Az idei volt a harmadik legforróbb július, amelyet valaha regisztráltak a világon. Európában a valaha mért második legforróbb: 1,4 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletet mértek, mint az 1991 és 2020 közötti átlag. Rómában emiatt egy külön jelzőrendszert tesztelnek az idős betegek védelmére.
A globális éghajlati felmelegedés újabb nyilvánvaló jele a rekordmeleg júliusi hónap Európában – illetve csak második legmelegebb, hiszen egyszer, 2010-ban már volt melegebb július a kontinensünkön, mint az idei.
Az Euronews Climate Now című műsorának új adásában Naomi Lloyd műsorvezető a Kopernikusz éghajlatmegfigyelési rendszer legfrissebb adatait mutatta be. A műsorban megjelenített térképen jól észrevehetőek voltak az éghajlati anomáliák: a Baltikumtól kezdve a Földközi-tenger keleti partvidékéig komoly hőhullámok jelentkeztek, a hőmérséklet néhol elérte a 42 Celsius-fokot is.
Naomi Lloyd a Climate Now adásában | Euronews
Litvániában még soha nem mértek ilyen hosszú hőségidőszakot, Észak-Írországban pedig megdőlt a helyi hőmérsékleti rekord: többször 31 fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála.
A műsorban bemutatott másik térképen a kékkel jelölt területeken Portugáliától Németországon át az északnyugati orosz régiókig az átlagnál enyhébb volt eddig a nyár. Ugyanakkor nemcsak meleg, de a korábbiakhoz képest jelentősen csapadékosabb is volt a július: Európában pusztító árvizek voltak Belgiumban, Németországban, Hollandiában és Luxemburgban – ezeket a veszélyeztetett területeket az alábbi térképábra szintén kékkel jelzi.
A csapadékeloszlási anomáliákat mutató térkép a Climate Now adásában | Euronews
Az esős időszakok tekintetében is árnyalja azonban a képet, hogy a kontinens keleti felén, vagy Spanyolországban és Portugáliában az átlagosnál inkább szárazabb volt az évszak.
Egy tikkasztó nap Rómában
A Climate Now friss adásában Jeremy Wilks Rómából küldött helyszíni beszámolót arról, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek a helyi hatóságok a hőség egészségügyi kockázatainak megelőzésére. Az olasz fővárosban ezekben a napokban a hőmérséklet közelít a 40 fokhoz, hőségriadót rendeltek el, a helyi lakosok és négylábú társaik szenvednek a melegtől.
“Kezd elviselhetetlenné válni ez az állapot. Régebben kint voltunk nyáron a szabadban, délutáni sétákat tettünk, vásárolni mentünk. Ma már ez lehetetlen” – ecseteli egy római nyugdíjas, Laura Grossi.
“Az éjszakák is elviselhetetlenek, ez a baj. Magas vérnyomásom van, hamar kifáradok. Ráadásul dohányos vagyok” – panaszkodik egy másik római, Mario Cifariello.
Az emberek bár rosszul érzik magukat az egyre rosszabb hőségtől, de sokan nem akarnak szembesülni azzal, hogy ez komoly egészségügyi problémákkal járhat.
“Sokszor még a veszélyeztetett csoportokba tartozók, így az idősek vagy a krónikus betegek sem érzik ennek a problémának a kockázatait” – hangsúlyozza Francesca de’Donato járványügyi kutató. Pedig az elemzések figyelmeztetnek, nemrég kutatók megállapították, hogy az elmúlt húsz évben a hőséggel összefüggő halálesetek egyharmada az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés számlájára írható.
A COVID-19 telemedicine tool has been repurposed in Rome to monitor people at risk from heat waves. Climate change and health expert Francesca de’Donata from Lazio Regional Health Authority explains how it works: pic.twitter.com/oYu9Smlk33
— Jeremy Wilks (@WilksJeremy) July 30, 2021
Jeremy Wilks rövid interjúja Francesca de’Donato olasz virológussal, amelyet twitter-oldalán is publikált.
A lakosok – főleg a vírusfertőzöttek – védelmére a helyi egészségügyi hatóságok egy távmonitoring rendszert építettek ki, ez jól működik a hőség által veszélyeztetett betegek ellenőrzésére. A rendszer menedzsere, Donatella Biliotti szerint a távellenőrzéssel az egyedül élő idősekkel kapcsolatban maradnak, tanácsokat adnak nekik, ha baj van.
“A kiszáradás a leggyakoribb veszélyforrás – ez több veszélyes folyamatot el tud indítani -, itt kezdődnek el a bajok tehát. Azok a legveszélyeztetettebb idősek, akik egyedül élnek” – közölte Donatella Biliotti.
Egy másik kutató, Andrea Cecilia egy olyan jelzőrendszer létrehozásán dolgozik, amely kimutatja a belvárosi hőmérséklet-emelkedést. Ez az a jelenség, amikor a zsúfolt, sűrű bevárosi negyedekben a levegő megreked, és hirtelen hőségbuborékok keletkeznek. A kutató és kollégái 34 időjárásfigyelő központból figyelik a helyi klímatrendek alakulását.
“Rómában átlagosan egy ilyen buborékban 3,4 Celsius-fokkal magasabb a hőmérséklet, mint a város külterületi részein. Az éjszaka 3,4 fokkal melegebb tehát a belvárosban. Mértünk már 6,2 fokos különbséget is, így a belvárosi éjszakák nagyon kellemetlenek tudnak lenni” – magyarázza Andrea Cecilia.
Európai szintű válasz kellene
Szerte Európában a kormányok egyre komolyabban veszik a hőséggel kapcsolatos egészségügyi kockázatokat, sorra építik ki az időjárási és klímaadatokra alapozott jelzőrendszereket. Nincsenek egyszerű megoldások – Francesca de’Donato kutató szerint ezeket a jelzőrendszereket a helyi lakosság igényeire kellene szabni.
“A hőhullámnak nincsen általános definíciója. Nem határozható meg átlagban a hőmérséklet azon szintje, amely Európa számára vagy a világ más részei számára egységesen veszélyt jelentene” – fogalmaz a virológus.
Róma esetében talán a 32 Celsius-fok tűnne egy normális nyári átlaghőmérsékletnek. Az Egyesült Királyság vagy Finnország számára azonban ez nagyon magas. A hőmérsékleti állapotokhoz tehát alkalmazkodni kell, és a jelzőrendszereket a helyi, városi szükségletekhez kell igazítani.
—
A hőhullámokra vonatkozó, Európa egyes részeire lebontott, különböző előrejelzések egyébként az euronews.com/climatenow oldalon megnézhetőek.
Forrás: Euronews
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
