ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP): A Párizsi Klímaegyezmény kudarcot vall a CO2 2030 előtti jelentős csökkentése nélkül.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) arra figyelmeztet, hogy ha a nemzetek nem cselekednek sürgősen, a 1.5 °C fokos globális felmelegedési határérték tarthatatlan 2030-ig.
A világ komoly veszélyben van, amennyiben kudarcot vall a Párizsi Klímaegyezmény célkitűzéseit illetően, hacsak az elkövetkezendő évtizedben nem foganatosítanak sürgős intézkedéseket az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében legalább évi 7,6 százalékos mértékben – figyelmeztetnek az ENSZ szakértői, akik a válság kezelése érdekében egyúttal azonnali cselekvésre szólítják fel a nemzeteket.
A UNEP e heti, madridi COP25 csúcstalálkozója előtt kiadott éves elemzésében arra figyelmeztet, hogy még ha a Párizsi Klímaegyezményben foglalt jelenlegi vállalásaik szerint az összes ország csökkenti is a kibocsátásait, az átlagos hőmérséklet továbbra is emelkedni fog, ami a század végére 3.2 °C fokkal lesz magasabb az iparosodás előtti szintnél, mely a bolygóra nézve katasztrofális következményekkel jár.
A megállapítás azon a tátongó szakadékon alapul, ami az országok egyéni és kollektív vállalásai között tapasztalható, mely vállalások a kibocsátások csökkentéséhez és a globális felmelegedés 1.5 °C-ra vagy akár 2 °C-ra korlátozásához szükségesek. Ezek a célértékek szintén a Párizsi Klímaegyezményben fogalmazódtak meg.
Az UNEP szerint a kibocsátások csökkentésére irányuló együttes törekvéseknek a mostani szint több mint ötszörösére kell növekedniük ahhoz, hogy megszűnjenek a jelenlegi különbségek, és a hőmérséklet emelkedés 1.5 °C-ra korlátozásához szükséges CO2-csökkentéseket elérjék a 2030-ig terjedő időszakban.
A kijózanító elemzés a globális vezetők COP25 madridi csúcstalálkozója előtt látott napvilágot. Ez további nyomást gyakorol az országokra, hogy teljesítsék vállalásaikat – amelyeket az ENSZ zsargonban Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulásnak neveznek – mind a mostani csúcstalálkozón, mint az elkövetkezendő évben.
Inger Andersen, az UNEP ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a világ
kollektív mulasztása az éghajlatváltozás elleni korai és hathatós fellépésben
azt eredményezte, hogy most még komolyabb kihívás áll előttünk, és a kibocsátások nagyobb csökkentésére lesz szükség 2030 előtt.
Ez azt jelenti, hogy az országok egészen egyszerűen nem várhatnak a cselekvéssel 2020 végéig, amikor az új klímaegyezmény életbe lép
– mondta.
Minden nemzetnek, minden városnak, régiónak, üzleti vállalkozásnak és egyénnek most kell cselekedni.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása az utóbbi évtizedben átlagosan 1,5 százalékot emelkedik évente, és 2018-ban rekordmagasságot ért el: 55,3 gigatonna szén-dioxidot tett ki.
Az UNEP szerint a G20 tagállamok együttesen felelősek a kibocsátások 78% százalékáért, de eddig csak öt G20 tagország kötelezte el magát a hosszú távú nulla kibocsátási cél mellett, beleértve az Egyesült Királyságot is.
Az igazságosság és méltányosság jegyében
ezért rövid távon több fejlett gazdaságnak kellene csökkentenie kibocsátását a fejlődő országokénál sokkal gyorsabb ütemben, hangsúlyozva egyúttal az üvegházhatású gázok kibocsátásában mutatkozó felelősségbeli különbségeket is.
Kiemelte azonban, hogy minden nemzetnek jelentős mértékben javítania kell nemzeti kibocsátáscsökkentési ígéretét, majd céljaik elérése érdekében a következő év vége előtt szabályozásokkal és stratégiákkal kell nyomon követniük a folyamatot.
Ám figyelmeztetett:
2020-ban gyors győzelmekre van szükségünk a kibocsátások lehető legnagyobb mértékű csökkentéséhez. A gazdaságok és a társadalmak jelentős átalakulásait pedig még erősebb Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulásoknak kell elindítaniuk. Utol kell érnünk azokat az éveket, amelyekben elhalasztottuk megtenni a dolgunkat. Ha ezt nem tesszük meg, a 1.5 °C fokos cél megvalósíthatatlan lesz 2030 előtt.
Az előttünk álló kihívás mértékét tovább hangsúlyozta a BNEF (Bloomberg New Energy Finance) tegnap készített külön jelentése, amely megállapította, hogy a fejlődő nemzetek szél-, napenergia és egyéb tiszta energiával kapcsolatos projektekbe történő új beruházásai 2018-ban erősen visszaestek, a 2017. évi 169 milliárd dollárról 133 milliárd dollárra.
A visszaesést nagyrészt a Kínában tapasztalható lassulás okozta, ahol a megújuló energiaforrásokba történő beruházások 2018-ban az előző évi 122 milliárd dollárról 86 milliárd dollárra estek vissza.
A BNEF szerint az eredmények azt mutatják, hogy ugyan a fejlődő nemzetek a tisztább energiaforrások felé mozdulnak el, ezt – a globális kibocsátás korlátozása és az éghajlati válság elkerülése tekintetében – „nem elég gyorsan” teszik.
Forrás: BusinessGreen Fordítás: Rutkai Zsuzsanna