A női önrendelkezés, a férfiak védekezési kedve és a klímaválság

Gondolta volna, hogy 270 millióra tehető azoknak a nőknek a száma, akik az ismeretek hiánya, a szegénység, társadalmi helyzetük vagy más okok miatt nem alkalmaz(hat)nak fogamzásgátlást?

Ennek a 270 millió nőnek nem alapjoga, hogy védekezzen?

Így van. Egészségügyi civil szervezetek támogatják őket, hogy hozzáférjenek diszkrét és hosszú időre biztonságot nyújtó fogamzásgátláshoz. Van, akihez akikhez eljutnak, és van, akikhez forráshiány miatt nem. Ezeknek a nőknek sokszor ez az egyetlen esélye önrendelkezésük visszanyerésére, egészségük megtartására, de van, amikor az életben maradásra.

Ez valami új?

Dehogy. A Bocs Civilizációtervezési Alapítvány 27 éve dolgozik nemzetközi szervezetekkel karöltve ilyen támogató projektekben, szerte a világon. Ezek a programok nyilvánosak, rengeteg lányt és asszonyt érintenek, a napi sajtóba mégsem hallunk róluk.

Van amiről „nem illik” beszélni. Azonban amiről nem beszélünk, időzített bombaként ketyegve várja, hogy váratlanul, nagy hatással és kiszámíthatatlan időben robbanjon. A nők helyzete, földrajzi területek túlterhelése minden következményével, pont ilyen téma.

Bizonyára más kontinensek problémairól van szó?

Nem. Például létrehoztak találkozót magyarországi cigány és afrikai törzsekben élők között. Kiderült, hogy a meghívott asszonyok hajszálra pontosan ugyan azokkal a problémákkal küzdenek. Tehát a fogamzásgátlás jogának megszerzése és biztosítása, épp úgy nemzetközi, mint hazai feladat.

Tehát a magyarországi szegénysorsú nők helyzetéről van szó?

Nem. Az Európai Unióban született babák 43%-a nem kívánt vagy nem tervezett gyermek. A százalékos adat mögött számtalan egyéni sors van, és csak a filmekben fordul minden történet jóra. Ez egyénileg rendkívül súlyos probléma, és pont azok nem tudják hallatni a hangjukat, akiket érint.

Vannak országok, ahol a tabuk oldódnak a nyílt társadalmi párbeszéd vagy a nyomasztó gazdasági helyzet következtében. Tiszteletben tartva a személyes döntést, a kívánt gyermekáldást támogatják ezek a törekvések, azonban sokkal nagyobb előítélet övezi ezt a témát, mint elsőre gondolnánk.

Akkor ez nőkérdés?

Nem. A történet ennél jóval bonyolultabb, és mint a fa gyökere végtelen sokfelé eljut. Ismerjük a „pillangó hatást”? A legkisebb változás is előre nem látható következmények sorát indítja el. Ezek egy része azonban matematikailag modellezhető! A matematikai alapokon nyugvó tudományterületek, akkor is azokat az eredményeket hozza, ha azokat nem szeretjük. Ilyen például a demográfia.

A klimatikus anomáliák a Föld legvédettebb sarkaiba is eljutnak. Közösségi oldalakon látjuk, hogy egyéni sorsok törvényszerűségekké tömörülve kerülnek soha nem sejtett helyzetbe. Az emberiség egy csónakban evez, de van aki nem kér, és van, aki nem kap evezőlapátot.

A női önrendelkezés és a klímaváltozás között van matematikailag modellezhető kapcsolat?

Pontosan! Itt adnám át a szót Simonyi Gyulának, aki erről beszélt a Tilos Rádióban. Riportere, Balogh Orsolya pedig nem kímélte a tudóst. Olyan kérdésekre kaptunk választ, mint

nemzetközi összehasonlításban milyennek számít Magyarország demográfiai görbéje,
mit tanácsolt Pakisztán minisztere a családalapítás előtt állóknak,
hogyan vélekednek a férfiak a Föld különböző pontjain a védekezésről,
miként függ össze a fogamzásgátlás és a karbonkibocsátás,
miért nagyobb a karbonlábnyoma több szegény embernek, mint egy középosztálybelinek,
ma is érvényesek-e a több száz évvel ezelőtti evolúciós és társadalmi szabályok, amelyeket generációról generációra örökítünk, és
szóba került a migráció, Greta Thunberg, a tabuk, a dánok, a finnek és még az anyósok is.

A rádiófelvétel lejátszható még a Cloud Storage Platform-on is.

Azok akik tudják, hogy a fenti témák között kapcsolat van, mindenképpen felüdülés lesz ez a beszélgetés. Akik úgy vélik, ezeket a témákat csak összefújta a szél – azoknak egyenesen kötelező! Tessék vitatkozni!

Kováts Andrea