Egyelőre a neve elhallgatását kérő jogvédő több szervhez eljuttatott levele.

-Miksa-

Tisztelt Országos Géntechológiai Bizottság!

A koronavírus elleni védekezés kapcsán többféle oltóanyagot fejlesztettek ki. Ezek közt vannak hagyományos, vírusvektor-alapú és genetikai (DNS, RNS) oltóanyagok. Jelenleg Magyarországra mRNS alapú, amerikai-német oltóanyagot hoztak be. Ezzel kapcsolatban számomra aggályok merültek fel.

Az mRNS alapú oltás lényege, hogy a megfelelő fehérjéket kódoló mRNS-t bejuttatják a sejtbe (sejtplazmába), majd ott eljut a riboszómákhoz, s a riboszómákban szintetizálódik az mRNS-en kódolt fehérje.

A fehérjeszintézis menete: A DNS-en kódolt génszakasz másolata a bázispárosodás szabályai szerint átkerül az mRNS-re. Az mRNS eljut a riboszómákba, ahol az mRNS-en kódolt fehérje szintetizálódik. A mostani oltás során például a koronavírus egyik fehérjéjének mRNS-en kódolt genetikai kódját adják be.

A technológia véleményem szerint géntechnológiának tekinthető. S mi a géntechnológia? Egyszerűen így tudnám megfogalmazni:egy élőlény génállományába bevisznek vagy eltávolítanak onnan egy vagy több gént, azzal a céllal, hogy a tulajdonságait megváltoztassák. Ez illik az oltásra, ugyanis az RNS génnek tekinthető, s része az emberi génállománynak. Az oltóanyag bevisz egy gént, s a sejt az mRNS-en kódolt tüskefehérjét fogja termelni. Tehát mind a 3 feltétel fennáll, hogy az oltást géntechnológiai oltásnak nevezzük.

S miért tekinthető génnek az mRNS? A gének olyan nukleinsav-szakaszok a DNS-ben vagy az RNS-ben, amelyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák.

Az oltás által bejuttatott mRNS egy olyan fehérjét kódol, amely a szervezet számára idegen. Kérdéses számomra, hogy a szervezet mit kezd egy olyan RNS-sel, ami számára idegen s nem természetes fertőzési útvonalon jut be. A DNS és RNS közti kölcsönhatás során egy bejutott idegen fehérje vagy génszakasz véleményem szerint akár az örökítőanyagban is okozhat változásokat és epigenetikai hatások is lehetségesek.

Az epigenetikus hatásokat úgy kell érteni, hogy az idegen mRNS és az idegen fehérjék hatására beindulnak a sejt védelmi reakciói, s maga a DNS nem változik, viszont az egyéb genetikai fehérjék, pl a hisztonfehérjék, megváltoznak a reakciók hatására.

Kérdéses számomra az oltóanyag biztonságossága is. Ha a szervezetbe vírus jut be, akkor a vírus örökítőanyaga bejut a sejtbe, s ott a riboszómákat a vírusfehérjék termelésére kényszeríti; ugyanúgy, mint az oltás is. A szervezet apoptózist indít a fertőzött sejtekben, ugyanis nem képes kijavítani a vírus okozta hibákat. Mivel az oltáskor és az RNS-vírusok fertőzésénél ugyanúgy idegen RNS jut be a sejtbe, ezért számomra felmerül annak a kérdése, hogy az oltás nem okoz-e apoptózist.

Amennyiben apoptózist okoz, abban az esetben az káros a szervezet számára, ugyanis a nagy mértékű apoptózis a szervezet számára rendkívül megterhelő, s az idegsejtek apoptózisa súlyos következményekkel járhat, ugyanis az idegsejtek nem regenerálódnak.

Mivel gyakorlatilag az mRNS bejut minden sejtbe, ezért számomra aggályos, hogy milyen hosszan gyártja azt a fehérjét a szervezet. Ha egyszeres, lökésszerű, akkor a fehérjeszintézis nem okoz problémát, de ha tartós, akkor lefoglalja a szervezet kapacitását.

Emellett olyan sejtek is fogják termelni a tüskefehérjéket, amelyek egy normál fertőzés esetén nem érintettek. Nem tudni, mit okoznak ezek a fehérjék egy olyan érzékeny szövetben, mint az idegszövet.

A 111/2003. (XI. 5.) FVM-GKM-ESzCsM-KvVM együttes rendelet 1. §-ának alapján géntechnológiának minősül:

a) rekombináns nukleinsav technikák, amelyek magukban foglalják a géntechnológiai anyag új kombinációinak létrehozását olyan nukleinsav molekulák beépítésével vírusba, bakteriális plazmidba vagy egyéb hordozóba, amelyeket bármilyen módon egy szervezeten kívül hoztak létre, és azok beépítését egy gazdaszervezetbe, amelyben azok természetes körülmények között nem fordulnak elő, de amelyekben azok képesek a folyamatos szaporodásra;

b) olyan technikák, amelyek magukban foglalják olyan öröklődő anyag közvetlen bejuttatását egy szervezetbe, amelyet a szervezeten kívül állítottak elő, beleértve a mikroinjektálást, makroinjektálást és mikroenkapszulációt.

Az mRNS-t a szervezetbe lipidekkel juttatják be közvetlenül, injekció formájában. Az RNS nukleinsav. Az RNS véleményem szerint öröklődő anyagnak tekinthető, ugyanis a vírusok egy részének örökítőanyaga az RNS, s a rendelet 1. §-ának b) pontja nem szól arról, hogy az öröklődő anyagnak az adott fajban öröklődő anyagnak kell lennie. Illetve a genetikai folyamatok mai napig nem teljesen ismertek, ezért nem lehet kizárni, hogy az idegen mRNS nem másolódik-e be a DNS-be (az mRNS a DNS egy szakaszának másolata).

Az Alkotmány XX. cikke így szól:

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal (…) segíti elő.

E cikk második pontja alapján a génmódosítás tilos Magyarországon. Az Alkotmányban ugyan mezőgazdaság szerepel, azonban de facto a géntechnológia teljes spektrumára vonatkozik. Ezt az támasztja alá, hogy 2012-ben (az Alkotmány keletkezésekor) a géntechnológia még gyerekcipőben járt, s quasi csak mezőgazdasági felhasználások léteztek. Azonban a tudomány sokat fejlődött azóta, s a géntechnológiát nem mezőgazdasági felhasználásával kapcsolatban, a szokásjogból és az alacsonyabb szintű joganyagokból kell megállapítani.

A bioetika és az emberi erkölcsök azt mondják ki, hogy az ember génmódosítása csak akkor engedélyezett, ha a célja erkölcsös. Az oviedoi egyezmény 13. cikke alapján olyan beavatkozás, amelynek tárgya az emberi génállomány megváltoztatása csak megelőzési, kórismézési vagy gyógyítási indokból hajtható végre és csak akkor, ha nem célja a leszármazottak genetikai állományának megváltoztatása. Ebbe beleesik az oltás, ugyanis megelőzési céllal történik. Azonban a nemzeti jogot kell alkalmazni a nemzetközi helyett, amennyiben a nemzeti jog szigorúbb szabályokat állapít meg. A géntechnológiáról szóló törvény alapján a géntechnológiai tevékenységhez engedély szükséges és az Országos Géntechnológiai Bizottság véleményét minden esetben ki kell kérni géntechnológiai ügyekben.

A szokásjog azt mutatja, hogy a génmódosítás ellen minden esetben fellép a magyar kormány és védzáradékot fűz az EU-s engedélyekhez, illetve kezdeményezi, hogy a forgalomba hozatali engedély ne terjedjen ki Magyarországra. Ezek ugyan mezőgazdasági ügyekben történtek, mivel a géntechnológiát legnagyobb részben a mezőgazdaságban alkalmazzák. Ezen kívül ismereteim szerint csak néhány mikroorganizmusra és sejtkultúrára kértek géntechnológiai engedélyt, kutatási és gyógyszerészeti (pl. inzulin előállítása) célra.

A Büntető Törvénykönyv 168. §-a így hangzik:

(1) Aki az emberi vagy magzati génállományon, illetve emberi embrió génállományán annak megváltoztatására irányuló beavatkozást végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés szerinti beavatkozás a génállomány megváltozását idézi elő.

A büntető törvénykönyv megtiltja az emberen történő génmódosítást. A fentebb kifejtettek alapján az oltás génállomány megváltoztatásának minősül. A törvény alapján nem szükséges a génállomány tényleges megváltozása, elégséges a génállomány megváltozásának lehetősége. Természetesen egyedi kivételek voltak (SMA génterápiája), de ezek szigorúan egyediek voltak, s nem egy tömeges egészségügyi beavatkozás.

Kérem, hogy az Országos Géntechnológiai Bizottság folytasson le vizsgálatot az ügyben, szakmai véleményét juttassa el a döntéshozó szervekhez, s ha szükséges indítványozza géntechnológiai bírság kiszabását illetve az oltások felfüggesztését.

Forrás: Orvosok a Tisztánlátásért