Az ivóvízhez való hozzáférés elvileg alapvető emberi jog. Mégis világszerte 663 millió ember nem jut ivóvízhez, főleg nők. A Water.org mikrohitelt nyújt szegény országok lakóinak, hogy kutakat fúrhassanak és azokhoz vízvezetéket építsenek – erről idén a Davosi Világgazdasági Fórumon a hollywoodi sztár, Matt Damon beszélt.
Minden évben kell egy-egy társadalomtudatos sztár Davosban, aki felkarolja az ínséget szenvedők egy ügyét, lehetőleg egy márka támogatásával. Idén Matt Damon volt ez. A színész a Water.org jótékonysági szervezet exkluzív partiján mondott beszédet a vízhiány kezelésének fontosságáról, amihez egyébként kétség sem fér. Világszerte 663 millió ember, vagyis az emberiségnek majdnem 10 százaléka már most sem jut hozzá ivóvízhez.
A helyzet pedig csak rosszabbodni fog: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előrejelzése szerint a víz iránti globális kereslet – a keresletbővülés jelenlegi üteme alapján – 2050-re 55 százalékkal nőhet.A megnövekedett kereslet elsősorban a feldolgozóipari (+400%), az energiaipari (+140) és a háztartási (+130%) felhasználás növekedéséből ered majd. A Világbank 2030-ra globálisan 40 százalékos hiányt jósol a rendelkezésre álló vízkészletek és a várható kereslet között. A növekvő népesség élelmezése révén a mezőgazdaság által támasztott versennyel együtt a víz kereslete és kínálata közötti eltérés igen komoly kihívást jelent. (Még ebben az évszázadban olyan drága erőforrássá válhat a víz, mint amilyen ma az olaj. Ennek veszélyeiről és a klímaváltozás várható hatásairól beszélgettünk korábban Torontóban a téma nemzetközi tekintélyű szakértőjével, Peter Gleickkel.)
A Water.org eddig 5 millió embernek segített állandó jelleggel ivóvízhez jutni, Matt Damon az ő érdekükben szólalt fel az exkluzív partin. “Az ivóvízválság személyes dolog számomra, hiszen négy lányom van és ez a probléma elsősorban a nőket és a lányokat érinti, mert őket küldik begyűjteni a vizet és a lányok gyakran hamar távoznak az iskolából vagy teljes egészében elmulasztják az órákat, hogy vizet guberáljanak.” sivatagos országokban ugyanis több órányi utánajárás is kell ahhoz, hogy valahol vízre leljenek a helyi lakosok.” A nyugat befolyásos emberei nem tehetik meg többé, hogy nem vesznek tudomást a problémáról,” – hangsúlyozta az Oscar díjas sztár. Damon és több politikus egy másik eseményen arra is felhívta a figyelmet, hogy többről van szó, mint pusztán adakozásról. A pénz önmagában nem oldja meg az ivóvízválságot.
A Water.org a helyzet megoldására kitalálta a WaterCreditet, vagyis a vízhitelt: ez a Nobel-díjas Mohamed Junusz által népszerűvé tett mikrohitelezés egy új formája. A lényege az, hogy a rászorulók kölcsönt kapnak – az átlagösszeg 187 dollár – amit általában kutak fúrására és a környező területeken vízvezetékek létesítésére használnak fel. Amikor az illető visszafizeti a hitelt, azt újra kihelyezik valakinek. Vagyis rotációban új és új alanyokhoz jut a kölcsönzött pénz. A Water.org 2016 júniusi statisztikái szerint 938 000 “vízkreditet” osztottak eddig szét a hitelfelvevőknek, kiknek 93 %-a nő. A hitelek 99 százalékánál nincs probléma a visszafizetéssel.
.
A szomjúság hajtja a menekülőketVannak olyan területek, ahol a környezeti feltételek teljesen ellehetetlenítik az ottaniak életét, nem hagyva más megoldást, mint az elvándorlást. Van ahol elég a közelbe költözni, hogy megfelelő mennyiségű ivóvízhez jussanak, ám máshol az országot, sőt kontinenst kénytelenek maguk mögött hagyni emberek. Kik is valójában a klímamenekültek és milyen kiváltó okok állnak az egyre durvábbnak ígérkező menekülthullám hátterében?
Lesz mezőgazdaság, csak öntözni nem lesz mivel2050-ben még rendelkezésünkre fog állni elegendő édesvíz, hogy a várhatóan 9 milliárdra növekvő lakosság élelmezése megoldható legyen, de a túlfogyasztás, szennyezés és az éghajlatváltozás egyéb hatásai miatt világszerte több régióban csökkenni fog a mennyisége.
Forrás: Piac & Profit