TOP népesség előreszámító

A TOP projekt kilenc különböző termékenységi és migrációs forgatókönyv (és ezek változatos kombinációi) szerinti népesség-előrejelzéseket nyújt az EU minden országára vonatkozóan 2100-ig, hogy megvilágítsa a politikai döntéseket és azok demográfiai következményeit.

Az európai országok népesség-előrejelzéseit és népsűrűségét interaktív grafikonunkon vetítheti előre és hasonlíthatja össze. Láthatóvá teszi a különböző országok különböző forgatókönyveit az alábbi interaktív grafikonon! Jó szórakozást!

A teljes anyag “Policy-based Population Projections for the European Union: A Complementary Approach” a „Comparative Population Studies” folyóiratban jelent meg.

A tudományos anyag következtetéséből

Az új, szakpolitikai alapú népesség-előrejelzések kidolgozása során kimutattuk, hogy egyes szakpolitikai döntések jelentősen növelhetik a jövőbeli európai népességszámot. Mind a családtámogatási, mind a migrációs politikák befolyásolni fogják ezeket a számokat, a migrációs politikáknak lesz valószínűleg a legnagyobb hatásuk. Az expanzívabb politikai forgatókönyvek szerinti potenciális növekedés sem százalékos változásban, sem abszolút számokban nem lenne olyan nagy, mint az Indiában és Kínában a múlt században bekövetkezett, vagy az Afrikára a mostani évszázadban prognosztizált növekedés. Ez a tény nem szabad, hogy félrevezessen bennünket. Európa népességének akár 100 millió fővel való növelése nagyon nagy “kérés” lenne a természettől; 100 millió fővel való csökkentése jelentős ajándék lenne. A tényleges környezetvédelmi politika szempontjából a demográfiai döntések legalább olyan fontosak lesznek, mint bármely más politikai irányvonal, amelyet az uniós nemzetek ebben az évszázadban kijelölnek, mivel az ország környezeti helyzetének minden aspektusára hatással vannak. Egy nemrégiben megjelent munkadokumentumban ezeket az előrejelzéseket használjuk fel arra, hogy megvizsgáljuk a népesedési politikák lehetséges hatásait az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésére és a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló jövőbeli erőfeszítésekre (Cafaro/Dérer 2018).

Az, hogy a demográfiai politikák pontosan hogyan hatnak ezekre az erőfeszítésekre, további vizsgálatot igényel (Rust/Kehoe 2017). Ugyanígy a népesedési politikáknak a gazdasági egyenlőségre és a társadalmi szolidaritásra gyakorolt hatása is. Azzal, hogy népesedési előrejelzéseinket a korábbi erőfeszítéseknél egyértelműbben kötjük a tényleges szakpolitikai lehetőségekhez, reméljük, hogy megkönnyítjük más kutatók erőfeszítéseit az ilyen kérdések feltevésére és megválaszolására. Azzal, hogy az EU valamennyi országára vonatkozóan teljes körű népesedési előrejelzéseket adunk, úgy véljük, megkönnyítettük az érintett országok érintett polgárainak is ezt a feladatot. Az ENSZ emberi fejlődési indexe szerint az európai nemzetek a világ élvonalába tartoznak az egészség és a hosszú élettartam tekintetében; a jólét és annak méltányos megosztása tekintetében; a polgárokat szolgáló és a jogállamiságot tiszteletben tartó, tisztességes kormányok biztosításában; valamint a tolerancia előmozdításában és az emberi jogok biztosításában (United Nations Development Programme 2018). Az EU demográfiai kihívásai és lehetőségei azonban összetettek. Még meg kell határozni, hogy milyen népesedési politikák fogják a legjobban fenntartani a virágzó társadalmainkat. Ennek helyes megválasztása fontos Európában – és azon túl is. A kritikátlan növekedési törekvésekre épülő és az ökológiai korlátokba ütköző gazdasági rendszerbe szorult világnak (O’Neill et al. 2018) be kell látnia, hogy az öregedő és zsugorodó társadalmak társadalmi-gazdasági kihívásai elkerülhetetlenek, de kezelhetőek (Götmark et al. 2018), és hogy a nemzetközi szolidaritás összekapcsolható a demográfiai felelősségvállalással (Cafaro 2015). Amint azt bemutattuk, a legtöbb uniós ország jó helyzetben van ahhoz, hogy stabilizálja vagy lassan csökkentse népességét. Az európaiak nagy hozzájárulása a huszonegyedik században az lehet, hogy olyan sikeres társadalmakat modelleznek, amelyek nem a folyamatos növekedéstől függenek, hanem a társadalmi jólétet és a korlátok elfogadását helyezik előtérbe (Kallis 2018). Reméljük, hogy ezek a népesedési előrejelzések hasznos eszközt jelentenek az ilyen kérdések feltárásához, és végső soron az ilyen társadalmak elképzeléséhez és megteremtéséhez.

Forrás: Overpopulation Project