Az éghajlatváltozás a jövőben erősen korlátozni fogja a téli olimpiai játékok megfelelő helyszíneinek kiválasztását. Erre a következtetésre jutott egy nemzetközi kutatócsoport, amelyben részt vett Robert Steiger innsbrucki turizmuskutató is.
Kép a 2018-as pjongcsangi téli olimpiáról. A nemzetközi kutatócsoport számításai szerint 2050-ben már itt sem lehet majd tisztességes és megbízható téli játékokat rendezni, még alacsony kibocsátással sem.
Az éghajlatváltozás hosszú távú hatással van a társadalom minden területére, és ez alól a téli sportok sem kivételek. Ezt mutatja egy tanulmány, amelyben kanadai, amerikai és osztrák kutatók vettek részt. Arra a következtetésre jutottak, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának drasztikus csökkentése nélkül a téli olimpiának eddig otthont adó 21 város közül csak egy lesz képes megbízhatóan biztosítani a téli játékok tisztességes és biztonságos körülményeit a század végére. Ha a párizsi éghajlat-változási megállapodásban foglalt kibocsátási célértékek teljesülnek, az éghajlat-biztos helyszínek száma nyolcra nő, míg csak hatot tartanak megbízhatatlannak.
Számos európai helyszín 2050-re jelentéktelenné válik
A tanulmányhoz a kutatók történelmi éghajlati adatokat vizsgáltak az 1920-as évektől napjainkig, valamint a 2050-es és 2080-as évekre vonatkozó jövőbeli klímaváltozási forgatókönyveket. “2014-ben már egyszer megcsináltuk ezt, de kevesebb kulcsadattal és a sportolók szempontjainak figyelembe vétele nélkül. 2014-ben 19 korábbi házigazda városból hat még mindig jogosult volt arra, hogy a század végéig ismét házigazda legyen” – hangsúlyozza Robert Steiger, az Innsbrucki Egyetem munkatársa. A tudósok jelenlegi számításai szerint még a kétszeres olimpiai város, Innsbruck sem adhatna már otthont a téli játékoknak a század közepére. “Az éghajlatváltozás megváltoztatja a téli olimpiai játékok földrajzát, és sajnos csökkenteni fogja a téli sportok szempontjából híres helyszínek listáját. A legtöbb európai helyszín már a 2050-es években is jelentéktelennek vagy megbízhatatlannak minősül, még egy alacsony kibocsátású jövőben is” – folytatja a turisztikai kutató.
2050-es előrejelzés csekély CO2 kibocsátású forgatókönyv esetén. Zöld: megbízható Sárga: kevésbé megbízható Piros: Megbízhatatlan
Még az alacsony kibocsátású jövő sem akadályozhatja meg, hogy számos korábbi helyszínt a jövőben valószínűleg már ne vegyenek figyelembe a téli játékok megrendezésére.
A tanulmány nemzetközi sportolókat és edzőket vont be
Az éghajlati adatokon kívül a kutatók a jelenlegi tanulmányban nemzetközi sportolókat és edzőket is megkérdeztek, és megállapították, hogy 89 százalékuk szerint a változó időjárási viszonyok hatással lesznek a versenyfeltételekre. 94 százalékuk még attól is tart, hogy az éghajlatváltozás hatással lesz sportáguk jövőbeli fejlődésére. “Meg akartuk érteni a sportolók szemszögéből, hogy milyen éghajlati és hóviszonyok teszik lehetővé a tisztességes és biztonságos versenyeket, majd meg akartuk határozni, hogy mely olimpiai házigazdák tudnák biztosítani ezeket a feltételeket a jövőben” – mondja Natalie Knowles, a Waterloo-i Egyetem PhD-hallgatója és korábbi kanadai profi síelő, aki részt vett a tanulmányban.
Az időjárási kockázatok kezelése ebben az összefüggésben egyre fontosabbá válik a potenciális házigazdák számára, mivel a februári napi átlaghőmérséklet a korábbi helyszíneken folyamatosan emelkedett: az 1920-as és 1950-es évek közötti játékok esetében 0,4 °C-ról az 1960-as és 1990-es évek közötti játékok esetében 3,1 °C-ra, a 21. században pedig 6,3 °C-ra. Az évszázad végére pedig további 2 °C és 4,4 °C közötti felmelegedés várható.
“A közel 100 évvel ezelőtti, a franciaországi Chamonix-ban megrendezett első játékok óta vizsgáljuk, hogy a téli olimpiai játékokon milyen sokféle módon csökkentették az időjárási kockázatot” – mondja Michelle Rutty, a Waterloo-i Egyetem munkatársa. “De az időjárási kockázatok kezelésének vannak határai, és láttuk, hogy Szocsiban és Vancouverben átlépték ezeket a határokat” – folytatja.
Az éghajlatváltozás hatásait egyetlen sportág sem kerülheti el
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság, mint az ENSZ Sport az éghajlatváltozás elleni küzdelemért elnevezésű keretprogramjának alapító szervezete, az éghajlatváltozást prioritássá tette. “Az éghajlatváltozás hatásait egyetlen sportág sem kerülheti el. A Párizsi Megállapodás céljainak elérése kritikus fontosságú a havas sportok megmentéséhez, ahogyan mi ismerjük őket, és annak biztosításához, hogy világszerte legyenek olyan helyek, ahol a téli olimpiát megrendezhetik” – mondta Daniel Scott, a Waterloo Egyetem földrajz és környezetgazdálkodás professzora.
Magyarországi vonatkozások
A tanulmány megállapításai fenyegetőleg hatnak a hazánkban található télisport infrastruktúra működtetésére is. Csökken a havas napok száma a sípályákon – még hóágyúzással is – illetve nő a jégpályák hűtésének energiaigénye, mely ezen beruházások megtérülését, használhatóságát teszi kétségessé.
További információk
Lenkei Péter,
iCC szakértő
Forrás: © Universität Innsbruck
