Amióta az atlanti meridionális áramlási rendszer (AMOC) változásait 2004-óta vizsgálni kezdték, több ezer tudományos cikk, sőt egy kasszasikerfilm is foglalkozott vele, amely világszerte több mint 552 millió dolláros bevételt hozott.
Az új kutatás reméli, hogy újabb fordulatot adhat a jelenlegi ezzel kapcsolatos tudományos munkának.
A Nature Communications című folyóiratban megjelent, Increased Asian Aerosols Drive a Slowdown of Atlantic Meridional Overturning Circulation című tanulmány (.PDF) az Ázsia feletti aeroszolok hatását azonosítja az AMOC-ra, az Atlanti-óceán áramlatainak összetett rendszerére.
Jian Lu, az Energiaügyi Minisztérium (DOE) Pacific Northwest National Laboratory (PNNL) földtudományi kutatója a cikk társszerzője a Kínai Óceáni Egyetem és a németországi Max Planck Meteorológiai Intézet nemzetközi tudósokból álló csapatával.
Egy vízcsomagnak körülbelül 1000 évbe telik, hogy az AMOC teljes hosszát bejárja. A gyakran szállítószalagként emlegetett áramlatok e bonyolult rendszere az Atlanti-óceánban északra meleg vizet és délre hideg vizet, valamint fontos tápanyagokat szállít.
Lu az AMOC-ot egy olyan cellaként írja le, amely folyamatosan felváltja a meleg rétegét a hideg réteggel, így tartva mérsékelten a környező kontinensek éghajlatát. Erre az háztartásokban lévő hőcserélős szellőztető rendszert hozza analógiának. Ha az AMOC lelassul vagy leáll, az olyan, mintha a tél közepén kikapcsolnánk a fűtést.
Mivel a Föld éghajlatának kulcsfontosságú összetevője, sok tudós azon fáradozik, hogy megállapítsa, lelassul-e az AMOC, vagy esetleg közel áll-e az összeomláshoz.
Lu először mentorként dolgozott együtt Fukai Liuval, a folyóiratcikk vezető szerzőjével, amikor Liu doktorandusz volt. Azóta több projektben is együttműködtek, de Lu a legutóbbi együttműködésüket az eddigi legjelentősebbnek nevezi.
A tudósok kimutatták, hogy a növekvő üvegházhatású gázok és az ember által okozott antropogén aeroszol kibocsátás Észak-Amerika és Európa felett hozzájárulnak az AMOC lassulásához. Ilyen aeroszolok például a közlekedésből, a szénégetésből és az iparból származó szennyezés.
Az emberi tevékenységből származó ázsiai eredetű aeroszolok hatása eddig nem volt egyértelmű, így a szerzők megállapítása, miszerint ezek az aeroszolok lassítják az AMOC-ot, jelentős. Klímamodell-szimulációk segítségével sikerült kimutatniuk, hogy a napsugárzást leárnyékoló és a Föld éghajlatát lehűtő ázsiai aeroszolok fokozott antropogén kibocsátása hogyan csökkenti az AMOC mozgását.
“Annak megértése, hogy az ázsiai aeroszolok milyen hatással lehetnek 12 000 mérfölddel odébb a szélirányban, újszerűvé tette ezt a kutatást” – mondta Lu. “Ez olyasvalami volt, amit korábban nem tudtunk. Az éghajlat tele van meglepetésekkel!”
A kutatócsoport széles körben használt eszközökből származó, meglévő adatok kombinációját használta fel, mint például a Detection and Attribution Model Intercomparison Project (DAMIP) és az Aerosol Chemistry Model Intercomparison Project (AerChemMIP).
A tanulmány végeredménye a szerzők szerint az, hogy az ázsiai antropogén aeroszolok kibocsátásának csökkentése nemcsak a helyi légszennyezést csökkenti, hanem az AMOC stabilizálásához is hozzájárul.
Lu munkáját a projektben a DOE Tudományos Hivatala támogatta a Biológiai és Környezeti Kutatási Program keretében, a Regionális és globális modellelemzési programterület részeként.
Forrás: PNNL | Linh Truong
A Pacific Northwest National Laboratory a kémia, a földtudományok, a biológia és az adattudomány területén meglévő kiemelkedő erősségeire támaszkodva fejleszti a tudományos ismereteket, és foglalkozik a fenntartható energiával és a nemzetbiztonsággal kapcsolatos kihívásokkal. Az 1965-ben alapított PNNL-t a Battelle működteti az Energiaügyi Minisztérium Tudományos Hivatala (Department of Energy’s Office of Science (DOE’s)) számára, amely az Egyesült Államokban a fizikai tudományok alapkutatásának legnagyobb támogatója. A DOE Tudományos Hivatala korunk legégetőbb kihívásainak megoldásán dolgozik.
Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…