A kínai hőhullám a valaha mért legsúlyosabb a világon

A hosszú ideje tartó, szélsőségesen meleg és száraz időjárás egész Kínában hatással van az energia- és vízellátásra, valamint az élelmiszertermelésre.

A Jialing folyó medre a kínai Csungkingban (Chongqing) – Zhong Guilin/VCG via Getty Images

Az alacsony csapadékmennyiség és a Kína nagy részén tapasztalható rekordmeleg széles körű hatással van az emberekre, az iparra és a mezőgazdaságra. A folyók és víztározók vízszintje lecsökkent, az áramhiány miatt gyárak zárva tartanak, és hatalmas termőterületek károsodtak. A helyzetnek világméretű következményei lehetnek, ami további zavarokat okozhat az ellátási láncokban és súlyosbíthatja a globális élelmiszerválságot.

Kína nagy részén az emberek két hónapja rendkívüli hőséget tapasztalnak. Több száz helyről jelentették, hogy a hőmérséklet meghaladta a 40 °C-ot, és számos rekord megdőlt. A metróállomásokon pihenőhelyeket alakítottak ki, ahol az emberek kipihenhetik a hőséget.

Augusztus 18-án a Szecsuán tartománybeli Csungkingban a hőmérséklet elérte a 45°C-ot, ami a legmagasabb valaha mért hőmérséklet Kínában a sivatagok uralta Hszincsiang tartományon kívül. Augusztus 20-án a városban a hőmérséklet nem csökkent 34,9°C (94,8°F) alá, ami a valaha mért legmagasabb augusztusi minimumhőmérséklet Kínában. A legmagasabb hőmérséklet 43,7°C (110,7°F) volt.

Ez a leghosszabb és legmelegebb hőhullám Kínában az országos feljegyzések 1961-es kezdete óta. Maximiliano Herrera időjárástörténész szerint, aki világszerte figyelemmel kíséri a szélsőséges hőmérsékleteket, ez a legsúlyosabb hőhullám, amelyet valaha is feljegyeztek.

“Ez a legszélsőségesebb intenzitást a legszélsőségesebb hosszal és egy hihetetlenül nagy területtel kombinálja egyszerre” – mondja. “A világ éghajlati történetében semmi sincs, ami akár csak minimálisan is összehasonlítható lenne azzal, ami Kínában történik.”

A szélsőséges hőséggel együtt Kína egyes részein a kevés csapadék miatt a folyók alacsony szintre zuhantak, 66 pedig teljesen kiszáradt. A Jangce egyes részein a vízszint a legalacsonyabb a feljegyzések 1865-ös kezdete óta. Néhány helyen a helyi vízkészletek elfogytak, és az ivóvizet teherautókkal kellett odaszállítani. Augusztus 19-én, Kína kilenc év óta először hirdetett országos aszályriadót.

Az alacsony vízszint miatt csökkent a vízenergia-termelés. Szecsuánt ez különösen súlyosan érintette, mivel általában az áram 80 százalékát vízenergiából nyeri. A tartományban több ezer gyárnak kellett beszüntetnie működését az áramhiány és a légkondicionálás iránti nagy kereslet miatt. Az irodákat és bevásárlóközpontokat is felszólították, hogy csökkentsék a világítást és a légkondicionálást, hogy energiát takarítsanak meg.

Csak Szecsuánban a jelentések szerint 47 000 hektár termés veszett oda, és további 433 000 hektár károsodott. A mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy felhők bevetésével (felhőképződés előidézése) próbálja növelni a csapadék mennyiségét. Tudományosan továbbra sem világos, hogy a felhők bevetése jelentős változást hoz-e.

Kína messze nem az egyetlen szárazság sújtotta hely. Európában az elmúlt 500 év talán legnagyobb szárazsága tapasztalható. Aszály van Afrika szarván, valamint az Egyesült Államok és Mexikó nagy részén is.

Az alacsonyabb terméshozamok ezekben a régiókban súlyosbíthatják a globális élelmiszerválságot. A globális élelmiszerárak már azelőtt rekordszintet értek el, hogy Oroszország megszállta volna Ukrajnát, és bár március óta csökkentek, továbbra is magasabbak, mint a korábbi években. Kína azonban az elmúlt években nagy gabonatartalékokat halmozott fel, így némi hiányt pótolhat.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület már a 2021-es jelentése szerint is a globális felmelegedés következtében az aszályok egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak, ahogy a bolygó tovább melegszik. (IPCC_AR6_WGI_SPM_final_i8olbw (.pdf))

Forrás: NewScientist – Michael Le Page