Németország a jövőben nem ad menedékjogot a területére érkező klímamenekülteknek

“A szövetségi kormány nem tervezi, hogy a ‘klímaváltozást” mint menedékjogot biztosító indokot elismeri, és ennek érdekében változásokat tervez a menedékjogot szabályozó törvényben is”

– olvasható a Bundestag oldalán tegnap közzétett közleményben.

“Azok a harmadik országból érkezők, akik kizárólag azért hagyják el otthonukat, mert a klímaváltozás hatásai negatívan érintik őket, nem minősülnek menekültnek a genfi egyezmény értelmében és a jelenleg hatályos nemzetközi jog szerint sem”

– egészítik ki a fentieket.

Az Európai Parlament által tavaly közzétett dokumentum szerint 2008 óta átlagosan 26,4 millió embernek kellett menekülnie a világon áradások, szélviharok, földrengések és szárazságok miatt minden évben. A klímaváltozás okozta természeti katasztrófák miatt lakhelyük elhagyására kényszerülő emberek száma évek óta nő – és a következő években csak még inkább fokozódni fog a helyzet.

Klímamenekült vagy klímamigráns?

A szakértők közt sincs egyetértés abban, mi is lenne ezeknek az embereknek a helyes megnevezése.

Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete szerint leginkább a “környezeti hatások miatti migráns” kifejezést lenne jó használni, azzal érvelve, hogy “a környezeti hatások miatti migráció nagyon sokféle lehet: néha erőltetett, néha önkéntes és gyakran a kettő közötti szürke zónában lévő okok miatti” – olvasható az IOM jelentésében.

A jelentés azt is hozzáteszi: “klímakatasztrófák esetében, mint amilyen az áradás vagy szárazság, mikor a környezeti hatás egyértelmű és a lakhelyelhagyás szükséges lépés, nem tekinthetjük a klímaváltozást a katasztrófa elsődleges okának. A legtöbb klímakutató egyetért abban, hogy a klímaváltozás fokozza a természeti katasztrófák intenzitását és gyakoriságát, de honnan tudjuk, hogy egy katasztrófa a klímaváltozás nélkül is megtörtént-e volna vagy sem?”

A szervezet szerint az sem jó ötlet, hogy az 1951-ben elfogadott genfi egyezményt a klímaváltozáshoz kapcsolódó okok listájával módosítsák, mivel az gyengítené az általános menekültstátuszt és egyes, védelemre szoruló csoportok esélyei romlanának így.

Az Environmental Justice Foundation szervezete szerint azonban a klímaváltozásnak és az ehhez kapcsolódó migrációs mozgásoknak komoly hatása lesz a geopolitikára a következő években.

“A klímaváltozásnak minden esélye megvan rá, hogy ne csupán a háborús területről érkező emberek részesülhessenek az alapvető emberi jogok érvényesítésében, mivel egyre inkább úgy tekintenek rá, mint a béke egyik veszélyeztetőjére, legfőképp a sérülékeny nemzetek és régiók tekintetében” – írta az NGO egy jelentésében.

“Ahogy az infrastruktúra és a megélhetés alapjai egyre szűkülnek, úgy nő a konfliktus esélye egyre inkább – a jelenleginél sokkal nagyobb instabilitást és nemzetek közötti háborúkat vetítve előre, legyen szó belső vagy külső konfliktusról – miután a közösségek arra kényszerülnek, hogy új élelmiszer és megélhetési források után nézzenek.” A szervezet szerint szükség lenne a klímamenekültek “definíciójának és státuszának” meghatározására.

AZ EP jelentése szerint több fejlődő ország kérte már a parlamentet arra, hogy biztosítsa a klímamenekültek számára is a menekültstátuszt, de az egyes tagállamok között nincs egyetértés abban, hogy szükség van-e ennek az új kategóriának a megteremtésére.

Forrás: Euronews | Mrav Noemi