A világ élelmiszer-termelése már az összes biztonságos határon túl van

Az új kutatás szerint a Föld élelmiszerrendszere kilencből kilenc ökológiai határvonalat átlépett

Az FSB-k (rózsaszín vonal) stilizált és egységes sugárral vannak ábrázolva a biztonságos működési térben (zöld gömb). A radar ábra a 2 (adatok) és a 11 (vizualizáció) hivatkozások alapján készült. Az élelmiszerrendszer hozzájárulása (százalékban, lásd az 1. táblázatot és a kiegészítő 11. táblázatot, fekete pontozott mintával jelölve) a PB-től (minden túllépett határ esetében) és az FSB-től (a másik három határ esetében) induló egyes szeletek hosszának alapján kerül kiszámításra. Az új entitásokat (peszticidek és antimikrobiális szerek használata) képviselő komponensek kördiagramokként jelennek meg az összes (eddig nem számszerűsített) új entitás legnagyobb csoportján belül. Megjegyzendő, hogy a CO₂-koncentráció itt CO₂-ben van megadva, ellentétben a 1. táblázatban szereplő CO₂e-vel. Forrás: Azote.

Az emberiség táplálkozása a Föld tűrőképességén túl

Egy új, a Nature Sustainability folyóiratban megjelent kutatás (2024 .PDF) először vizsgálta átfogóan, hogyan illeszkedik a globális élelmiszerrendszer a Föld biztonságos működési határaihoz. Az eredmény sokkoló:

A világ élelmiszer-termelése kilencből kilenc határt túllépett.

Az élelmiszerrendszerek jelenleg a Föld bolygó legnagyobb terhelői, legalább négy ökológiai határvonalat már súlyosan átléptek – ezek:

• a bioszféra integritása,
• a földrendszer átalakítása,
• a édesvíz-felhasználás, és
• a biogeokémiai körforgások (nitrogén és foszfor).

Emellett két további határ átlépéséhez is jelentősen hozzájárulnak:

• a klímaváltozáshoz, és
• az új szintetikus vegyületek (novel entities) globális terjedéséhez.

A kutatók figyelmeztetnek: a mai élelmiszer-termelés már nemcsak a természetet, hanem saját jövőnket is veszélyezteti, hiszen a rendszer a Föld életfenntartó funkcióinak rovására működik.

Az élelmiszerrendszer a válság középpontjában

A tanulmány készítői, több mint 40 nemzetközi kutató, a planetáris határok (Planetary Boundaries) koncepcióját kifejezetten az élelmiszer-termelésre alkalmazták. A kapott kép drámai:

• Az érintetlen ökoszisztémák rohamos átalakítása mezőgazdasági területté már visszafordíthatatlan veszteségeket okozott a biodiverzitásban.
• Az édesvízkészletek felhasználása sok térségben már rég meghaladja a regenerációs képességet.
• A műtrágyák és növényvédő szerek túlhasználata megzavarja a nitrogén– és foszfor-körforgást, amely a tengerek eutrofizációjához és holt zónák kialakulásához vezet.
• Az antibiotikumok tömeges alkalmazása az állattenyésztésben globális rezisztenciaválságot idéz elő.
• Az élelmiszer-pazarlás a termelési rendszer további, elkerülhető kibocsátásait növeli.

Peter Carter, a Climate Emergency Institute igazgatója szerint:

A globális élelmiszerrendszer jelenleg a legnagyobb hajtóereje annak, hogy a Föld kilépett a biztonságos működési tartományából.

A helyzet súlyosságát az is jelzi, hogy a teljes élelmiszerlánc – a termeléstől a fogyasztásig – felelős a globális üvegházhatású-gáz-kibocsátás mintegy harmadáért.
Ha a trend nem változik, a rendszer saját alapjait falja fel: a talajromlás, a vízhiány és a biológiai sokféleség csökkenése miatt a jövő élelmiszer-ellátása válik bizonytalanná.

Szoros az összefüggés

A népességrobbanás és a nem fenntartható élelmiszerrendszer egyike a 21. század legnagyobb kihívásainak. A népességstabilizálás nélkül szinte lehetetlen olyan élelmiszerrendszert létrehozni, amely nem löki túl a bolygó határait. A két probléma megoldása elválaszthatatlan egymástól.

Ez egy “Ördögi Kör”

A nem fenntartható élelmiszerrendszer és a népességnövekedés – szorosan összekapcsolódik, és ördögi kört alkot.

A két tényező egymást erősíti:

1. A népesség nő és az életszínvonal emelkedik → nagyobb az élelmiszerigény.
2. Az élelmiszerigény kielégítésére intenzív mezőgazdasággal reagálunk: erdőirtás, műtrágya, öntözés, vegyszerhasználat.
3. Ez a módszer túllépi a bolygó határait (erdők eltűnése, vízhiány, talajpusztulás, klímaváltozás).
4. A klímaváltozás és a termőföldek kimerülése csökkenti a terméshozamot és bizonytalanná teszi a jövőbeli élelmiszertermelést.
5. Ez az élelmiszerválság tovább megnehezíti a népesség fenntartható ellátását, ami társadalmi feszültségekhez és konfliktusokhoz vezethet.

Az élelmiszerrendszer átalakítása nélkül nincs jövő

A tanulmány nem hagy kétséget afelől, hogy a bolygó biztonságos határain belül maradni csak az élelmiszerrendszer teljes átalakításával lehetséges.
A kutatók öt sürgős válaszlépést sürgetnek:

1. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése az élelmiszerlánc minden szintjén.
2. A természetes élőhelyek további mezőgazdasági átalakításának leállítása.
3. A műtrágya- és tápanyag-felhasználás újraelosztása – ahol ma túl sok, ott csökkenteni, ahol kevés, ott növelni kell.
4. A peszticid- és antibiotikum-használat radikális visszafogása.
5. Az édesvízkészletek megőrzése és regenerálása.

Az élelmiszerrendszereknek nemcsak táplálniuk kell az emberiséget, hanem képesnek kell lenniük fenntartani a Föld életképességét is.
(Nature Sustainability, 2024)

A stratégia vagy az érme másik oldalának megvalósítása nélkül nem lesz eredmény, ez pedig a népesség és a fogyasztási oldal.

1. A kereslet csökkentése (a népesség és fogyasztás oldal): A népességstabilizálás alapvető fontosságú. Ez nem radikális intézkedéseket jelent, hanem a nők oktatásának, a szülői tervezés elérhetőségének és a jövedelem növekedésének előmozdítását, amelyek historikusan mind vezettek az alacsonyabb születésszámhoz.
2. A túlfogyasztás visszaszorítása a gazdagabb országokban.

Az álláspontom szerint az élelmiszerrendszer karbonsemlegesítése – a mezőgazdasági kibocsátások valós kompenzációja, az ökoszisztémák helyreállítása és a fenntartható fogyasztás előmozdítása – a következő évtized kulcsfeladata.
Ha nem sikerül időben átalakítani, az élelmezésbiztonság, a klímastabilitás és a társadalmi béke egyszerre kerül veszélybe.

Szerző: Rampasek László A.
Forrás: Nature Sustainability (2024), Food system boundaries study