Nap és szél – jin-jang

Magyarországon a napelemek legideálisabb társai a szélerőművek, mint a jin-jang, úgy egészítik ki egymást, ezt mutatta ki a sok éves adatokon alapuló elemzésünk.

Magyarországon – az amúgy már korszerűtlennek mondható – szélerőművek jól teljesítenek, ezt a kapacitásfaktor is jelzi, az elmúlt 10 évben átlagosan az idő 23,3%-ban működtek, ami magasabb, mint az EU-s átlag (22,1%).

Ennél még fontosabb a termelésük napszakos és évszakos ingadozása, mely jól ellensúlyozza a naperőművi termelést. Elmondható, hogy a hazai szélerőművek épp jókor termelnek, éjszaka jelentősen többet, amikor nem süt a Nap, illetve télen is többet, amikor töredéke a napenergiából megtermelhető áram mennyisége.

Az elemzést a MAVIR hivatalos adatainak felhasználásával készítettük el, sok évre visszamenőleg leátlagolva a szélerőművi termelés napi ingadozását és az év 365 napján megtermelt áram mennyiségét. Az adatok azt mutatják, hogy a napszakonkénti ingadozás épp ellensúlyozza a naperőművi termelést, nappal kevesebb szél fúj, éjszaka pedig több.

A szélerőművi termelés órás átlagai Magyarországon

Nagyon hasonló képet kapunk, ha megnézzük, az év mely részében fúj a legtöbb szél. Ez éppúgy ellensúlyban van a naperőművi termeléssel, azt jól kiegészíti, télen többet fúj a szél, mint nyáron. Természetesen az adatokban nagy napi szórás van, de a trend ennél fontosabb.

Szélerőművi áramtermelés megoszlása az év folyamán, 5 év átlaga

Az adatok egyértelműen rámutatnak, hogy hazánkban jelentős mennyiségű szélerőművi kapacitás kiépítése szükséges épp a napenergia éves és napi ingadozásának ellensúlyozására, kiegészítésére. Ezek a nyilvános adatok bárki számára hozzáférhetők, így a szélerőműveket engedélyező (jelen esetben tiltó) döntéshozók számára is, kérdéses, hogy a jelenleg hatályban lévő jogszabályi korlátozás miért él továbbra is, mely teljesen ellehetetleníti a szélerőművek telepítését Magyarországon.

Lenkei Péter, iCC szakértő