Történelmi perben a Shell olajvállalat Hágában

Történelmi perben vonják felelősségre a klímaváltozás miatt a Shell olajvállalatot Hágában.

Fekete arany? Fekete Szenny, keresse meg a klímaaktivistákat: bent Hágában
Fotó: Ana Fernandez / imago

Kedden környezetvédő szervezetek keresete nyomán a hágai törvényszék elé áll a brit-holland Shell olajvállalat, hogy a klímaváltozás elleni harc hátráltatásáért feleljen.
A XX. század egyik legsikeresebb, meghatározó vállalata a vádirat szerint késlelteti a fosszilis tüzelőanyagok égetéséről való átállást, és ezzel törvényt sért.

Az ügy abban különbözik a nagyvállalatok ellen rendszeresen indított környezetvédelmi perektől, hogy míg általában az a kérdés, hogy a cég fizet-e kártérítést, és hogy mennyit, jelen esetben más forog kockán. Amennyiben ugyanis a bíróság a környezetvédő szervezeteknek – a Föld Barátai hollandiai szervezetének (Milieudefensie) és másoknak – ad igazat, abban az esetben a Shell törvényi kötelezettsége lesz, üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentése.

A Föld Barátai helyi tagszervezetének vezetője, Donald Pols elmondta,

„ez egy egyedülálló per, ami komoly következményekkel járhat a klíma és a globális fosszilis tüzelőanyag-ipar számára. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a Shellt nemzetközi klímacélokhoz való alkalmazkodásra, és a veszélyes klímaváltozást okozó tevékenységek befejezésére fogja kényszeríteni a bíróság végső ítélete.”

A Milieudefensie-t másik hat hollandiai környezetvédő szervezet, 17 379 holland pertárs, valamint globálisan nagyjából egymillió ember támogatja ebben a küzdelmében. Pols erről úgy nyilatkozott, hogy

„ez egy történelmi pillanat, mert ilyen sok ember támogat minket. Ez az ügy tulajdonképpen »a nép a Shell ellen«, egy cég ellen, ami túl sokáig büntetlenül festette zöldre magát. Ez az ügy mindenki számára világossá fogja tenni, hogy a Shell tevékenységének több, mint 95 százaléka a veszélyes klímaváltozás kiváltó oka. Ennek amilyen gyorsan csak lehet, változnia kell.”

A környezetvédő szervezet kitér arra, hogy a Shell évtizedeken keresztül tudatában volt annak, hogy a fosszilis tüzelőanyagok használata veszélyes a klímára nézve, mégsem tett semmit a folyamatok lassításáért. Sőt: olajvállalatként, aminek elsődleges célja hogy minél nagyobb profitot realizáljon a tüzelőanyagok értékesítésén, azon fáradozott, hogy eltagadja, vagy minél kisebbnek állítsa be a veszélyt, és ennek megfelelően befolyásolja a társadalmat és a döntéshozókat.

Az olajipari vállalatok nagy része, így a Shell is bőven finanszírozott, illetve finanszíroz a huszadik század második fele óta olyan kutatásokat, melyek igyekeznek tompítani a környezetkárosodás és a fosszilis energiaipar tevékenysége közötti összefüggéseket, ahogy lobbistákat is tömegével foglalkoztatnak, akiknek dolga hogy a jogalkotás folyamatában ezen cégek érdekeinek megfelelő döntések szülessenek.

Ennek megfelelően a Shell felelősségre vonható, mert tudatosan és folytatólagosan sértette meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének második és nyolcadik cikkelyét, amik biztosítják az élethez és a családi élethez való jogot. Mindezt úgy, hogy a vállalat állítása szerint tartja magát a 2015-ös Párizsi Egyezményben foglalt vállaláshoz, miszerint a Föld klímájának felmelegedését az évszázad végéig az ipari forradalom-korabelihez képest 1,5 Celsius fok alatt kell tartani.

Sara Shaw, a Föld Barátai nemzetközi szervezetének Klímaigazságosság és Energia programkoordinátora elmondta,

„A Shell nagyon komolyan veszi ezt az ügyet, és érdemes így tennie valamennyi klímaromboló vállalatnak, vezérigazgatónak, igazgatósági tagnak és befektetőnek. Alig 100 vállalat felelős a globális kibocsátások túlnyomó részéért, és egy szélesebb körű klímaper-mozgalmat egy hajszál választ el attól, hogy végre felelősségre vonják a cégeket és jogi úton követeljenek változást. A fosszilis tüzelőanyagipari vállalatok túl sokáig folytatták korábbi gyakorlataikat, ami pusztító emberi és környezeti hatásokhoz vezetett, kiváltképp a globális Délen. Sürgősen szükségünk van a fosszilis tüzelőanyagok magunk mögött hagyására, ha bármily reményt is táplálnánk a klímakatasztrófa elkerülésére.”

Forrás: taz / Mérce