Az éghajlatváltozással kapcsolatos tévhitek szerzői és terjesztői akadályozzák a valós cselekvéseket. Már az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Munkacsoport (IPCC) is, történetében először nevezte meg ebben a tanulmányban (.PDF) a félretájékoztatás terjedését az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések akadályaként.
A Stop Funding Heat nevű érdekvédelmi csoport nemrégiben készített jelentése szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos félretájékoztatást – a tévedésből vagy félrevezetési szándékkal terjesztett hamis információkat – csak a Facebookon naponta akár 1,36 milliószor is megnézik. És úgy tűnik, hogy a probléma szinte minden közösségi platformon egyre súlyosbodik.
1. Nemsokára jégkorszak jön.
Valójában az jönne a Föld pályaelemeinek változása miatt, ehelyett melegszik a Föld, aminek döntően az emberi kibocsátás az oka.
2. A CO2 a légkör alján van, mert nehezebb a levegőnél.
Valójában a CO2 sűrűsége még mindig relatíve kicsi, így az időjárási folyamatok és a légköri konvenció kb 15 km magasságig nagyjából egyenletesen elkeveri.
3. Lehűlés jön.
Nem ld. 1. pont, ugyanakkor más szempontból is hibás okfejtés ez: egy évszakra jellemző trendből nem lehet hosszú távú következtetést levonni. (Az időjárás és az éghajlat nem azonos).
4. A vulkáni tevékenység több üvegházgázt bocsát ki, mint az emberiség.
Valójában az emberi kibocsátás, amely évente kb. 60 milliárd tonna CO2 ekvivalens üvegházgáz, jelentősen meghaladja a vulkáni tevékenység kibocsátását.
5. A légkör alja már telített CO2-vel, több kibocsátás nem ront a helyzeten…
Valójában ez az ún. szaturációs hiba, az üvegházhatás félreértésén alapul. Nem a felszínen számít a CO2 mennyisége, hanem magasabban, ahol eddig nem volt még, de az emberi tevékenység miatt egyre feljebb jut.
6. Régen is változott az éghajlat.
Igaz, de ezzel a sebességgel nem találkoztunk több 100 millió éve, és akkor nem volt egy összetett civilizáció a Földön, aminek ártott volna a változás.
Hetesi Zsolt – Egyetemi oktató, kutatási területe egy része maga a légköri üvegházhatás fizikája.
Miskolczi alternatív üvegházhatás-elméletével kapcsolatos következtetések (MTA 2010 – 11)
Nincs fizikai oka annak, hogy az üvegházhatást okozó effektusnak állandónak kellene maradnia.- Miskolczi saját eredményei ellentmondanak saját eredményeinek értelmezésével. Számadatai azt mutatják, hogy az üvegházhatás hatás eléggé változik ahhoz, hogy jelentős felszíni hőmérséklet-változást okozzon.
- Az újraelemzési adatok nem alkalmasak a tendencia meghatározására, a vízgőz trendelemzésére. A közvetlen megfigyelések egyértelműen a vízgőz növekvő tendenciáját mutatják, amely felerősíti a a szén-dioxid által okozott üvegházhatást.
Rebuttal of Miskolczi’s alternative greenhouse theory
Rob van Dorland KNMI (NL) Piers M. Forster Univ. of Leeds (UK) (előadás .PDF, összefoglaló .PDF)
Elnök: Haszpra László, Titkár: Weidinger Tamás
Tagok: Anda Angéla, Bartholy Judit, Bozó László, Czelnai Rudolf, Faragó Tibor,
Gelencsér András, Geresdi István, Götz Gusztáv, Gyuró György, Horányi András,
Horváth Ákos, Horváth László, Major György, Mészáros Ernő, Mika János,
Pálvölgyi Tamás, Putsay Mária, Szalai Sándor, Tar Károly, Unger János
EMLÉKEZTETŐ (Részlet)
A METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG
2010. FEBRUÁR 9-I ÜLÉSÉRŐL
A Miskolczi-féle sugárzásátviteli modelljéből levont következtetés, miszerint a CO2 koncentráció növekedése nincs hatással a légköri üvegházhatás változására, s ennek interpretációjaként – Zágoni Miklós által hirdetett álláspont, mely szerint a földi üvegházhatás „telítettségi állapotba jutott”. A Meteorológiai Tudományos Bizottság fontos feladatának tartja, hogy e témakörben kifejtse – a fent említett elmélet megalapozottságával, illetve következtetéseivel ellentétes – véleményét.
A Bizottság egyetértett Major György akadémikus véleményével, miszerint „téves az az interpretáció, amely szerint az üvegházhatású gázok antropogén eredetű növekedése nem befolyásolja a felszínhőmérséklet emelkedését”.
A bekeretezett részben olvasható éghajlati tényeket nem mindig könnyű elválasztani az éghajlati fikcióktól (.PDF).
Az éghajlati félretájékoztatás úgy nézhet ki, mintha az ismerősöd megosztana egy összeesküvéssel teli blogbejegyzést a Facebookon, és azt hinné, hogy az pontos. De az is lehet, hogy egy konzervatív agytröszt szándékosan megtévesztő (és a fosszilis tüzelőanyagok által támogatott) jelentést tesz közzé például a napenergia költségeiről. Mindkét esetben az éghajlati tévhitek zavart keltenek, polarizálnak, és végső soron képesek befolyásolni a kormányzati politikát.
Tudósokat mocskoltak és tudatosan hazudták, hogy nincs bizonyíték…
Íme néhány ötlet, hogyan ismerhetjük fel az éghajlati félretájékoztatást – és hogyan segíthetünk megállítani annak terjedését.
Az elsőként tudni kell, hogy az éghajlati félretájékoztatás változik.
Egy évtizeddel ezelőtt az éghajlati félretájékoztatás terjesztői nagyobb valószínűséggel tagadták egyenesen az éghajlatváltozást, és szándékosan elutasították a globális felmelegedés tudományát. A legnagyobb változás a tudomány tagadásáról a megoldások tagadására való fokozatos átállás volt. A tagadásnak ez a változata még mindig arra törekszik, hogy aláássa és potenciálisan késleltesse az éghajlatvédelmi intézkedéseket, de hamis érvei sokkal finomabbak. Olyan hazugságokkal házalnak, amelyek szerint az éghajlat-politika káros a gazdaságra, vagy hogy nem lehet megbízni az éghajlatkutatókban.
Az éghajlati félretájékoztatás zöldremosott ígéretek formájában is megjelenhet, amelyek környezetbarát nyelvezetbe burkolják a környezetszennyező magatartást – gondoljunk csak az olyan téves elnevezésekre, mint a “tiszta szén” – (persze a szén is tiszta marad, ha ott hagyjuk a föld mélyén és nem égetjük el), és online hirdetéseken és közösségi posztokon keresztül terjedhetnek. A fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok például nyilvánosan olyan nettó nullás célokat tűznek ki, amelyek azt a látszatot keltik, mintha az éghajlatváltozással foglalkoznának, de ha alaposan megvizsgálják őket, kiderül, hogy ezek a vállalatok elhanyagolható lépéseket tettek (ez egy tanulmány a BP, a Chevron, az ExxonMobil és a Shell tiszta energiával kapcsolatos állításairól) a fosszilis tüzelőanyag-termelés csökkentése érdekében, amely a bolygó felmelegedését okozó kibocsátások egyetlen legnagyobb tényezője.
Amikor vége a COVID-nak elkezdenek hülyíteni a klímaváltozással?
Tanulja meg felismerni a félretájékoztatási taktikákat.
Az egyik leghatékonyabb módja az éghajlati félretájékoztatás elleni küzdelemnek az, ha megértjük a terjesztésükhöz használt öt fő technikát. Ez a tudatosság lehetővé teszi, hogy a félretájékoztatásokat “előzetesen elfedje”, azaz beoltja magát ellenük, mielőtt még találkozna velük.
- Az adatok kiválasztása: Az olyan adatok gondos kiválasztása, amelyek látszólag megerősítenek egy álláspontot, miközben figyelmen kívül hagynak más, az adott álláspontnak ellentmondó adatokat.
- Hamis szakértelem: Egy képzetlen személy vagy intézmény hiteles információforrásként való feltüntetése.
- Logikai tévedések: Olyan érvek, amelyekben a következtetések nem következnek logikusan a premisszákból.
- Lehetetlen elvárások: Irreális bizonyítási követelményeket támasztanak a tudományos eredmények alapján történő cselekvés előtt.
- Összeesküvés-elméletek: Egy titkos terv létezésének felvetése egy aljas terv megvalósítására, például egy igazság elrejtésére.
Az emberek nem szeretik, ha félrevezetik őket, függetlenül attól, hogy hol helyezkednek el a politikai spektrumon.
Legyen óvatos befogadó.
Ha egy tartalom nem tükrözi egyértelműen a félretájékoztatási taktikát, de Önt mégis aggasztja, van néhány általános módszer az ellenőrzésére.
- Vizsgálja meg a forrást. Nézze meg, ki beszél. Ha hírről van szó, akkor menjen vissza az eredeti oldalra. Vannak-e a kiadványnak a legitimitásra utaló jelei, mint például a “kb.” oldal és az egyértelmű elérhetőségek? Más megbízható hírforrások is hivatkoznak rá? Ha pedig egy magánszemély közösségi média fiókjából vagy blogjáról olvas kommentárt, kérdőjelezze meg az éghajlati szakértelmet. Egy egyszerű Google-keresés a szerzőre jó kezdet. “Általános szabály, hogy a szakértelem aranyszabálya, ha egy témában tudományos kutatást publikáltak”. Még mindig bizonytalan? Ellenőrizze állításukat tényellenőrző oldalakon, mint a Climate Feedback vagy a Snopes. Ugyanezt megteheti a képek esetében ezzel, a videók esetében pedig ezzel.
- Fejlesszen ki egy vegyes hírdiétát. Szánjon időt arra, hogy megnézze, hogyan számolnak be a különböző megbízható hírcsatornák ugyanarról a témáról. A különböző forrásokból származó éghajlati információk fogyasztása azt jelenti, hogy a téves információk nagyobb valószínűséggel tűnnek el.
- Ellenőrizze a linkeket. Ma már természetes, hogy egy statisztikát úgy emeljünk ki egy történetben, hogy hivatkozunk a forrásra. De ne higgye, hogy a link önmagában elegendő bizonyíték arra, hogy valami tény. Kattints rá, hogy kiderítsd.
Aztán a kilencvenes években egy új kétely- és tagadási kampányba kezdtek, amely halálosabbnak bizonyult minden korábbinál. Ezúttal Seitz-et és a Marshall Intézetet a kőolajipar finanszírozta. Az olaj- és gázipari vállalatok finanszírozásával agytrösztöket és fedőcsoportokat hoztak létre. Céljuk az volt, hogy megkérdőjelezzék az éghajlatváltozás valóságát…”
Állítsa meg a tényleges terjedését.
Amellett, hogy megtanulhatja, hogyan ismerje fel jobban az éghajlati félretájékoztatást, segíthet annak elfojtásában.
- Tartson szünetet, mielőtt megosztja. Szakítson azzal a szokásával, hogy reflexszerűen, megfelelő ellenőrzés nélkül osztja meg az információkat. Sok félretájékoztatás akaratlanul is terjed, de ettől még a hatása nem lesz kevésbé káros.
- Cáfoljon meg egy “igazságszendviccsel“. Ha helyre akarja hozni az éghajlati félretájékoztatást, kezdje az igazság világos kimondásával. Ezután gyorsan foglalkozzon a valótlansággal, és ellenőrizze a tényeket. Végül fogalmazza meg újra a helyes információt. Így elkerülhető, hogy a félretájékoztatás túl nagy teret kapjon, és az olvasó a helyes következtetést vonja le belőle.
- Jelentse az éghajlati félretájékoztatást a közösségi médiában. Annak ellenére, hogy a múltban nem foglalkoztak megfelelően ezzel a kérdéssel, a közösségi médiavállalatok megmutatták – például a COVID-19 és az USA elnökválasztása kapcsán -, hogy kellő motiváció esetén képesek proaktívan fellépni a félretájékoztatással szemben. A közösségi médiaplatformok számos eszközzel is rendelkeznek, amelyeket az éghajlati félretájékoztatás elleni szisztematikus küzdelemhez használhatnak és kellene is használniuk. Ön is kiveheti a részét azzal, hogy jelzi, ha ilyet lát.
Az erősebb szakpolitikák mellett is kiállhatsz, ha kapcsolatba lépsz politikai képviselőiddel. Ha pedig félretájékoztatással találkozol a saját csatornádon, tegyél valamit. Mert őszintén szólva a tét nem is lehetne nagyobb. Ha a közvélemény továbbra is polarizált marad a politikákat és a megoldásokat illetően, akkor lehetetlen lesz keresztülvinni a dolgokat a politikában. A félretájékoztatás továbbra is nagy problémát jelent – és ezt a saját felelősségünkre hagyjuk figyelmen kívül. Ez utóbbit nem szabad.
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
