Az éghajlatváltozással kapcsolatos tévhitek szerzői és terjesztői akadályozzák a valós cselekvéseket. Már az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Munkacsoport (IPCC) is, történetében először nevezte meg ebben a tanulmányban (.PDF) a félretájékoztatás terjedését az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések akadályaként.
A Stop Funding Heat nevű érdekvédelmi csoport nemrégiben készített jelentése szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos félretájékoztatást – a tévedésből vagy félrevezetési szándékkal terjesztett hamis információkat – csak a Facebookon naponta akár 1,36 milliószor is megnézik. És úgy tűnik, hogy a probléma szinte minden közösségi platformon egyre súlyosbodik.
1. Nemsokára jégkorszak jön.
Valójában az jönne a Föld pályaelemeinek változása miatt, ehelyett melegszik a Föld, aminek döntően az emberi kibocsátás az oka.
2. A CO2 a légkör alján van, mert nehezebb a levegőnél.
Valójában a CO2 sűrűsége még mindig relatíve kicsi, így az időjárási folyamatok és a légköri konvenció kb 15 km magasságig nagyjából egyenletesen elkeveri.
3. Lehűlés jön.
Nem ld. 1. pont, ugyanakkor más szempontból is hibás okfejtés ez: egy évszakra jellemző trendből nem lehet hosszú távú következtetést levonni. (Az időjárás és az éghajlat nem azonos).
4. A vulkáni tevékenység több üvegházgázt bocsát ki, mint az emberiség.
Valójában az emberi kibocsátás, amely évente kb. 60 milliárd tonna CO2 ekvivalens üvegházgáz, jelentősen meghaladja a vulkáni tevékenység kibocsátását.
5. A légkör alja már telített CO2-vel, több kibocsátás nem ront a helyzeten…
Valójában ez az ún. szaturációs hiba, az üvegházhatás félreértésén alapul. Nem a felszínen számít a CO2 mennyisége, hanem magasabban, ahol eddig nem volt még, de az emberi tevékenység miatt egyre feljebb jut.
6. Régen is változott az éghajlat.
Igaz, de ezzel a sebességgel nem találkoztunk több 100 millió éve, és akkor nem volt egy összetett civilizáció a Földön, aminek ártott volna a változás.
Hetesi Zsolt – Egyetemi oktató, kutatási területe egy része maga a légköri üvegházhatás fizikája.
A bekeretezett részben olvasható éghajlati tényeket nem mindig könnyű elválasztani az éghajlati fikcióktól (.PDF).
Az éghajlati félretájékoztatás úgy nézhet ki, mintha az ismerősöd megosztana egy összeesküvéssel teli blogbejegyzést a Facebookon, és azt hinné, hogy az pontos. De az is lehet, hogy egy konzervatív agytröszt szándékosan megtévesztő (és a fosszilis tüzelőanyagok által támogatott) jelentést tesz közzé például a napenergia költségeiről. Mindkét esetben az éghajlati tévhitek zavart keltenek, polarizálnak, és végső soron képesek befolyásolni a kormányzati politikát.
Tudósokat mocskoltak és tudatosan hazudták, hogy nincs bizonyíték…
Íme néhány ötlet, hogyan ismerhetjük fel az éghajlati félretájékoztatást – és hogyan segíthetünk megállítani annak terjedését.
Az elsőként tudni kell, hogy az éghajlati félretájékoztatás változik.
Egy évtizeddel ezelőtt az éghajlati félretájékoztatás terjesztői nagyobb valószínűséggel tagadták egyenesen az éghajlatváltozást, és szándékosan elutasították a globális felmelegedés tudományát. A legnagyobb változás a tudomány tagadásáról a megoldások tagadására való fokozatos átállás volt. A tagadásnak ez a változata még mindig arra törekszik, hogy aláássa és potenciálisan késleltesse az éghajlatvédelmi intézkedéseket, de hamis érvei sokkal finomabbak. Olyan hazugságokkal házalnak, amelyek szerint az éghajlat-politika káros a gazdaságra, vagy hogy nem lehet megbízni az éghajlatkutatókban.
Az éghajlati félretájékoztatás zöldremosott ígéretek formájában is megjelenhet, amelyek környezetbarát nyelvezetbe burkolják a környezetszennyező magatartást – gondoljunk csak az olyan téves elnevezésekre, mint a “tiszta szén” – (persze a szén is tiszta marad, ha ott hagyjuk a föld mélyén és nem égetjük el), és online hirdetéseken és közösségi posztokon keresztül terjedhetnek. A fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok például nyilvánosan olyan nettó nullás célokat tűznek ki, amelyek azt a látszatot keltik, mintha az éghajlatváltozással foglalkoznának, de ha alaposan megvizsgálják őket, kiderül, hogy ezek a vállalatok elhanyagolható lépéseket tettek (ez egy tanulmány a BP, a Chevron, az ExxonMobil és a Shell tiszta energiával kapcsolatos állításairól) a fosszilis tüzelőanyag-termelés csökkentése érdekében, amely a bolygó felmelegedését okozó kibocsátások egyetlen legnagyobb tényezője.
Amikor vége a COVID-nak elkezdenek hülyíteni a klímaváltozással?
Tanulja meg felismerni a félretájékoztatási taktikákat.
Az egyik leghatékonyabb módja az éghajlati félretájékoztatás elleni küzdelemnek az, ha megértjük a terjesztésükhöz használt öt fő technikát. Ez a tudatosság lehetővé teszi, hogy a félretájékoztatásokat “előzetesen elfedje”, azaz beoltja magát ellenük, mielőtt még találkozna velük.
- Az adatok kiválasztása: Az olyan adatok gondos kiválasztása, amelyek látszólag megerősítenek egy álláspontot, miközben figyelmen kívül hagynak más, az adott álláspontnak ellentmondó adatokat.
- Hamis szakértelem: Egy képzetlen személy vagy intézmény hiteles információforrásként való feltüntetése.
- Logikai tévedések: Olyan érvek, amelyekben a következtetések nem következnek logikusan a premisszákból.
- Lehetetlen elvárások: Irreális bizonyítási követelményeket támasztanak a tudományos eredmények alapján történő cselekvés előtt.
- Összeesküvés-elméletek: Egy titkos terv létezésének felvetése egy aljas terv megvalósítására, például egy igazság elrejtésére.
Az emberek nem szeretik, ha félrevezetik őket, függetlenül attól, hogy hol helyezkednek el a politikai spektrumon.
Legyen óvatos befogadó.
Ha egy tartalom nem tükrözi egyértelműen a félretájékoztatási taktikát, de Önt mégis aggasztja, van néhány általános módszer az ellenőrzésére.
- Vizsgálja meg a forrást. Nézze meg, ki beszél. Ha hírről van szó, akkor menjen vissza az eredeti oldalra. Vannak-e a kiadványnak a legitimitásra utaló jelei, mint például a “kb.” oldal és az egyértelmű elérhetőségek? Más megbízható hírforrások is hivatkoznak rá? Ha pedig egy magánszemély közösségi média fiókjából vagy blogjáról olvas kommentárt, kérdőjelezze meg az éghajlati szakértelmet. Egy egyszerű Google-keresés a szerzőre jó kezdet. “Általános szabály, hogy a szakértelem aranyszabálya, ha egy témában tudományos kutatást publikáltak”. Még mindig bizonytalan? Ellenőrizze állításukat tényellenőrző oldalakon, mint a Climate Feedback vagy a Snopes. Ugyanezt megteheti a képek esetében ezzel, a videók esetében pedig ezzel.
- Fejlesszen ki egy vegyes hírdiétát. Szánjon időt arra, hogy megnézze, hogyan számolnak be a különböző megbízható hírcsatornák ugyanarról a témáról. A különböző forrásokból származó éghajlati információk fogyasztása azt jelenti, hogy a téves információk nagyobb valószínűséggel tűnnek el.
- Ellenőrizze a linkeket. Ma már természetes, hogy egy statisztikát úgy emeljünk ki egy történetben, hogy hivatkozunk a forrásra. De ne higgye, hogy a link önmagában elegendő bizonyíték arra, hogy valami tény. Kattints rá, hogy kiderítsd.
Állítsa meg a tényleges terjedését.
Amellett, hogy megtanulhatja, hogyan ismerje fel jobban az éghajlati félretájékoztatást, segíthet annak elfojtásában.
- Tartson szünetet, mielőtt megosztja. Szakítson azzal a szokásával, hogy reflexszerűen, megfelelő ellenőrzés nélkül osztja meg az információkat. Sok félretájékoztatás akaratlanul is terjed, de ettől még a hatása nem lesz kevésbé káros.
- Cáfoljon meg egy “igazságszendviccsel“. Ha helyre akarja hozni az éghajlati félretájékoztatást, kezdje az igazság világos kimondásával. Ezután gyorsan foglalkozzon a valótlansággal, és ellenőrizze a tényeket. Végül fogalmazza meg újra a helyes információt. Így elkerülhető, hogy a félretájékoztatás túl nagy teret kapjon, és az olvasó a helyes következtetést vonja le belőle.
- Jelentse az éghajlati félretájékoztatást a közösségi médiában. Annak ellenére, hogy a múltban nem foglalkoztak megfelelően ezzel a kérdéssel, a közösségi médiavállalatok megmutatták – például a COVID-19 és az USA elnökválasztása kapcsán -, hogy kellő motiváció esetén képesek proaktívan fellépni a félretájékoztatással szemben. A közösségi médiaplatformok számos eszközzel is rendelkeznek, amelyeket az éghajlati félretájékoztatás elleni szisztematikus küzdelemhez használhatnak és kellene is használniuk. Ön is kiveheti a részét azzal, hogy jelzi, ha ilyet lát.
Az erősebb szakpolitikák mellett is kiállhatsz, ha kapcsolatba lépsz politikai képviselőiddel. Ha pedig félretájékoztatással találkozol a saját csatornádon, tegyél valamit. Mert őszintén szólva a tét nem is lehetne nagyobb. Ha a közvélemény továbbra is polarizált marad a politikákat és a megoldásokat illetően, akkor lehetetlen lesz keresztülvinni a dolgokat a politikában. A félretájékoztatás továbbra is nagy problémát jelent – és ezt a saját felelősségünkre hagyjuk figyelmen kívül. Ez utóbbit nem szabad.
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
