A legutóbbi hőhullámok több embert öltek meg, mint maguk a névvel keresztelt viharok

A hőhullámok elnevezése – hasonlóan mint a viharok esetében -, bizonyítaná, hogy mennyire halálosak, mondja a London School of Economics (LSE)!

Nyugat-Európát a napokban ismét hőhullám sújtja, Nagy-Britanniában, Franciaországban és a Benelux államokban abszolút hőmérsékleti rekordok dőlnek meg.

A London School of Economics javaslatára, ahogy a pusztító viharokat, úgy a hőhullámokat is névvel kellene illetni. Ezzel hívnák fel a figyelmet a hőhullámok okozta veszélyekre, ugyanis a Telegraph cikkében idézett Bob Ward szerint a legutóbbi hőhullámok több embert öltek meg, mint maguk a névvel keresztelt viharok. Nagy-Britanniában amarikai mintára 2015 óta adnak nevet a nagy pusztítást ígérő viharoknak, mert így könnyebb azokról tájékoztatni a médiában, és felkészülni rájuk.

A hőségnek többek között magas egészségügyi kockázata van. Magyarországon a hőhullámos napok alatt a napi halálozás országos átlagban kb. 15%-kal emelkedik meg, megyei szinten ez 9 és 20 % között változik. A 2003-as nagy hőhullám nyarán Európában 70 ezerrel több halálesetet regisztráltak, mint a megszokott. A hőhullám és az azt kísérő aszályos időszak az egyik legdrágább extrém időjárási esemény volt Európában, közel 15 milliárd euró veszteséget okozott az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint.

Az ember okozta éghajlatváltozás hatására a hőhullámok gyakorisága és intenzitása egyre növekszik. Magyarországon a hőhullámos napok száma a legoptimistább modell szerint is a XXI. század közepére legalább a múltbeli érték kétszeresére növekszik az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint. Ez extra terhelést jelent az emberi szervezet, a kórházak, a városi infrastruktúra és a mezőgazdaság számára – hogy csak néhányat említsünk –, amire bizony fel kell készülni.

Forrás: Holnapelőtt