Az ökológiai lábnyom egy erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.
A karbonlábnyom (vagy szénlábnyom) az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségével mérhetővé válik, hogy mennyiben járulunk hozzá a klímaváltozáshoz. A karbonlábnyom azt mutatja, hogy egy vállalat tevékenysége, vagy egy termék életciklusa, vagy egy ember ill. egy adott társadalom életmódja nyomán mennyi közvetlen és közvetett karbonkibocsátás kerül a levegőbe. A karbonkibocsátás az összes üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátást jelenti; minden ÜHG-kibocsátást tonna szén-dioxid egyenértékben (tCO2e) számolunk, ami egyben a karbonlábnyom mértékegysége is.
Itt egy interaktív térkép, ami az egyes országok fenntarthatóságát mutatja: Ecological footprint nations
Azért fordulhat elő, hogy az ökolábnyom (átmenetileg) nagyobb, mint a biokapacitás, mert a bolygónak vannak tartalékai, amit viszont már elkezdtünk felélni. Ezek az MIT számításai alapján 15 éven belül elfogynak, amikor is a globalizált világgazdaság összeomlik, mint anno a Húsvét-szigeten,[1] föltéve persze, hogy nem fordítjuk meg időben a trendeket (pl. gazdasági növekedés, húsfogyasztás növekedése, népességnövekedés, stb.). Érdemes hozzátenni, hogy a gazdasági növekedés megállításával is nagyobb lehet a jólét, amennyiben növeljük a javak megosztásának arányát (pl. autók, fűnyírók, szerszámok, stb.). Ehhez persze szükség van a bizalomra, amihez pedig egyfajta közösségépítésre.
Sztella Nóra Kántor
[1] MSSI-ResearchPaper-4_Turner_2014.pdf
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…
