A globális éghajlati felmelegedés újabb nyilvánvaló jele a rekordmeleg júliusi hónap Európában – illetve csak második legmelegebb, hiszen egyszer, 2010-ban már volt melegebb július a kontinensünkön, mint az idei.
Az Euronews Climate Now című műsorának új adásában Naomi Lloyd műsorvezető a Kopernikusz éghajlatmegfigyelési rendszer legfrissebb adatait mutatta be. A műsorban megjelenített térképen jól észrevehetőek voltak az éghajlati anomáliák: a Baltikumtól kezdve a Földközi-tenger keleti partvidékéig komoly hőhullámok jelentkeztek, a hőmérséklet néhol elérte a 42 Celsius-fokot is.
Litvániában még soha nem mértek ilyen hosszú hőségidőszakot, Észak-Írországban pedig megdőlt a helyi hőmérsékleti rekord: többször 31 fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála.
A műsorban bemutatott másik térképen a kékkel jelölt területeken Portugáliától Németországon át az északnyugati orosz régiókig az átlagnál enyhébb volt eddig a nyár. Ugyanakkor nemcsak meleg, de a korábbiakhoz képest jelentősen csapadékosabb is volt a július: Európában pusztító árvizek voltak Belgiumban, Németországban, Hollandiában és Luxemburgban – ezeket a veszélyeztetett területeket az alábbi térképábra szintén kékkel jelzi.
Az esős időszakok tekintetében is árnyalja azonban a képet, hogy a kontinens keleti felén, vagy Spanyolországban és Portugáliában az átlagosnál inkább szárazabb volt az évszak.
A Climate Now friss adásában Jeremy Wilks Rómából küldött helyszíni beszámolót arról, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek a helyi hatóságok a hőség egészségügyi kockázatainak megelőzésére. Az olasz fővárosban ezekben a napokban a hőmérséklet közelít a 40 fokhoz, hőségriadót rendeltek el, a helyi lakosok és négylábú társaik szenvednek a melegtől.
“Kezd elviselhetetlenné válni ez az állapot. Régebben kint voltunk nyáron a szabadban, délutáni sétákat tettünk, vásárolni mentünk. Ma már ez lehetetlen” – ecseteli egy római nyugdíjas, Laura Grossi.
“Az éjszakák is elviselhetetlenek, ez a baj. Magas vérnyomásom van, hamar kifáradok. Ráadásul dohányos vagyok” – panaszkodik egy másik római, Mario Cifariello.
Az emberek bár rosszul érzik magukat az egyre rosszabb hőségtől, de sokan nem akarnak szembesülni azzal, hogy ez komoly egészségügyi problémákkal járhat.
“Sokszor még a veszélyeztetett csoportokba tartozók, így az idősek vagy a krónikus betegek sem érzik ennek a problémának a kockázatait” – hangsúlyozza Francesca de’Donato járványügyi kutató. Pedig az elemzések figyelmeztetnek, nemrég kutatók megállapították, hogy az elmúlt húsz évben a hőséggel összefüggő halálesetek egyharmada az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés számlájára írható.
Jeremy Wilks rövid interjúja Francesca de’Donato olasz virológussal, amelyet twitter-oldalán is publikált.
A lakosok – főleg a vírusfertőzöttek – védelmére a helyi egészségügyi hatóságok egy távmonitoring rendszert építettek ki, ez jól működik a hőség által veszélyeztetett betegek ellenőrzésére. A rendszer menedzsere, Donatella Biliotti szerint a távellenőrzéssel az egyedül élő idősekkel kapcsolatban maradnak, tanácsokat adnak nekik, ha baj van.
“A kiszáradás a leggyakoribb veszélyforrás – ez több veszélyes folyamatot el tud indítani -, itt kezdődnek el a bajok tehát. Azok a legveszélyeztetettebb idősek, akik egyedül élnek” – közölte Donatella Biliotti.
Egy másik kutató, Andrea Cecilia egy olyan jelzőrendszer létrehozásán dolgozik, amely kimutatja a belvárosi hőmérséklet-emelkedést. Ez az a jelenség, amikor a zsúfolt, sűrű bevárosi negyedekben a levegő megreked, és hirtelen hőségbuborékok keletkeznek. A kutató és kollégái 34 időjárásfigyelő központból figyelik a helyi klímatrendek alakulását.
“Rómában átlagosan egy ilyen buborékban 3,4 Celsius-fokkal magasabb a hőmérséklet, mint a város külterületi részein. Az éjszaka 3,4 fokkal melegebb tehát a belvárosban. Mértünk már 6,2 fokos különbséget is, így a belvárosi éjszakák nagyon kellemetlenek tudnak lenni” – magyarázza Andrea Cecilia.
Szerte Európában a kormányok egyre komolyabban veszik a hőséggel kapcsolatos egészségügyi kockázatokat, sorra építik ki az időjárási és klímaadatokra alapozott jelzőrendszereket. Nincsenek egyszerű megoldások – Francesca de’Donato kutató szerint ezeket a jelzőrendszereket a helyi lakosság igényeire kellene szabni.
“A hőhullámnak nincsen általános definíciója. Nem határozható meg átlagban a hőmérséklet azon szintje, amely Európa számára vagy a világ más részei számára egységesen veszélyt jelentene” – fogalmaz a virológus.
Róma esetében talán a 32 Celsius-fok tűnne egy normális nyári átlaghőmérsékletnek. Az Egyesült Királyság vagy Finnország számára azonban ez nagyon magas. A hőmérsékleti állapotokhoz tehát alkalmazkodni kell, és a jelzőrendszereket a helyi, városi szükségletekhez kell igazítani.
—
A hőhullámokra vonatkozó, Európa egyes részeire lebontott, különböző előrejelzések egyébként az euronews.com/climatenow oldalon megnézhetőek.
Forrás: Euronews
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…
A tudósok figyelmeztetése a túlnépesedés és az élő rendszerek problémájáról. Az embereknek számos saját rendszerük…