Teljesen átalakítja a gazdák életét a klímaváltozás

A Climate Now eheti riportjában azt firtatjuk, vajon a gazdálkodók képesek-e alkalmazkodni a változó körülményekhez. Mielőtt megnézzük, hogyan alakítja át a munkát az európai farmokon a klímaváltozás, a Copernicus Klímaváltozási Szolgáltatásának adatait elemzi műsorvezetőnk, Jeremy Wilks.

„Ez volt a legmelegebb május a mérések kezdete óta- a hőmérséklet 0,6 Celsius fokkal az 1981-2010 közötti átlag fölött volt” – mondja.

Ha közelebbről megnézzük, azt látjuk, hogy nagy volt a változatosság.

„Az itt fent látható kék terület azt jelenti, hogy Skandináviától a Fekete-tengerig a szokásosnál hidegebb volt az északnyugatról érkező állandó hidegebb levegő miatt” – magyarázza műsorvezetőnk. „Az utóbbi néhány hónapban Szibériában magasabb hőmérsékletet tapasztaltunk. Akár 10 fokkal is melegebb volt a múlt hónapban.”

Ausztráliában, Brazília és Kanada egyes részein pedig a szokásosnál hűvösebb volt. Mindenhol máshol pedig, amit pirossal vagy rózsaszínnel jeleznek a térképen, melegebb volt az átlagosnál a múlt hónapban.

„Szeretném megmutatni Önöknek azt a kulcsfontosságú trendet, amit ezen a tavaszon azonosítottunk: sokkal szárazabb volt az idő Európa legnagyobb részében” – mondja Jeremy Wilks. “Nézzék meg ezt a két térképet, amelyeken a talaj nedvességtartalma és a csapadék mennyisége látszódik. Itt van ez a széles piros sáv, azt mutatja, hogy a talaj felső rétege szárazabb a szokásosnál, és azt, hogy kevesebb eső esett az átlagnál.

Riportunk középpontjában a mezőgazdaság áll. Vajon az európai gazdálkodók hogyan birkóznak meg a klímaváltozás jelentette kihívásokkal? Tudjuk, hogy a hőmérséklet emelkedni fog, és hogy elhúzódó aszály is fenyegeti őket.

Vajon képesek ezzel megbirkózni, vagy túl gyorsan érkeznek a változások? A franciaországi Ardeche régió egy farmjára látogattunk, hogy többet tudjunk meg a kérdésről. Itt az ideje, hogy kivigyék az állatokat az Amélie-farmról. Aurélien Mourier 15 éve dolgozik ezen a földön, a családja pedig 1880 óta itt él. Aggódik a klímaváltozás egyik legfontosabb trendje, a gyakoribb és hosszabb szárazságok miatt.

“A legnagyobb változás az utóbbi néhány évben mindenképpen az egymást követő szárazságok” – mondja Aurélien.” Három súlyos aszályt éltünk át az utóbbi három évben, és idén tavasszal már volt egy szárazság, ami azt jelenti, hogy jelentősen kevesebb takarmányunk lesz.”

Aurélien farmja elég takarmányt tudott előállítani ahhoz, hogy önellátó legyen, most azonban extra terhet jelent neki, hogy még takarmányt is vennie kell tavasz végétől. A vízzel ugyanez a helyzet:

“Ezen a mezőn itt volt egy forrás és egy patak. Ma a patak alig folyik egész évben, a forrás pedig kiapadt. Szóval ciszternából kell itatnunk a teheneket” – magyarázza.

Sok gazdálkodó találja magát szembe a vízhiány, az emelkedő hőmérséklet és az egyre növekvő bizonytalanság problémájával. Mindeközben továbbra is élelmet kell előállítaniuk, és még annak is meg kell felelniük, hogy csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Már dolgoznak az alkalmazkodáson, de Patrick Bertuzzi tudós szerint nem biztos, hogy ez elég lesz: “Taktikai változtatásokat látunk, tehát a gyakorlaton próbálnak meg igazítani, miközben a mezőgazdasági rendszer változatlan marad.” Szerinte mindez nem elég, és elkerülhetetlen a teljes átalakítás.

Különösképp akkor, ha továbbra is úgy teszünk, mintha mi se történt volna, és nem cselekszünk annak érdekében, hogy korlátozzuk a károsanyag-kibocsátásunkat, akkor 2070-2100 körül már egy teljesen megváltozott mezőgazdasági rendszerrel és vidékkel lesz dolgunk.

A farmon Aurélien Mourier minden tőle telhetőt megtesz. Csökkenti a tehéncsordát a vízhiány miatt, és szőlőtőkék ültetését tervezi, hogy ellenállóbbá váljon a szárazsággal szemben.

„Muszáj alkalmazkodnunk a hatalmas változásokhoz. Látjuk mindennap – az évszakok már nem olyanok, mint régen voltak, az esőzés is más, emiatt kénytelenek vagyunk alapvetően megváltoztatni azt, ahogyan dolgozunk.”

Írta: Jeremy Wilks & Euronews