1968-ban az Apollo 8 misszióját követően közzétették az itt is látható, talán a Földről készült leghíresebb fotót. Ez a kép karácsony este készült és rámutatott arra, amit már a tudósok régóta sejtettek, hogy a Föld és annak atmoszférája mennyire sérülékeny.
Ezt követően indultak el a környezetvédelmi programok világszerte, köztük az 1972 június 5-től 16-ig Stockholmban tartott, az ENSZ első, „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciája. A világszervezet közgyűlése a konferencia javaslatára még abban az évben határozatában Nemzetközi Környezetvédelmi Világnappá nyilvánította a tanácskozás kezdőnapját, június 5-ét. A világnap központi rendezvényeit minden évben más országban és témában tartják, idén Angolában.
Fotó: William Anders NASA űrhajós, Apollo 8 misszió – Earthrise
A környezetvédelmi világnap célja széles körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együttgondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét. Már akkor megfogalmazták az ehhez kapcsolódó fő konkrét célkitűzéseket:
- energiatakarékosság, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása
- a megújuló természeti források hasznosítása
- a szemét- és hulladékképződés csökkentése
- a környezetszennyezés megelőzése.
Az ENSZ közgyűlése a világnapot megalapító 1972-es határozatában már akkor sürgette a kormányokat és egyéb szervezeteket, hogy az alkalomhoz kapcsolódva egyrészt a helyi körülményekhez igazodó, nemzeti szintű eseményekkel, másrészt világméretű rendezvényekkel adjanak hangsúlyt a környezeti kérdésnek, segítsék elő a rögzített célok megvalósulását. Ezért egyrészt minden évben más ország ad otthont a világnaphoz kapcsolódó hivatalos konferenciáknak, de számos egyéb helyi vagy regionális aktivitás is kötődik ehhez a naphoz.
Sajnos 24 évvel a felismeréseket követően még mindig ott tartunk, hogy a légkörbe – az éghajlatválság legfontosabb tényeként – óránként 110 millió tonna hőtartó, globális felmelegedést okozó, szennyezést okádunk bele.
A legkülönbözőbb módon és forrásokból büntetlenül. Sajnos a legnagyobb probléma 2016-ban, hogy az emberiség 85%-ban még mindig az energiát fosszilis üzemanyagok elégetéséből nyeri.
Az a rengeteg szennyezőanyag ami jelenleg fenn van a légkörben az emberi tevékenység által, annyi HŐT fog meg 24 óránként, mint 400 ezer hirosimai atombomba energiája!
És ez elindított egy pokoljárást, amit ideje mindenkinek észrevenni. A januári volt a 371. hónap a sorban, ami melegebb volt mint a 20. századi átlag. Csak a szélsőséges időjárással kapcsolatos természeti katasztrófák miatt, minden héten a híradók segítségével végigmehetünk a Jelenések Könyvén. A klímamenekültek világszerte – mi csak migránsoknak ismerjük őket – problémákat szülnek, mert nem értjük globális szinten, hogy valójában mi történik.
Viszont jó hír, hogy képes az ember megváltozni. Többek között ezzel kapcsolatban, június 2-án találkozó volt a karbonsemlegesített vállalatok vezetői és a téma iránt érdeklődők részére Budapesten a MagNet Közösségi Házban. A következő találkozójuk szintén a BOCS Alapítvánnyal közösen kerül megrendezésre szeptember 29-én, bővebben itt >> olvasható.
Remélem, már csak ha a fotókat végignézi a kedves olvasó, segíteni tudtam.
Rampasek László A.