Hat portugál fiatal „példátlan” klímaügyi pert indított 33 ország ellen

Az első, az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott éghajlati ügyben hat portugál fiatal azt állítja, hogy a nem megfelelő kibocsátáscsökkentés sérti emberi jogaikat.

Hat portugál fiatal keresetet indított azzal a váddal, hogy 33 ország megsértette az élethez való jogát, mivel nem tette meg méltányos részét az éghajlati válság kezelésében.
Ez az első éghajlatváltozási ügy, amelyet az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) nyújtottak be Strasbourgban, Franciaországban. Ha elfogadható, fontos precedenst teremthet, megmutatva az utat más emberi jogi érveken alapuló éghajlati pereknek.

Cláudia Agostinho (21), Catarina Mota (20), Martim Agostinho (17), Sofia Oliveira (15), André Oliveira (12), és Mariana Agostinho (8) beperli a 27 európai uniós tagállamot, valamint az Egyesült Királyságot, Svájcot , Norvégiát, Oroszországot, Törökországot és Ukrajnát, mert nem hajtottak végre mély és sürgős kibocsátáscsökkentést jövőjük védelme érdekében.

Keresetüket azután indították el, hogy 2017-ben Portugáliában halálos tűzesetek következtében több mint 120 ember meghalt, és az ország az elmúlt 90 év legforróbb júliusát rögzítette. A kutatók a 2017-es lángok intenzitását a globális felmelegedéshez kapcsolták.

Félek a jövőm miatt

– mondta Mota ifjúsági pályázó újságíróknak egy csütörtöki virtuális sajtótájékoztatón.

Olyan érzéssel élek, hogy az otthonom minden évben ellenségesebbé válik

– mondta a portugáliai középső leiriai otthonából, hozzátéve, hogy a hőség olyan mértékű, hogy a szabadtéri testmozgás napközben elviselhetetlen volt.

„Ha gyermekeim vannak, milyen világba neveljem őket? Ezek valódi aggodalmak a mindennapjaimban… A 2017-es tűzvészek után rájöttünk, hogy változtatnunk kell és sürgősen le kell állítanunk a klímaváltozást.”

Kína azon országok között, amelyek valószínűleg elmulasztják az éghajlatváltozási
tervek 2020. határidejét – Patricia Espinosa (Photo: UNclimatechange /Flickr)

Az ügy összetettsége mutatja, hogy közel három évre volt szükség a bíróságon az ügy elindításával kapcsolatban egy 2017. októberi sikeres közösségi finanszírozási kampányt követően.

Gearóid Ó Cuinn, a globális jogi cselekvési hálózat (GLAN) igazgatója, amely a fiatalok nevében jár el, a jogi lépéseket „példátlannak” minősítette.

Gerry Liston, a GLAN jogi tisztviselője a Climate Home News-nak elmondta, hogy az ügy „jelentős nyomást gyakorolhat az európai kormányokra, hogy fogadják el a tudomány által igényelt kibocsátás-csökkentéseket”.
A Climate Action Tracker kutatására hivatkozva az ügyvédek azzal érvelnek, hogy a 33 ország egyik terve sem felel meg a Párizsi Megállapodás alapján vállalt kötelezettségüknek, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés „jóval 2 C alatt” maradjon.
A Climate Action Tracker megállapította, hogy az EU és a beperelt hat másik ország által vállalt kötelezettségek szintje, ha a világ többi része megegyezik vele, legalább 3-4 ° C-os melegedést eredményez.
Az ügyben eljáró ügyvédek bírósági végzést kérnek, hogy az országok gyorsítsák fel kibocsátáscsökkentéseiket itthon és külföldön is, összhangban a Párizsi paktum legkeményebb 1,5 C-os felmelegedési határértékével.
Noha az EJEB nem rendelkezik közvetlen végrehajtási jogkörrel, Marc Willers QC, az ügy vezető tanácsosa kijelentette, hogy egy ilyen döntés felhatalmazhatja az egyéneket arra, hogy az ügyet a saját bíróságukon folytassák.

Annalisa Savaresi, a skót Stirlingi Egyetem környezetvédelmi jogi előadója és az Emberi Jogok és Környezetvédelem Globális Hálózatának európai igazgatója számára az eset „igazán érdekes” megerősítheti az éghajlatváltozással kapcsolatos perek alapját. emberi jogi alapon.
De egy „nagy akadály” előtt áll – mondta a CHN-nek.
Az elfogadhatósági kritériumok alapján az ügy csak akkor nyújtható be az Emberi Jogok Európai Bíróságához, „miután minden hazai jogorvoslati lehetőség kimerült”. Ehhez meg kellene követelni az ügy végigvitelét a 33 ország legmagasabb bírósága előtt.
Liston, a GLAN munkatársa elmondta, hogy a CHN ügyvédei kivételt kérnek a szabály alól, ennek alapján 33 párhuzamos ügy folytatása nem célszerű, már csak a pénzügyi korlátok miatt sem.

Érvelni fognak azzal is, hogy az európai hazai bíróságok többet tehetnek és kell is tenniük azért, hogy megvédjék polgáraikat az éghajlatváltozástól, emberi jogi kötelezettségeiknek megfelelően. Például az Egyesült Királyságban és Németországban a bíróságok elutasították azokat az embereket, akik megpróbálták kormányukat gyorsabb éghajlat-cselekvésre kényszeríteni.

Liston szerint az ügy „a valóban történelmi precedensre épít majd”, amelyet Hollandiában hozott döntés alapján arra kötelezte a Holland Kormányt, hogy azonnali kibocsátáscsökkentést hajtson végre emberi jogi kötelezettségeinek megfelelően, ideértve az Emberi Jogok Európai Egyezményét is.

Marta Torre-Schaub, a Sorbonne Jogi Egyetem kutatási igazgatója, a ClimaLex klímaváltozási és jogkutatási hálózat vezetője elmondta a CHN-nek, hogy „óvatos” az ügy sikerének esélyével kapcsolatban, mondván, hogy eljárási okokból elutasítható.

Savaresi optimistábban tekint rá: „Véleményem szerint a bíróság rossz színben fog feltűnni, ha az ügyet elfogadhatósági szintre terelik.” – mondta.

Írta: Chloé Farand – CLIMATE HOME NEWS
Törteli Gabriella