csökkent a repülő rovarok száma.

A rovarpusztulás következménye a rovarfajok pusztulása, a rovarevők, köztük a madárvilág jelentős táplálékhiánya és pusztulása, ezáltal is a biológiai sokféleség csökkenése, továbbá a rovarbeporzású növények, köztük a termesztett növények terméskiesése, ami élelemhiányhoz vezet. Ezzel párhuzamos probléma pedig az inváziós rovarok terjeszkedése és károsítása.

Hojsík indoklásában maga is felhívta a figyelmet, hogy az európai rovarvilág pusztulása az itt honos rovarok 75 százalékának eltűnésével fenyeget. „Döntően nem csak regionális, vagy egy országra vonatkozó jelenségről beszélünk. A beporzók és a hasznos rovarok számának tömeges csökkenése globális ökológiai, s ugyanakkor társadalmi-gazdasági probléma” – állapította meg Hojsík.

Maga is rámutatott, miszerint a tudósok megegyeznek abban, hogy a rovarvilág pusztulásában döntő szerepe van az emberi tevékenységnek. „Nagyon intenzíven vágjuk magunk alatt a fát” – hangsúlyozta Hojsík, aki szorgalmazza, hogy a beporzók általános megfigyelésének eredményeit vegyék alapul az új közös mezőgazdasági politika alapelveinek lefektetésénél.