Mi a különbség éghajlat és időjárás között?

Ha egy mondatba sűrítenénk válaszunk, így hangozna: az időjárás az, amit kapsz, az éghajlat pedig az az időjárás, amire számítottál.

Mi a különbség éghajlat és időjárás között? | ClimeNews - Hírportál

Ha ez még legalább olyan ködösnek tűnik, mint a delphoi jóslatok, akkor nem vagy egyedül. A következőekben tisztázzuk, mit ért pontosan a tudomány időjárás és éghajlat alatt, illetve ezek változásain.

Egy egyik napról a másikra lezajló 7 °C-os változás a napi átlaghőmérsékletben nem különösebben furcsa hazánkban. Sőt, akár néhány órán belül is megtörténhet ilyen mértékű hőmérsékletesés, például az évszakváltó frontokhoz kötődően. Azonban 7 °C már drámai különbséget jelent, ha az éghajlatról beszélünk. Gondoljunk csak a legutóbbi jégkorszakra, amikor a földi átlaghőmérséklet nagyjából 7 °C-kal volt alacsonyabb, mint ma, így Észak-Európa nagy részén kilométeres jégtakaró terpeszkedett. Sőt, az éghajlat esetében már akár néhány tized °C-os változás is olyan reakciókat, változásokat indíthat el a földi rendszerekben, amik hosszabb-rövidebb idő alatt élhetetlenné tehetik a bolygót.

A légkör, mint úszómedence

Az időjárás és az éghajlat közötti különbség érzékeltetésére képzeljünk el egy úszómedencét. A medencében kényelmesen úszó alak a víz felszínén hullámokat kelt. Ha másnap ismét jön egy kényelmes úszó, ő is hullámokat fog kelteni, különbözőeket az előző napitól, de mégis hasonló jellegűeket. Ha egy másik fürdőző beleugrik a vízbe, az vadabb hullámokat fog előidézni. Azonban ezek a hullámok is idővel kisimulnak, újból békés fodrok lesznek a vízfelszínen. Ezek a hullámok jól jelképezik a napról napra változó időjárást, míg a vízszint az éghajlatot. Akárki is úszik a medencében hullámokat keltve, a víz szintje állandó marad.

Mi a különbség éghajlat és időjárás között? | ClimeNews - Hírportál

Most pedig képzeljük el, hogy ez a medence lassan töltődik egy vízcsapon keresztül. A medencébe áramló víz jelen esetben az emberi tevékenységek által a légkörbe bocsátott üvegházhatású gázokat jelképezi. A légkörben egyre magasabb koncentrációban jelen levő üvegházhatású gázok melegítik a földi légkört, amit mi a földfelszíni átlaghőmérséklet emelkedéseként figyelhetünk meg. Míg tehát az úszómedence vízszintje lassan emelkedik („melegszik az éghajlat”), a hullámok (időjárás) továbbra is kisebb-nagyobb mértékben fodrozzák a felszínt. Az éghajlatkutatók tehát – továbbra is a hasonlattal élve – a klímamodellek segítségével a medencében levő vagy várható átlagos vízszintet tudják megbecsülni, míg az időjárás előrejelző modellek a nap-napután várható hullámokat számítják ki.

Tudományos definíciók

Az időjárás szót hallva a levegő hőmérséklete, a csapadék, a szél és a felhőzet jut leggyakrabban eszünkbe. Tulajdonképpen ezek azok a mérhető és megfigyelhető elemei az időjárásnak, amivel már az ókori görögök is elkezdtek foglalkozni. Ugyanakkor az időjárás tudományos vizsgálata csak a 19. században indult el igazán, a légballonok és egyéb mérőeszközök megjelenésével. Az időjárás tanulmányozásával a meteorológia, az éghajlattal pedig az éghajlattudomány foglalkozik. Utóbbi szintén a 19. században született, amint természetbúvár-tudósok vizsgálni kezdték, hogy mi tartja melegen a Földet a Napból jövő sugárzáson túl.

A tudomány időjárásnak nevezi a légköri pillanatnyi állapotát, illetve annak néhány óra, nap, hét folyamán tanúsított viselkedését. A légkör állapotát különböző fizikai jellemzőkkel írják le, mint például a légnyomás, nedvességtartalom, szélerősség, szélirány, hőmérséklet, felhőzet. Az időjárási jelenségek helye a légkör alsó, átlag 10 km-ig felnyúló rétege, a troposzféra. Jól tudjuk, az időjárás legfőbb jellemzője a változékonyság.

A felszíni átlaghőmérséklet alakulása a Földön (animáció)

Amikor éghajlatról beszélünk, legtöbbünknek az éghajlati övek vagy az évszakok periodikus váltakozása jut eszébe. Ugyanakkor az időjárással szemben, köznapi szóhasználatban, az éghajlat valamiféle állandóságot sugall. Tudományos definíciója szerint az éghajlat vagy klíma valamely hely hosszú távra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb idejű ismétlődése. Ezért az éghajlatot a meteorológiai változók hosszabb időszak – a Meteorológiai Világszervezet ajánlása szerint 30 év – során mutatott statisztikai tulajdonságaival jellemezzük. Hozzátartoznak az ott előforduló időjárási szélsőségek is, mint például a hurrikánok, az aszályok, vagy a hosszú esőzések. A Föld éghajlatát különböző módszerekkel lehet osztályozni, ezek közül az egyik legnépszerűbb Vladimir Köppen orosz-német klimatológus nevéhez fűződik. Ennek az osztályozásnak az alapja a hőmérséklet és a csapadék sokéves átlagainak eloszlása, illetve az ezen belüli évszakos sajátosságok.

Ha egy adott területen mért meteorológiai változók adott időintervallum alatt számított statisztikai jellemzői (például 30-éves átlaghőmérséklet, szélsőséges állapotok gyakorisága) megváltoznak, akkor azt éghajlatváltozásnak nevezzük. Ha az egész Föld esetében változnak meg ezek a statisztikai jellemzők, akkor globális éghajlatváltozásról, vagy a földi éghajlat megváltozásáról beszélünk. Ennek egyik tipikus vizsgált paramétere a földi átlaghőmérséklet. A meteorológiai mérések kezdete óta (1880 körül) a földi átlaghőmérséklet 0,8 °C-kal emelkedett, azaz jelenleg globális éghajlatváltozás zajlik. Tudj meg többet arról, hogy miként befolyásolja az emberi tevékenység a Föld éghajlatát!

A csapadék havi összegének alakulása a Földön (animáció)

Forrás: Holnapelőtt - éghajlatváltozás, közérthetően - FB
Kép:
NASA - What's the Difference Between Weather and Climate?