1945. április 26-án (77 évvel ezelőtt) San Francisco-ban 50 állam képviselőjének aláírásával elfogadták az ENSZ alapokmányát. A dokumentum 1945. október 24-én lépett hatályba.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya egy nemzetközi szervezet, az ENSZ alapító szerződése. Az 51 alapító tagállamból 50 írta alá 1945. június 26-án, az Egyesült Államokbeli San Franciscóban, a War Memorial and Performing Arts Centerben (Lengyelország képviselője nem tudott jelen lenni a konferencián, ezért ő két hónappal később írta alá a szerződést). 1945. október 24-én lépett hatályba, miután a Biztonsági Tanács öt állandó tagja – az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, a Kínai Köztársaság (később felváltotta a Kínai Népköztársaság) és a Szovjetunió (később felváltotta az Oroszországi Föderáció) – és a alapító tagok többsége ratifikálta.
A szerződés kötelező erejű minden tag számára, továbbá a 103. cikk kimondja, hogy az Alapokmányból eredő kötelezettségek minden más nemzetközi megállapodásból eredő kötelezettségekkel szemben elsőbbséget élveznek… A szerződés magyar nyelvű fordítása: ENSZ_alapokmanya_1945_HU (pdf)
A szerződés preambulumának szövege:
„MI, AZ EGYESÜLT NEMZETEK NÉPEI, elhatározván azt,
- hogy megmentjük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre,
- hogy újból hitet teszünk az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők, valamint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága mellett,
- hogy megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek mellett az igazságosság és a nemzetközi szerződésekből, valamint a nemzetközi jog egyéb forrásaiból eredő kötelezettségek iránti tisztelet fenntartható,
- hogy előmozdítjuk a szociális haladást és a nagyobb szabadság mellett az életfeltételek javítását
És, hogy ebből a célból
- türelmet gyakorolunk és egymással jó szomszédként békességben élünk együtt,
- hogy egyesítjük erőinket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására,
- hogy alapelvekben való megegyezés, valamint eljárási módszerek létesítése útján biztosítjuk azt, hogy fegyveres erő alkalmazására, ha csak közérdek nem kívánja, sor többé ne kerüljön és,
- hogy nemzetközi szervezet segítségével előmozdítjuk valamennyi nép gazdasági és szociális előrehaladását,
Hogy megállapodtunk abban, hogy e célok megvalósítására erőfeszítéseinket egyesítjük.”
Ennek folytán Kormányaink San Francisco városában összegyűlt, jó és kellő alakban talált meghatalmazással ellátott képviselőik útján elfogadták az Egyesült Nemzetek jelen Alapokmányát és ezáltal nemzetközi szervezetet létesítenek, amelynek Egyesült Nemzetek lesz a neve.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa
A BT az ENSZ Alapokmány 23. cikkelye alapján jött létre. Első ülését 1946. január 17-én tartotta a londoni Church House-ban.
A Tanács folyamatosan ülésezik, az ülések helyszíne változó: az említett londoni helyszín mellett tartott már ülést Párizsban és Addisz-Abebában is. A legtöbb ülés azonban az ENSZ New York-i székhelyén volt.
1971-ben az ENSZ Közgyűlés 2758. számú határozata a Tajvanon székelő Kínai Köztársaságot megfosztotta tagságától, helyette a Kínai Népköztársaságot ismerte el, és ez az állam kapott vétójoggal rendelkező helyet a BT-ben is.
1991-ben az Oroszországi Föderáció zökkenőmentesen lépett a Szovjetunió helyébe, bár az ENSZ Charta 23. cikkelyét, amely kimondja, hogy a BT tagságának módosításához magának a BT-nek a határozata is kell, nem követték (sem 1971-ben, sem 1991-ben), ugyanis a változásokat csak a Közgyűlés határozata alapján ejtették meg.
Az összetétel reformja régóta vita tárgya – különösen a változó világpolitikai helyzet folytán: egyes államok (Németország, India, Brazília, Japán állandó tagok kívánnak lenni. Németország és Japán a második és harmadik legnagyobb finanszírozói a szervezetnek, és – szemben az alapításkori helyzettel, amikor vesztes államként nyilván nem merülhetett ez fel – ez indokolttá tenné BT-tagságukat. Felmerült, hogy egyes államok állandó tagok legyenek, de vétójog nélkül.
A Szervezet 15 tagból áll, ebből 5 állandó és vonatkozik rá a nagyhatalmi egyhangúság elve, tíz pedig változó (a Közgyűlés által választott, és nem vonatkozik rá az egyhangúság elve sem).
Magyarország 1968-69-ben, majd 1992-93-ban BT-tag volt.
Az ENSZ 77 éves működése bizonyítja, hogy hiányosságai ellenére még mindig a rendelkezésre álló legjobb eszköz arra, hogy a ma, a jelen kihívásaira reagáljon. Az ENSZ-nek 77 éves története alatt sikerült erősítenie a nemzetközi jogállamiságot, szerepet vállalt sok regionális konfliktus megoldásában (Kambodzsa, Kelet- Timor, Libéria, stb…), új hazához segítette a hazájukból elűzötteket, kiállt a képzéshez való általános jogért, az alapvető egészségügyi ellátáshoz való jogért, 1968-ban a családtervezést emberi jogként ismerték el, szerepet vállalt a szegénység leküzdéséért folytatott harcban és segítő módon reagált azokban a vészhelyzetekben, amik természeti vagy humanitárius katasztrófát idéztek elő.
Tony Benn beszéde
Az 1925-ben született Tony Benn 1998-ban, Irak jogtalan megtámadásával kapcsolatban tartotta ezt a mai napig érvényes beszédet a londoni parlamentben.
Forrás: Wikipédia | Video: Hihetetlen Magazin
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
