Több mint 20 ezren haltak meg a nyári nyugat-európai hőhullámokban, mutatják az adatok.

A tavalyi hőmérsékletek gyakorlatilag lehetetlenek lettek volna a klímaválság nélkül, mondják a tudósok.

Több mint 20 000 ember halt meg Nyugat-Európában az idei nyári hőhullámokban, olyan hőmérsékleti viszonyok között, amelyek gyakorlatilag lehetetlenek lettek volna az éghajlati összeomlás nélkül – mutatják az adatok.

A többlethalálozás – a megtörtént és a történelmi trendek alapján várható halálesetek száma közötti különbség – elemzése rávilágít az éghajlatváltozás okozta globális felmelegedés által jelentett veszélyekre – közölték a tudósok.

A nyári hőhullámok során a hőmérséklet Londonban meghaladta a 40 Celsius-fokot, Délnyugat-Franciaországban 42 Celsius-fokot, a spanyolországi Sevillában és Córdobában pedig 44 Celsius-fokos rekordot mértek. A World Weather Attribution tudóscsoport elemzése (.PDF) szerint az ilyen magas hőmérsékletek “gyakorlatilag lehetetlenek” lettek volna az éghajlati válság nélkül.

Angliában és Walesben a Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint június 1. és szeptember 7. között 3271 többlethalálozást regisztráltak, ami 6,2%-kal magasabb az ötéves átlagnál.

Az elemzés nem becsülte meg konkrétan a hőséggel összefüggő haláleseteket, de a halálesetek száma átlagosan magasabb volt a hőségperiódusos napokon, mint a nem hőségperiódusos napokon. A Covid-19 haláleseteket kizárták.

Franciaországban a Santé Publique France, a kormány egészségügyi ügynöksége által közzétett adatok szerint a nyári hónapokban 10 420 többlethalálesetről érkezett jelentés.

E halálesetek közül minden negyedik, azaz 2816 haláleset az országot sújtó három intenzív hőhullám valamelyikének idején történt. A többlethalálozás 20%-kal magasabb volt azokban a régiókban, ahol extrém hőmérsékleti vörös riasztást adtak ki.

Spanyolországban az államilag támogatott Carlos III Egészségügyi Intézet becslése (.PDF) szerint június és augusztus között 4655 hőség okozta haláleset történt.

A Robert Koch Intézet, a német kormányzati egészségügyi ügynökség becslése szerint 4500 ember halt meg az országban a nyári hónapokban, kifejezetten a szélsőséges hőmérséklet miatt.

Dr. Friederike Otto, a londoni Imperial College Grantham Éghajlatváltozási és Környezetvédelmi Intézetének klímatudományi főelőadója elmondta: “A hőhullámok az éghajlatváltozás által jelentett egyik legnagyobb veszélyt jelentik. A magas hőmérséklet világszerte évente több ezer halálesetért felelős, amelyekről sokan nem számolnak be.”

“E nyomasztó bizonyítékok ellenére a közvélemény még mindig kevéssé van tisztában azzal, hogy a szélsőséges hőmérsékletek milyen veszélyeket jelentenek az emberi egészségre.”

Az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata szerint 2022 nyara volt a legmelegebb, amit valaha is feljegyeztek.

Dr. Eunice Lo, a Bristoli Egyetem éghajlatváltozással és egészséggel foglalkozó kutatója elmondta: “A hőhullámok a Föld felmelegedésével egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, így a jövőben több és forróbb hőhullámra számíthatunk.”

“A tudósok számos múltbeli hőhullámot hoztak összefüggésbe az ember által okozott éghajlatváltozással. Ez azt jelenti, hogy a megfigyelt hőhullámok valószínűbbé vagy intenzívebbé váltak az üvegházhatású gázok emberi kibocsátása miatt.”

A globális felmelegedést a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, az erdők pusztulása és más emberi tevékenységek okozzák. A Nemzetközi Energiaügynökség tavaly azt tanácsolta, hogy az idei évtől kezdve nem lehet új gáz-, olaj- vagy szénkitermelésre sort keríteni, ha a világ a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokra akarja korlátozni.

Lo szerint a társadalomnak is alkalmazkodnia kell a szélsőséges hőséghez. “Hosszú távon alkalmazkodnunk kell a hőséghez. Ez magában foglalja az otthonok, iskolák és kórházak jó szellőzésű és a túlmelegedést megakadályozó kialakítását, a zöldterületek és parkok növelését a városokban, valamint a hőségre való figyelmeztetés mindenki számára elérhetővé tételét”.

Forrás: The Guardian