Ki a zöldebb? Versenyeznek a farmergyártók

8500 liter víz kell ahhoz, hogy megtermesszenek annyi gyapotot, ami egy farmernadrág legyártásához szükséges. A gyapot a legtöbb növényvédő szert igénylő fajták közé tartozik. A farmer ökolábnyomába bele kell még számítani mindazt a folyószennyezést, amit a ruhagyárakból kiáramló ipari szennyvíz okoz: a textil megdolgozásához és színezéséhez rengeteg vegyi anyagot használnak.

.

Átlagosan 42 liter víz felhasználása kell ahhoz, hogy egy farmernadrág elkészüljön. E vízmennyiség nagy részével a „viseltes” állag létrehozása okolható, ugyanis rengeteg mosás kell ahhoz a ruhagyárban, hogy az a fajta rongyos külső létrejöjjön, ami manapság oly divatos. Egyes márkák úgy csökkentik az ökolábnyomukat, hogy elkezdtek újrafelhasznált gyapjút adagolni nadrágjaikba, hogy így csökkentsék a farmerek ökolábnyomát. A H&M például 35 százalékra növelte az újrafeldolgozott gyapjú arányát ökofarmereiben, míg a Levi’s 15 százaléknál tart. A Levi’s a víztakarékosság terén azonban nagyon jól áll: „Water<Less” nevű farmerjének előállításához 96 százalékkal kevesebb vizet használtak, vagyis mindössze 4 százalékát annak a mennyiségnek, amit egy hagyományos farmerre elhasználnak a gyártók.

A Levi’s megszüntette az organikus alapanyagú kollekcióját, de a cég 2014-ben ígéretet tett arra, hogy 2015-re minden farmerjénél 20 százalékkal csökkenti a vízlábnyomot, és a növényvédő szerek használatát is visszafogja a Better Cotton nevű program keretében.

A H&M ma a legnagyobb felvásárlója az organikus gyapotnak (aminek termesztéséhez tehát nem használtak növényvédő szereket), és 2020-ra azt tűzte ki célul, hogy teljes gyapotbeszerzése 20 százalékát organikus gyapottal oldja meg. Mindkét cég csatlakozott a Greenpeace Detox programjához, mely az emberi szervezetre káros vegyszerek kivonását szorgalmazza a ruhákból. Ugyan a H&M a diszkontdivat kategóriájába tartozik, így nehéz elképzelni, hogyan emelhetné gyártási költségeit, mégis a menedzsment elkötelezte magát, hogy növelni fogja bangladesi beszállítóinál a bérminimumot.

A holland G-Star cég Pharrell Williamsénekessel karöltve dobta piacra a G-Star Raw for the Ocean márkát, melyben Bionic Yarn-t használnak. Ez a kifejezés nem mást takar, mint újrahasznosított műanyagszemetet, amit az óceánból halásznak ki. A farmereket Indiában gyártják, és alapanyaguk egyharmadát teszi ki az újrahasznosított plasztik. A nadrágba kerülő műselymet is máshogy állítják elő, enyhébb hatású kemikáliákat használnak a készítéséhez, amikor a fatörmeléket rosttá alakítják. A G-Star honlapján közzéteszi, hogy mely indiai üzemekkel gyártat. A harmadik világban lévő alvállalkozóinál gürcölő munkások béremeléséről egyelőre nincs hír. A cég azonban megígérte, hogy 2020-ra kivonja a környezetszennyező anyagokat a ruháiból.

A montreali Second nőknek gyárt farmereket, s mindben biológiailag lebomló festékanyagokat használ. A nadrágok alapanyaga viszont poliészter, vagyis egyáltalán nem környezetbarát. A vállalkozás megszüntette Eco nevezetű márkáját, mert nem volt elég kereslet rá. A 2007/08-as válság után a legtöbb organikus farmermárka tönkrement. Nem így a Nudie. A svéd cég férfiaknak gyárt organikus farmereket olaszországi és tunéziai üzemekben. A munkások tisztességes béreket kapnak, az alapanyagok pedig független auditorral ellenőrzött, 100 százalékban organikus matériák (OEKO-Tex minősítést kaptak), így nincs bennük a környezetet szennyező és a testre káros kemikália.

Forrás: Piac&Profit

A Réthy márkanév már nem ismeretlen a farmerruha hazai piacán. Arról a vállalkozásról beszélek, amelyik eredetileg is úgy indult, hogy figyelembe vette a társadalmi és a környezetvédelmi kihívásokat. Az emberek tényleg hisznek abban, hogy jól haladhatsz, ha jót teszel. Ők ebben az évben is kiszámoltatták a karbonlábnyomukat és amit nem tudtak csökkenteni azt ellentételezték karbonkreditek vásárlásával végső felhasználásra. Tovább >>