Obama a Milánóban rendezett Globális Élelmiszerinnovációs Csúcson figyelmeztetett: ha nem kezeljük tudományos eszközökkel a klímaváltozást, mérhetetlenül nagy menekültválság lesz belőle, több száz millió hontalannal.

Változnak a sajátosságai a monszun-időszaknak és a csapadékeloszlásnak, amitől félmilliárd ember megélhetése függ az indiai szubkontinensen.

Ha ezek az időjárási minták megváltoznak, akkor több száz millió ember hirtelen képtelen lesz eltartani magát. Olyanok, akik már egyébként is a létminimum szintjén élnek. Az elvándorlás mértéke, a menekültek száma akkora lenne, amire még nem volt példa az emberiség történetében, akár félmilliárd embert is érinthetne

– mondta Barack Obama.

2008 óta évente átlagosan 21,5 millió embert kényszerítenek lakhelyük elhagyására a természeti katasztrófák, mint például az árvizek, a viharok, a bozóttüzek és a szélsőséges hőmérséklet, az ENSZ Menekültügyi Főbizttosága. (2015-ben például a Komen-ciklon, s az árvíz Indiában és Mianmarban 1,2 millió embert tett hajléktalanná.) Számos régióban már most is nehéz az élelmiszernövények termesztése a sivatagosodás és az aszályok miatt. Az emiatt növekvő élelmiszerárak “politikai instabilitáshoz vezetnek”, mondta Obama, aki rámutatott, hogy az USA-ban már napfényes napokon (vagyis amikor nincs vihar és zivatar) is előfordulnak áradások és gyakoribbak az erdőtüzek.

“Egyetlen ország sem immunis a problémákra”, tette hozzá a volt amerikai elnök, aki szerint a klímaváltozás legkeservesebb hatásainak egy részét mégis a legszegényebb országok népei fogják elszenvedni, akik a legkevésbé vannak felkészülve rá, hogy kezeljék ezt”.

A klímaváltozás okozta negatív hatások kivédését hivatott segíteni az ENSZ égisze alatt létrehozott Zöld Klíma Alap (Green Climate Fund, GCF), amely évente 100 milliárd dollárt osztana szét e célra 2020-ig.

Menekültek vagy klímavándorok?

A szakértők között sincs egyetértés abban, hogy lehet-e egyáltalán környezeti menekültekről beszélni, vagy a klímaváltozás hatásaként instabillá váló államokból elvándorlók politikai menekültekként jelennek majd meg a világ nyugodtabb részein. Az viszont biztos a Klíma és migráció konferencián felszólaló szakértők szerint, hogy a folyamatnak csak az elején tartunk, de már a néhány éve indult menekülthullám mögött is látni lehet okként a klímaváltozást.

Obama nem először beszélt a klímaváltozás potenciálisan menekültáradatot okozó hatásáról. Elnökségének utolsó hónapjaiban, amikor utoljára vett részt az ENSZ szokásos szeptemberi közgyűlésén, már említette ezt a veszélyt. “Ha nem cselekszünk bátran, annak tömeges migráció lesz, tenger által elárasztott városok, hontalanná vált nemzetek, megsemmisült élelmiszerellátás és a kétségbeesésből születő konfliktusok lesz az ára”, mondta akkor az ENSZ-ben. “Az Európába irányuló menekültáramlat nem csak (háborús) konfliktusból ered, hanem olyan helyekről, ahol élelmiszerhiány van, ami még súlyosabbá válik majd, ahogy a klímaváltozás folytatódik” – mondta Obama.

Nem tartja elegendőnek a párizsi klímaegyezmény vállalásait, ezt a nézetét pedig a zöldek is egyértelműen osztják, hiszen az EU-nál is folyt a lobbizás az emissziócsökkentési értékek növelésére. (A jelenlegi amerikai elnök, Donald Trump sajnos ennek épp ellenkezőjén dolgozik.)

A kérdés az, hogy mennyire válik szörnyűvé a helyzet? A jelenleg legesélyesebb klíma-szcenáriók szerint a légkörbe kibocsátott üvegházgáz-mennyiség megduplázódik, amitől a globális felmelegedés 1,5 és 5 Celsius fok között alakul. Az utolsó jégkorszak óta az 1800-as évek elejéig, vagyis a füstokádást elkezdő ipari forradalomig a légkör CO₂-koncentrációja nagyjából konstans volt, 228 ppm (parts per million), az iparosodás óta azonban mára 400 ppm-re emelkedett.

Ha a Föld légköre a borúlátóbb becslések szerint melegedik fel, “az katasztrofális lenne” bolygónk lakosságára nézve. Ha a leginkább borúlátó becslések igazolódnak be, “annak a lehetséges kihatásai katasztrofálisak, de a skála alacsonyabb végén is zavaróak” lennének jelenlegi életvitelünkre. Ha nem sikerül hathatós klímapolitikával és emissziócsökkentéssel megfékezni az éghajlatváltozást, akkor azok a migrációs problémákat, amiket most látunk, “csak a kezdetét jelentenék azoknak a problémáknak, amiket a klímaváltozás kivált” – fogalmazott az egykori elnök.

Obama azonban jó hírnek tartja, hogy ma már a tudományos körökben nincs vita arról, létezik-e a klímaváltozás, az egyetlen vitás kérdés az, hogy vajon mekkora lesz a felmelegedés mértéke, ahogy azt is  örvendetes fejleménynek véli, hogy a magánszektor már felismerte, hogy a jövő a megújuló energiákban van. “Nem hiszem, hogy a világ bármely része állandó szegénységre és éhezésre van ítélve. Nem hiszem, hogy a bolygónk állandó hőmérséklet emelkedésre van ítélve”.

Forrás: The Independent, Business Insider, The Guardian, Scientific American

Jégtakaró és migráció

Obama elnökségének utolsó évében a Fehér Ház a kanadai kormánnyal közösen fejezte ki aggodalmát az északi-sarki jégtakaró olvadása miatt, mondván az fenyegetést jelent a bennszülött közösségekre és kényszerű elvándorláshoz vezethet.

Tudósok azt jósolják, hogy a 2040-es évekre az északi sark jégtakarója nyaranta legalább néhány napra teljesen elolvad. Már most is vannak olyan nyári hónapok, amikor zavartalanul hajózhatók egyes részei, mert a jégmezők elolvadnak (majd télen újra visszafagynak). De az arányok változnak. A nyáron is megmaradó jégmennyiség 1980 óta 3 millió négyzetkilométerrel csökkent.