… helyezd magad képbe!
A TED hátterében egy non-profit szervezet áll: legfőbb célja, hogy az Ideas Worth Spreading szellemében, a határokon minden értelemben átívelően, az élet legkülönfélébb területeiről és a világ minden tájáról összegyűjtse a legérdekesebb, legtartalmasabb, leginnovatívabb és leginspirálóbb gondolkodókat és alkotókat. Számukra a TED olyan intenzív és stimuláló közeget teremt, ahol egymást és egymás által a világot és önmagukat jobban megismerhetik, amely képes megtermékenyíteni és gazdagítani gondolkodásukat, s ezáltal új megoldásokhoz és projektekhez vezet.
2019. július
2018-ban Skócia, Izland és Új-Zéland megalapította a Jóléti Kormányok Gazdasági Csoportját, hogy megkérdőjelezze a GDP-nek mint az országok sikerének egyedüli mércéjének szerepét. Iránymutató előadásában Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere, kifejti a jóléti gazdaság messzire vezető következményeit. A jóléti gazdaság a szívügyének tekint olyan tényezőket, mint a jövedelemegyenlőség, a gyermekgondozás, a mentális egészség, a zöldterületek elérhetősége, és arra is rámutat, hogy az újfajta súlypont hogyan segíthet megoldani világproblémáinkat.
2019. április
A hagyományos hústermelés károsítja a környezetünket, és kockázatot jelent a globális egészségre nézve, de az emberek nem fognak kevesebb húst enni, hacsak nem adunk alternatívákat, amelyek ugyanolyan (vagy annál alacsonyabb) költségűek, és ugyanolyan (vagy jobb) ízűek. A tényfeltáró előadás során Bruce Friedrich élelmiszer-újító és a TED-munkatárs bemutatja azokat a növény- és sejtkultúra alapú termékeket, amelyek hamarosan átalakíthatják a globális húsipart – és a vacsorát.
2018. április
2050-re becslések szerint tízmilliárd ember él majd a Földön. Hogyan fogjuk biztosítani mindenkinek az alapvető szükségleteket úgy, hogy közben elkerüljük az éghajlatváltozás legrosszabb hatásait? Charles C. Mann tudományos újságíró szellemességtől és bölcsességtől átitatott előadásában bemutatja a javasolt megoldásokat, és úgy találja, hogy a válaszadók két táborra oszthatók, varázslókra és prófétákra, majd követendő utat mutat a túléléshez.
2017. április
Igényeink, vágyaink világszerte növekednek nagyrészt az okostelefonok és az internet elterjedésének köszönhetően – lehetőségekkel vagy csalódottsággal találják magukat szemben? A Világbank Csoport elnökeként, Jim Yong Kim célja a mélyszegénység megszüntetése és a közös jólét növelése. E videóban megosztja velünk, hogy a Világbank hogyan javít a világ legszegényebb országaiban élő emberek egészségügyi és pénzügyi jövőjén befektetések növelésével és fejlesztések kockázatának csökkentésével.
Ezt a jelenetet bárhol megpillanthatjuk a világban -mondja Jim Yong King: Gyerekek okostelefonokat nyomkodnak. Az okostelefonoknak még a legszegényebb országokban is nagy hatásuk van. Mondtam a csapatomnak: Azt látom, hogy globálisan egyre többre vágynak az emberek. Egyre inkább mind ugyanarra vágyakozunk. Megkértem egy csoport közgazdászt, hogy vizsgálják ezt meg. Igaz ez? Az emberi vágyak egy irányba tartanak világszerte? Ezért megvizsgáltak különböző mutatókat, mint a Gallup közvéleménykutatásokat, hogy mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel. Rájöttek, hogy az internet-hozzáféréssel az elégedettség is növekszik. Ami viszont még szerepet játszik, az a referenciajövedelem – melyhez a sajátunkat viszonyítjuk – amely szintén növekszik.”
2016. február
A rejtett igazságok áthatják világunkat: ezeket érzékszerveinkkel nem tudjuk fölfogni, de a matek képes kimozdítani minket ösztönös megérzésünkből, hogy föltárhassuk ezeket az igazságokat. A matematikai fölfedezések eme áttekintésében Cédric Villani, a Fields-érem díjazottja a fölfedezés keltette borzongásról szól, és azokról a részletekről, amelyek olykor zavarba ejtik a matematikust. “A gyönyörű matematikai magyarázatok nemcsak gyönyörködtetésünkre szolgálnak – mondja. Világlátásunkat is megváltoztatják.”
2015. december
A gazdasági növekedés korunk meghatározó kihívása; hiányában nő a politikai és társadalmi bizonytalanság, stagnál az emberi fejlődés, gyengülnek a társadalmak. Dambisa Moyo közgazdász azt állítja, hogy a kapitalizmus segítség nélkül nem fogja megteremteni a szükséges növekedés feltételeit. Bemutatja, hogy a kapitalizmus – legyen az állami irányítású vagy piacvezérelt – képtelen megoldani a társadalmi bajokat, viszont erősíti a korrupciót, és vagyoni-jövedelmi egyenlőtlenségeket teremt. Moyo áttekintést ad a jelenlegi gazdasági környezetről, és azt javasolja, kezdjük el tágabban értelmezni a kapitalizmust, hogy a különböző modellek legjobb elemeit vegyítve, elősegítsük a növekedést.
2015. november
Zaria Forman nagyméretű kompozíciói az olvadó gleccserekről, üvegszerű vízben úszó jéghegyekről, tarajos hullámokról az átmenet, zűrzavar és nyugalom pillanatait fedezik fel. Csatlakozz hozzá. miközben bemutatja az alkotás meditatív folyamatát és a motivációt a munkái mögött. ” A rajzaim azt a szépséget dicsérik, melyet mindannyian el fogunk veszíteni.” – mondja. – “Remélem, fennmaradnak dokumentumként a változásban lévő, fenségesen áramló tájról.”
2015. november
A világ tőkepiacai lehetnek a társadalmi változás katalizátorai? Audrey Choi befektetési szakértő szerint a magánszemélyek tulajdonában van az összes világtőkének szinte a fele, ami hatalmat ad nekik ahhoz, hogy változtassanak azzal, hogy olyan vállalatokba fektetnek be, melyek védelmezik a társadalmi értékeket és a fenntarthatóságot. “Több lehetőségünk van ma, mint bármikor korábban, hogy választhassunk”, mondja. “Szóval nézzünk más szemszögből. Fektessünk a változásba, amit a világban látni akarunk.”
2015. szeptember
Véget vethetünk az éhezésnek és a szegénységnek, megállíthatjuk a klímaváltozást és megvalósíthatjuk a nemek közti egyenlőséget a következő 15 évben? A világ kormányai szerint igen. Egy 2015 szeptemberében tartott ENSZ-konferencián elfogadtak egy sor globális célt, melyeket 2030-ig kívánnak elérni a világ fejlődése érdekében. Michael Green, a társadalmi fejlődés szakértője jövőutazásra hív: képzeljük el, hogyan érhetjük el ezeket a célokat, miképp teremthetünk egy jobb világot.
2015. június
Hetesi Zsolt előadása időutazás: a 2100-as évek elején járunk, mögöttünk van sok-sok nehéz ám tevékeny év. Ekkor már tudjuk, hogy csak hatalmas erőfeszítések és társadalmi összefogás árán sikerült elkerülni az összeomlást! Figyelmünket kéri, mert amiről beszél az vizsgaanyag 🙂 Könnyed és felszabadító erejű beszédében a fenntarthatóság témája mit sem veszít súlyából.
2015. június
Lehet-e egyidejűleg működtetni és megújítani egy vállalatot? Knut Haanaes üzleti stratéga szerint a hatékony szervezet ismérve, hogy képes megújulni sikerek után is. Beavat bennünket abba, miként teremtsük meg az egyensúlyt meglévő tudásunk tökéletesítése és új ötletek kifejlesztése között, valamint megosztja velünk azt is, hogyan kerüljünk ki két stratégiai szarvashibát.
2015. június
Képzeljük el életünk legmelegebb napját, majd azt is, hogy hat, tíz vagy tizenkét fokkal melegebb van. Alice Bows-Larkin éghajlatkutató szerint ilyen jövő várhat ránk, ha nem csökkentjük jelentősen az üvegházhatású gázok kibocsátását nagyon gyorsan. Úgy véli, legfőbb ideje, hogy másképp csináljuk a dolgokat, eljutva a rendszerszintű változtatásokhoz, és komolyan fontolóra vegyük a stabil éghajlat előtérbe-helyezését a gazdasági növekedéssel szemben.
2015. május
Az éghajlatváltozás igazságtalan. Miközben a gazdag országok képesek küzdeni az óceánok emelkedő vízszintje és a szántóföldek pusztulása ellen, a szegény országok lakóinak élete fenekestől felfordult, ráadásul emberi jogaikat is fenyegetik a gyilkos viharok, az éhínség és szántóföldjeik elvesztése. Mary Robinson arra hív föl bennünket, hogy csatlakozzunk a klimatikus igazságosságért indított világmozgalomhoz.
2015. május
A rá jellemző eltökéltséggel, az USA volt elnöke, Jimmy Carter, három váratlan okot taglal, hogy miért folytatódik a nőkkel és lányokkal szembeni rossz bánásmód oly sok formában a világ számos fejlett és fejlődő részén egyaránt. És hogy mi az utolsó indoka? “Általában, a férfiakat nem is érdekli.”
2015. március
Lucianne Walkowicz csillagász, a NASA Kepler-missziójának résztvevőjeként, az életre alkalmas helyeket kutat a világegyetemben. Így feltétlen figyelmet érdemelnek a Marsról alkotott nézetei. Ebben a rövid előadásában azt szorgalmazza, hogy hagyjunk fel abbeli álmainkkal, amelyekben a Marsra mint a Föld tönkretétele utáni menekülő bolygóként tekintünk, helyette inkább kezdjük el a bolygóközi kutatásokat és a Föld megóvását egy közös cél szolgálatába állítani. Az ő szavaival élve: „Minél inkább keresünk a Földhöz hasonló bolygókat, annál jobban értékeljük a saját bolygónkat.”
2014. szeptember
Hogyan tárgyaljuk az éghajlat-változás mindenre kiterjedő és szövevényes kérdéskörét — azt a kérdéskört, amelynek megoldása meghaladja egy-egy ország erejét? Nicholas Stern közgazdász egy tervet vázol föl, amelyet az ENSZ 2014-ben tartott éghajlat-változási csúcstalálkozóján terjesztettek elő. Bemutatták, hogyan tudnak a világ országai együttműködni az éghajlatváltozás ügyében. A terv az együttműködés jövőbe tekintő megfogalmazása, amelynek kihatása kiterjedtebb, mint egyszerűen a katasztrófa elhárítása. Stern fölveti a kérdést: miként használhatjuk föl a válságot, hogy jobb életet teremtsünk minden embernek?
2014. június
Mennyit tudunk a világról? Hans Rosling, a híres világnépességi, egészségügyi és jövedelmi diagrammjaival (és hatalmas mutató pálcájával) bemutatja, hogy elég nagy eséllyel feltételezzük rosszul azt amiről úgy gondoljuk, hogy tudjuk. Játszuk végig a kvízt a nézőkkel, utána Hans fia, Ola, 4 módot fog megtanítani arra, hogyan legyünk kevésbé tudatlanok.
2014. március
Nem érthetjük meg a klímaváltozást részleteiben — mondja a klímakutató, Gavin Schmidt. Vagy egészében megértjük, vagy egyáltalán nem. Ebben a megvilágosító előadásban elmeséli, hogyan tanulmányozza az éghajlatváltozás globális képét lenyűgöző modellekkel, amelyek szemléltetik a kis léptékű környezeti események végtelenül bonyolult kapcsolatait.
2013. április
Sir Ken Robinson három alapelvet emel ki, melyek segítségével az emberi elme virágozhat — és azt, hogy a jelenlegi oktatási kultúra hogyan akadályozza ezeket. E humoros, izgalmas előadásban rámutat arra, hogyan keveredhetünk ki az oktatás “Halál-völgyéből”, mellyel manapság szembesülünk, és hogyan neveljük legifjabb generációnkat a lehetőségek klímájának égisze alatt.
2013. február
Taylor Wilson 14 éves volt, amikor épített egy nukleáris fúziós reaktort szülei garázsában. Most elmagyarázza, hogy miért a jövő megoldása a kis-teljesítményű, sorozatban gyártható nukleáris kis-erőmű. Miért lehet ez a következő nagy lépés a globális energiaválság megoldására.
2012. április
Hans Rosling feltesz egy kérdést: Magasabb-e a születési rátája egyes vallásoknak, mint másoknak — és hogyan érinti ez a világ népességének növekedését? A katari Dohában, a TEDxSummiton beszélve ábrázolja az adatokat időn és vallásokon át. Sajátságos humorával és éleslátásával, Hans meglepő következtetésre jut a világ szaporulati rátájáról.
2012. március
Mekkora földterület lenne elég, hogy egy Nagy-Britanniához hasonló országot ellásson megújuló energiával? Egy egész országra való! David MacKay pragmatikus előadása elemi matematikára alapoz. Rámutat a fenntartható energiaopciók aggasztó korlátaira, de elmagyarázza azt is, mért kell mégis kiaknáznunk ezeket a lehetőségeket. (Helyszín: TEDxWarwick.)
2012. február
Felhasználtuk az összes forrásainkat? Betöltöttük az összes lakható területet a Földön? Paul Gilding szerint igen, és beszél a lehetséges pusztító következményekről egy egyszerre rémisztő és különös módon reményt keltő előadásban.
2011. július
Ösztönösen érezzük, hogy azok a társadalmak, melyekben nagyok a jövedelem-különbségek valahogy rossz irányba haladnak. Richard Wilkinson felvázolja a gazdasági egyenlőtlenség tényszerű adatait és bemutatja, hogy milyen gondok erősödnek, amikor a gazdagok és szegények között túl nagy a különbség: valós kihatások egészségre, élettartamra sőt olyan alapvető értékekre is mint a bizalom.
2011. július
Hogyan segíthetnek a városok a jövőnk megóvásában? Alex Steffen bemutat néhány olyan zöld projektet, amely a szomszédok együttműködésén alapul, és amely kiterjeszti a lehetőségeinket a dolgok eléréséhez és ugyanakkor csökkenti a kocsiban töltött időt.
2010. december
Mi volt az ipari forradalom legnagyszerűbb találmánya? Hans Rosling a mosógép mellett érvel. Rosling bemutatja a Gapminder újonnan tervezett grafikáinak segítségével a csodát, ami akkor következik be, amikor a gazdasági növekedés és az áram egy unalmas mosási napot egy intellektuális olvasó nappá változtat.
2010. szeptember
Hans Rosling látványos vizualizációival 10 évnyi ENSZ adatot dolgoz át, megvilágosítva egy bámulatba ejtő — jobbára nem közzétett — címlapra illő jó hírt. Útközben, leleplezi a statisztikák egy hibás megközelítését, amely elfedi a hasonló, elengedhetetlenül fontos történeteket.
2010. július
Az emberiség növekedése kimerítette a Föld erőforrásait, de ahogy Johan Rockstrom felhívja a figyelmünket, előnyünk is adódik a tudomány által: felismerhetjük ezt, és változtathatunk a magatartásunkon. Kutatásában megállapított 9 “planetáris határt”, amelyek útmutatóul szolgálhatnak bolygónk több egymást fedő ökoszisztémájának megóvásához.
2010. június
A világ népessége az elkövetkező 50 évben 9 milliárdra növekszik majd — csakis a legszegényebbek életkörülményeinek javításával tudjuk a népességnövekedést féken tartani. Hans Rosling ezt a paradox választ leplezi le a TED@Cannes-on új, színekkel teli adatmegjelenítési technológiát használva (majd meglátják!).
2010. február
Korábbi, globálisan elhíresült TED előadása után, humoros, ugyanakkor éleslátó beszédében, Sir Ken Robinson kifejti, hogy az egyen-iskolák helyett, a személyre szabott tanulásra kell áttérnünk, olyan kondíciókat teremtve, melyek között a gyermekek természet adta tehetségei kibontakozhatnak.
2010 április
Nehéz gazdasági időkben a felfedező tudományos programok — az űrszondáktól a Nagy Hadronütköztetőig — az elsők, amik a költségvetési megszorítások áldozatául esnek. Brian Cox elmagyarázza, hogy a kíváncsiság vezérelte tudományos munka kifizetődik, táplálja az innovációt és mélyebb tiszteletet ébreszt a létezésünk iránt.
2010. február
Atomenergia: az energiaválság miatt még a vaskalapos környezetvédő is fontolóra veszi. A TED első vitájában Stewart Brand és Mark Z. Jackobson felvonultatja az érveket és ellenérveket. Egy vita amely elgondolkodtatja – és akár meg is változtathatja a véleményét.
2010. február
Dan Barber séf, rengeteg kortárs konyhafőnök dilemmájával foglalkozik: hogyan maradhatna a hal az étlapon. Kifogástalan (műkedvelő) kutatómunka alapján és stand up komédia stílusban beszéli el keresésének történetét: egy olyan halat vágyott megtalálni, mely fönntartható nevelésben részesült és melyet szerethetne. Mesél ínyenc mézesheteiről: felfedezett egy eszméletlenül finom halat, melyet egy Spanyol farmon, forradalmi módszerekkel tenyésztenek.
2010. február
A TED2010-en Bill Gates megosztja velünk jövőképet a világ energiájáról. Leírja, hogy “csodák” kellenek a bolygó szintű katasztrófa elkerüléséhez, és elmagyarázza, milyen drámaian különböző atomreaktort támogat. Mi a szükséges cél ? Lenullázzuk a szén-dioxid kibocsátását globálisan 2050 -re.
2010. január
Dr. Hetesi Zsolt nagysikerű előadása a 2010-es (első) budapesti TEDx konferencián (a TEDx Danubián) az erőforrás-válságról (elsősorban az olajcsúcsról), a megújulókkal szembeni túlzó várakozásokról és a megoldásokról. Az előadás az első TEDxDanubia egyik legsikeresebb darabja volt, amiről többen azt írták, hogy szenzációs volt: “energikus, részletgazdag, humoros és inspiráló”. “Zsolt olyan előadást tartott, ami bármelyik “nagy” TED-en is megállná a helyét.” A közönség “bravó!”-zva tapsolt.
2009. június
2009 nyarán az USA Külügyminisztériumában Hans Rosling káprázatos bemutatót tartott, amelyben buborékdiagrammokkal leplezte le a fejlődő világról kialakított hamis hiedelmeket. Friss jelentés Kínáról és a bankmentőcsomagok utáni világról, amit remek “adat-show” tarkít.
2009. február
Rövid előadásában, Saul Griffith leleplezi a találmányt, melyen új vállalata, a Makani Power dolgozott: óriási paplan sárkány [sikló ernyő szerű] turbina, mely meglepő mennyiségű tiszta, megújuló energiát termel.
2006. február
Sir Ken Robinson szórakoztató és mélyen megható története egy olyan oktatási rendszer alkotásáról, amely támogatja (nem aláássa) a kreativitást.
2006. február
Soha senki nem látott még adatokat ilyen módon bemutatva. A statisztikák guruja, Hans Rosling, sportriporteri átéléssel és lelkesedéssel dönti le az ún. “fejlődő világot” körbevevő mítoszokat.
2005. július
Alex Steffen a Worldchanging.com alapítója szerint az ökológiai lábnyom csökkentése életbevágóan fontos, főként manapság, amikor a nyugati szokások megjelennek a fejlődő országokban is.
2005. július
David Deutsch, a legendás tudós, visszafogja az elméleti fizikát azért, hogy egy fontosabb témát vitasson meg: a fajtánk fennmaradását. Szerinte a globális felmelegedés megoldása felé vezető első lépés a probléma elfogadása.
2005. február
Ha lenne 50 milliárd dollárod, melyiket oldanád meg először, az AIDS-et vagy a globális felmelegedést? A dán politológus, Bjorn Lomborg meglepő válaszokkal áll elő.