Mi a közös a Rolling Stones-ban és a Coldplayben, ami nem a zene? Hát hogy mindkét együttes karbonsemlegességre törekszik. Hogy ez mit jelent, kiderül cikkünkből.
A Rolling Stones már karbonsemlegesen gondolkodik
Míg egy hasonlóan elvont újdonságról, a felhő alapú adattárolásról napi szinten beszélünk, az ennél nagyságrenddel jelentősebb karbonsemlegesség még nem igazán része a szókincsünknek. Maga a karbon pedig nagyon is hétköznapi dolog: a kissé szerencsétlenül magyarosodott kifejezés ugyanis a szénre utal, amely a Földön az élet alapköve. Egészen pontosan a karbon a szén-dioxid (angol eredetű) “álneve”.
Innentől máris érthetővé válik a törekvés lényege: a karbonsemlegesítéssel az egyén vagy cég a lehető legkisebbre próbálja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását (a CO2-lábnyomát) életmódja, tevékenységei, eszközparkja révén, majd a maradék légszennyezés kompenzálásáról is gondoskodik különféle módon, például CO2-kvótát (karbon kiegyenlítési egységet pl. karbonkreditet, a szerk.) vásárol vagy megújuló energiával működő projekteket támogat.
A fent említett Rolling Stones például kiszámoltatta, hogy a koncertjein nem is az áramfogyasztás a legnagyobb környezetterhelési tétel, hanem a nézők utazása. Egyetlen rajongó az oda- és visszaútja során 13 kilogramm szén-dioxidot ereszt a légkörbe, és legalább egy fa ültetésére van szükség 57 rajongó kibocsátásának semlegesítéséhez.
A Stones korábbi koncertkörútjára 160 ezer néző váltott jegyet, minden jegy árából 15 penny ment egy skóciai szervezetnek, amely több mint 2800 fa ültetésével kompenzálta a légszennyezést.
A Coldplay pedig a lemezfelvételhez igénybe vett stúdió elektromos energiaigényét fedezte megújuló forrásból.
Cél a környezeti ártalmak mérséklése
Az emberi civilizáció a tűz feletti uralom megszerzése óta támaszkodik valamiféle szénvegyületre energiaforrásként: ide tartozik a fa (amelynek 20 százaléka szén), a kőszén vagy a szénhidrogéneknek nevezett kőolaj és földgáz.
Mindegyik vegyjelében megtalálható a szénre utaló C betű, és az égés során oxigénnel lépnek reakcióba, így lesz a végeredmény mások mellett CO2, azaz szén-dioxid gáz.
Az előbbi szénvegyületek tették lehetővé az emberiség folyamatos fejlődését egészen az ipari forradalomnak nevezett technológiai robbanásig, amely a környezetszennyezés szempontjából is mérföldkőnek számít: emiatt az elmúlt évtizedekben a szénvegyületek megítélése egyre negatívabbá vált.
Ahogyan azt a Telekom is tette, Magyarországon 2012-óta a gyakorlatban is működik az Önkéntes Karbonsemlegesség megvalósítása! Különböző iparágakban elsők között voltak olyanok, akik felismerték a szükségességét a karbonsemleges működésnek és azt el is érték. Kiszámoltatták és auditálták a karbonlábnyomukat, majd minősítették magukat, miután azt a mennyiséget is semlegesítették – úgynevezett ellentételezési egységek (karbonkreditek) megvásárlása révén -, amit nem volt lehetőségük csökkenteni. Ők azok, akik felülkerekednek a klímaváltozáson. Ekkora kihívás láttán könnyen tehetetlennek érezhették volna magunkat, de nem kellett így lennie! Döntéseinknek és tetteinknek, akárcsak, hogy mit vásárolunk, hatalmas ereje van, és sokak életét befolyásolja szerte a világon. Itt van néhány pozitív példa a teljesség igénye nélkül, akik 2015 – 2016-ban álltak be a nagyok sorába Magyarországon: “3,7 millió km karbonsemlegesen a Hertz Autókölcsönzővel a klímaváltozás megállításáért”
„Átlépni a Rubikont” számos
Ultramarathon Világkupa
A weboldal üzemeltetésével járó és a látogatottságából adódó üvegházhatású gázok kibocsátását egy brazíliai ‘SOCIAL Carbon’ projektből származó ellentételezési egységek megvásárlásával semlegesítették.
R.L. |
Önkéntes vállalás mindannyiunk jövője érdekében A magyarországi nagyvállalatok közül elsőként, az európai vezető távközlési szolgáltatók közül az elsők között vált a Magyar Telekom Csoport (beleértve külföldi leányvállalatait, a Makedonski Telekomot és a Crnogorski Telekomot is) teljes mértékben karbonsemlegessé 2015-ben. A Telekom már a ’90-es években felismerte a környezet- és a klímavédelem fontosságát, innovatív megoldásokat alkalmazva folyamatosan csökkentette a működése során felhasznált energiát és növelte az energiahatékonyságát. Modernizálta hálózatát és adatközpontjait, több infrastruktúrája energiaellátását oldja meg szél- és/vagy napenergiával, és saját működése során is előnyben részesíti a fenntartható infokommunikációs termékek és szolgáltatások igénybevételét. 2015-ben 187 GWh megújuló energiát vásárolt, ami a Társaság által felhasznált összes villamosenergia 100 százaléka. |
1751 óta hozzávetőlegesen 375 milliárd tonna szén került a légkörbe a tüzelőanyagok égetése és a cementgyártás következtében – e fosszilis (nem megújuló) forrásból származó kibocsátásnak a fele az 1980-as évek közepe óta.
Napjainkban évente nagyjából 9500 millió tonna szén kerül a levegőbe az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal szerint.
Az üvegházhatású gázok, közte a szén-dioxid-kibocsátás 75 százalékáért az energiaszektor a felelős: beleértendő a villamos- és hőenergia-termelés, az ipari termelés és energiafogyasztás, a közlekedési és egyéb ágazatok energiafelhasználása. A többi kibocsátás jórészt a mezőgazdasághoz köthető.
A karbonsemlegesítéssel ezeket a kibocsátásokat lehet visszafogni, hatásukat mérsékelni például megújuló energiaforrások (szél, nap, víz) alkalmazásával. Az Európai Unió célja, hogy az 1990-es szinthez képest 2020-ra a tagországok legalább 20 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsássanak ki, a teljes energiaszükséglet 20 százalékát megújuló energiából fedezzék, energiafogyasztásukat pedig 20 százalékkal csökkentsék.
Erre azért van szükség, hogy 2020-ra a Föld átlaghőmérséklete legfeljebb 2 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás korában mért értéket. Természetesen ehhez nem elég pusztán az Európai Unió vállalása. A globális fölmelegedés mérsékléséhez a kibocsátás visszafogására irányuló kezdeményezést a világ 165 országa aláírta.
A zöld szemlélet is lehet divatos
A karbonsemlegesség az elmúlt években egyre több hírben szerepel, és bármilyen meglepően hangzik, kezd afféle “menőségi” szimbólummá válni, amely egy bizonyos fejlettségi szint fölött lassacskán elvárás: az országok közül nemsokára karbonsemleges lehet a zöldenergiában gazdag Costa Rica, Izland, Norvégia, a Maldív-szigetek, Svédország. (A Vatikán és Bhután értelemszerűen más okból került ebbe a csoportba.)
A vállalatok és szervezetek körében is komoly rangja van a karbonsemlegességnek, ezzel is kifejezhetik társadalmi felelősségvállalásukat. A világszerte közismert márkák közül számos csatlakozott a kezdeményezéshez, egyebek közt a Google, a Dell, a PepsiCo, a Tesco, a Microsoft vagy az Avis.
A Time Square New Yorkban. Az amerikai nagyváros, más metropoliszokkal együtt a szén-dioxid kibocsátás tudatos mérséklését végrehajtó város.
A szén-dioxid-kibocsátás jelentős mérséklését végrehajtó városoknak már önálló szövetségük is van. Ebbe a csoportba tartozik Adelaide, Berlin, Boston, Boulder, Koppenhága, London, New York, Melbourne, Minneapolis, Oslo, Portland, Rio de Janeiro, San Francisco, Seattle, Stockholm, Sydney, Toronto, Vancouver, Washington, Yokohama. Ezek a sokmilliós lakosú, folyamatosan gyarapodó nagyvárosok vállalták, hogy 2050-re legalább 80 százalékkal mérséklik a CO2-kibocsátásukat.
A szén-dioxid kibocsátás közel háromnegyede az urbánus területekhez fűződik! Ennek azért van jelentősége, mert urbánus területekről kerül a légkörbe az emberiség szén-dioxid-szennyezésének háromnegyede. Elengedhetetlen a települések olyan “újratervezése”, amely minimálisra csökkenti a környezetterhelést, de nem korlátozza a gazdasági növekedést, az életszínvonalat vagy a társadalmi igazságosság megvalósulását.
Forrás: Origo