2500 milliárd dollárt bukhatunk a klímaváltozás miatt
Először elemezték fejlett közgazdaságtani modellezéssel az éghajlatváltozás pénzpiaci hatásait, amiből kiderült: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése pénzügyileg kifizetődő, de ha nem teszünk eleget a felmelegedés ellen, elképesztő mennyiségű pénz úszhat el.
Magyarország éves költségvetésének negyvenszeresével egyenértékű vagyont fog közvetve és közvetlenül elpusztítani az éghajlatváltozás egy új, közgazdaságtani modellezésen alapuló számítás szerint, már amennyiben az emberiség nem lesz hajlandó a mostaninál többet tenni ellene.
A Nautre Climate Change nevű tudományos folyóiratban megjelent előrejelzés azt állítja, hogy ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának üteme nem változik számottevően, akkor a 21. század során a jelenleg forgó globális pénzügyi eszközök értékének várhatóan 1,8 százalékát kell majd leírni, ami összesen 2500 milliárd dolláros veszteségnek felel meg.
A legrosszabb esetben azonban ennek közel tízszeresére, 24 ezer milliárd dollárra is rúghatnak a klímaváltozás pénzpiaci költségei, ami gyakorlatilag a világgazdaság összeomlásával lenne egyenértékű. Még szerencse, hogy erre a tudományos modell szerint csak egy százalék az esély.
Valamivel optimistábban festene a kép abban az esetben, ha sikerülne betartani a tavaly decemberben Párizsban megkötött globális klímamegállapodásban foglaltakat, és a globális felmelegedés mértéke nem haladná meg a két Celsius-fokot. Ez 315 milliárd dollárral mérsékelné a várható pénzügyi kárt, az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésének gazdasági árát is beleszámolva.
A cikk megállapításai tehát azt sugallják, hogy a klímaváltozás elleni harc hosszú távon gazdaságilag is megéri. Bár az éghajlatváltozás megfékezését célzó gazdasági-politikai lépéseket gyakran bírálják arra hivatkozva, hogy mérsékli a gazdasági növekedést és munkahelyeket sodor veszélybe, a most publikált modell szerint összességében pozitív hatással jár az üvegházgáz-kibocsátás csökkentése, még ha a szén-, olaj- és gázipari cégek valóban meg is szenvednék ezt.
A kutatást vezető Simon Dietz, a London School of Economics tanára a The Guardian brit lapnak az eredményeikkel kapcsolatban elmondta, hogy többek között a nyugdíjalapoknak számolniuk kell a klímaváltozás jelentette kockázatokkal, és sokan közülük tisztában is vannak ezzel. Ugyanakkor a pénzügyi szektor egészét tekintve kevesen veszik komolyan a veszélyt.
A Dietz és szerzőtársai által kalkulált veszteségek részben az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek által okozandó közvetlen károkból, részben az éghajlatváltozás egyes hatásainak – így például a hőmérséklet emelkedése vagy a szárazságok – számlájára írható bevételkiesésből adódik össze.
Ez volt az első olyan kutatás, amely fejlett közgazdaságtani modellezéssel próbálta előrejelezni a klímaváltozás várható pénzügyi hatásait. Mindazonáltal az utóbbi hónapokban a Világbank, a brit jegybank és a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G-20 csoport is felhívta a figyelmet a potenciális gazdasági veszélyekre, a davosi Világgazdasági Fórum pedig januárban azt valószínűsítette, hogy az 2016-os év legfőbb potenciális kockázati tényezője egy, az éghajlatváltozás okozta esetleges katasztrófa.
Forrás: INDEX
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
