A világ 189 országa 13 ezer városának szénlábnyomát állapították meg norvég kutatók, számításaik szerint Szöulnak, a kínai Kantonnak és New Yorknak a legnagyobb a szénlábnyoma. Budapest a 210. helyre került.

A szénlábnyom azt mutatja meg, hogy mennyi közvetlen és közvetett üvegházhatású gáz kerül a légkörbe az emberi tevékenység, életmód által. Minél nagyobb az emberi karbonlábnyom, annál nagyobb a hatása az éghajlatváltozásra. A kutatók létrehoztak egy weboldalt, amely részletesen bemutatja a vizsgált városok szénlábnyomát.

Az Environmental Research Letters című folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek megállapították, hogy globálisan a legnagyobb szénlábnyoma egy kis számú, sűrűn lakott, nagy jövedelmű városnak és azok környékének van: 100 nagyváros felelős globálisan az üvegházhatású-gázkibocsátás 18 százalékáért.

A lista első tíz helyén Szöul, Kanton, New York, Hongkong, Los Angeles, Sanghaj, Szingapúr, Chicago, Jokohama és Rijád áll. A 189 ország vagy városállam közül 98-ban a három legnagyobb és leggazdagabb város a felelős a nemzeti üvegházhatású gázkibocsátás több mint egynegyedéért. A szakemberek azt is kimutatták, hogy a világ első 200 legnagyobb szénlábnyomú városa között 40 – köztük Dakka, Kairó, Lima – olyan országban van, ahol az egy főre jutó szénkibocsátás egyébként alacsony.

A globális népesség mintegy 54 százaléka él városokban és a világ energia-felhasználásának 70 százaléka az ő számlájukra írható. A világ 600 városában koncentrálódik a gazdasági fejlődés többsége, becslések szerint a globális GDP 60 százalékát itt állítják elő – emlékeztetnek a kutatók.

Forrás: MTI

Legyen a ClimeNews – Hírportál Támogató Tagja!
A független médiát olvasóink zöme a ClimeNews digitális és ingyenes tartalmaiból is tájékozódik. A klímaváltozás felgyorsult és a kapcsolódó események megsűrűsödtek! Annak érdekében, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon még több információval szolgáljuk ki olvasóinkat, támogasson minket rendszeres vagy egyszeri hozzájárulással! Köszönjük. Lépjen a támogatói oldalunkra.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Macron azt nyilatkozta, ha elfogadják, az EU-s minimum karbonárat, szociálpolitikai intézkedésekkel egészítenék ki azokban a régiókban, ahol munkahelyek tűnnének el.

Párizs EU-s szinten fog kardoskodni a minimum karbonár bevezetéséért, kiegészítve a karbonvámmal az EU külső határainál az olyan országokkal szemben, akik nem írták alá a párizsi klímaegyezményt, mondta Emmanuel Macron francia elnök Brüsszelben.
Az alacsony-karbon gazdaságra történő átállást pénzügyi piaci reformoknak kell kísérnie, amik átirányítják a befektetéseket a tiszta technológiák felé, mondta Macron egy, a fenntartható pénzügyről szóló Európai Bizottsági konferencián Brüsszelben.
A kibocsátáskereskedelmi rendszerével Európa létrehozta a világ legnagyobb karbonpiacát, ám a széndioxid-kvóták ára jelenleg túl alacsony ahhoz, hogy a befektetéseket a tiszta technológiák felé tereljék.
Franciaország megtette a maga részét azáltal, hogy idén a karbon árát 44 eurón szabta meg a kőolajtermékek esetén a hazai piacon, egy fix ár, ami 2022-re 84 euróra fog emelkedni. „De még ez sem lesz elég” mondta a francia elnök, aki még elszántabb európai tettekre buzdít.
„Ezért van szükség a minimum karbonár bevezetésére európai szinten”, hangsúlyozta Macron, mondván „ez az egyetlen módja” hogy Európa elérje a karbonsemlegességre vonatkozó hosszútávú célját.
„Tudom, hogy nem könnyű. Mindenhol ellenállásba fogunk ütközni,” vallotta be a francia elnök, mondván meg fogja védeni az ötletet a júniusi EU-csúcson.
„De ez az egyetlen módja az új gazdasági lehetőségek megteremtésének, mert egyúttal felgyorsítja a beruházásokat az egyéb munkahelyeket létrehozó szektorokba” mint például a decentralizált energiatermelés, ami munkaerő-igényesebb, mondta.

Az Egyesült Királyság példát mutat

Az Egyesült Királyság példával jár elő az Európai Unióban azáltal, hogy bevezette a minimum karbonárat 2013-ban. Ám az ötlet vitatott a szénfüggő Lengyelországban, és más Közép-Kelet Európai országokban, amiket valószínűleg a legkeményebben érintené a változás.
Ha elfogadják, az EU-s minimum karbonár bevezetését szociálpolitikai intézkedések egészítenék ki azokban a régiókban, ahol munkahelyek tűnnének el, mondta Macron.
Szükség lesz arra is, hogy kiegészítsék egy „határkorrekciós mechanizmussal, hogy elkerüljük a saját vállalataink büntetését a klímával kapcsolatos elköteleződésünk miatt”, tette hozzá a francia elnök.
Ez azt is jelenti, hogy be kell vezetnünk egy adózási rendszert a határon azok számára, akik úgy döntöttek, nem a környezetbarát utat választják,” mondta Macron, anélkül, hogy konkrétan említené az Egyesült Államokat, amely tavaly bejelentette a párizsi klímaegyezményből való kilépésre vonatkozó szándékát.
A CO₂ vám egy régóta meglévő francia gondolat, amit először tíz éve lebegtettek meg, és amit az Európai Bizottság is támogatott már a 2009-es koppenhágai ENSZ klímacsúcs előtt is.
Ugyanakkor kevés támogatót szerzet. Hivatalosan csak Olaszország támogatta a tervet, miközben Németország, ami kezdetben támogatta, később hezitált azzal kapcsolatos félelmek miatt, miszerint ez kereskedelmi háborúhoz vezethetne, ami károsíthatta volna exportfüggő gazdaságát. (ez is mutatja, mennyire hátráltatja a nemzetközi kereskedelem, illetve az attól való függőség a fenntarthatóság elérését) Egy német miniszter annakidején az ötletet úgy nevezte, „ökoimperializmus” (emögött persze nyilván ott volt a rövidlátó gazdasági érdek).

A franciák visszahoznák Sarkozy EU-s karbonvám ötletét

Arnaud Montebourg, az „ipari megújulásra” újonnan kinevezett francia miniszter, aki hírnevet szerzett a határozott globalizációt támadó megnyilvánulásaival, azt ígérte, hogy újraéleszti Nicolas Sarkozy karbonvámokra vonatkozó terveit az EU-s határokra, egy ötletet, amit Franciaország partnerei korábban visszautasítottak, mondván „protekcionista”. (mintha az eredendően „rossz” volna)

Ám úgy tűnik, Macron azt gondolja, a párizsi klímaegyezmény fogyaszthatóbbá teszi a karbonvámot, és azt javasolja, hogy az ebből származó bevételek kisegíthetnék az EU-s büdzsét a Brexit után.
Európa kereskedelmi politikájának konzisztensnek kell lennie az otthon meghozott környezetvédelmi választásokkal, érvelt a francia elnök. „Miért lenne kereskedelmi megállapodásunk olyan erőkkel, amik deklaráltan nem akarják aláírni a párizsi megállapodást?” tette föl a kérdést Macron.
„Vegyük magunkhoz a környezetvédelmi vezetést,” mondta Macron, buzdítva az EU-t, hogy adja fel a „gyengék politikáját” ami szigorú környezetvédelmi korlátokat szab vállalatai számára anélkül, hogy ugyanezt tenné a kereskedelmi partnereik felé.

Érvelés a minimum karbonár mellett az EU Kibocsátáskereskedelmi Rendszerében

A közelmúltban elfogadott reform az EU Kibocsátáskereskedelmi Rendszeréről (EU ETS) elégtelen ahhoz, hogy költséghatékony dekarbonizációt indítson el a gazdaságban, érvelt Christian Flachsland és Anna Leipprand. Azt írják, a minimum karbonár, ami egy jelentős szinten indul és idővel emelkedik, megoldaná a problémát.

Forrás: EURACTIV

184 országban több mint 15 000 tudós figyelmeztet a negatív globális környezeti tendenciákra.

184 ország több mint 15 ezer tudósa írta alá azt a dokumentumot, mellyel az emberiség figyelmét akarják felkelteni - számol be az Oregoni Állami Egyetem oldala és azóta számos hírportál és médium.

A bizonyítékok azt mutatják, hogy nem jó irányban változik bolygónk.

A szakértők a lehetséges megoldásokat is bemutatják, melyekkel visszafordíthatjuk a negatív hatásokat. A kutatók úgy vélik, a közvélemény erejére van szükség ahhoz, hogy a döntéshozók megtegyék a szükséges lépéseket.
A szerzők többek közt olyan célokat fogalmaznak meg, mint a vadvilág védelme, a nők oktatásának szélesítése, megújuló energiaforrások használatának növelése, és a növényi alapú étrend népszerűsítése.
Az “emberiségnek szóló levél” egy 25 ével ezelőtti figyelmeztető üzenet frissített változata. Az elsőt a Union of Concerned Scientists (Aggódó Tudósok Szövetsége) küldte, mintegy 1700-an írták alá.
A második figyelmeztetés egy nyílt levél az emberiségnek, a publikáció vezető szerzője William Ripple, az Oregoni Állami Egyetem munkatársa. A cikk elkészítéséhez a szakértők kormányszervek, nonprofit szervezetek és szabadúszó kutatók által gyűjtött adatokat elemeztek.
„Néhány ember hajlamos arra, hogy elutasítsa a bizonyítékokat, és úgy higgye, hogy mi csak vészmadarak vagyunk” - mondta Ripple. A szakértő azonban hozzátette, a második figyelmeztetés nem téves riasztás. Egyértelműek a jelek arra, hogy az emberi tevékenység jelenleg fenntarthatatlan, és emiatt katasztrofális jövő felé haladunk.

A szerzők kiemelték, hogy az előrelépések - például az ózonkárosító anyagok csökkentése - azt mutatják, hogy van esély a pozitív eredmények elérésére. Az elmúlt 25 évben ugyanakkor több negatív trend is jelentkezett. Az egy főre jutó ivóvízkészlet például 26 százalékkal csökkent, a globális szén-dioxid-kibocsátás és az átlaghőmérséklet emelkedett, míg az emberi populáció 35 százalékkal nőtt.

A szakértők szerint a helyzet sokkal rosszabb, mint 1992-ben volt: szinte minden probléma, amelyet az első levél említett, súlyosbodott azóta.

Továbbra is alapvető fenyegetés, hogy a gyorsan növekvő populáció féktelenül éli fel a korlátozott forrásokat, miközben a kormányok, a média és a civil szervezetek sem tesznek eleget a megfékezéséhez.

Ha az egyén, a családok, a közösségek, a civil szervezetek és a kormányok nem cselekednek sürgősen, akkor a megatrendek alapján a biológiai sokszínűséget katasztrofális veszteség, az emberiséget elmondhatatlan szenvedés sújtja.

Egyedül az ózonrétegen keletkezett lyuk javult az első üzenet írása óta, ami a levélírók szerint jó példa arra, hogy mi történhet, ha határozottan cselekszünk.

“Hamarosan túl késő lesz, hogy megváltoztassuk a bukás felé vezető út irányát, az időből lassan kifutunk.”

A levél kiemeli a környezeti csapások sorát, a klímaváltozást, az erdőirtást, a fajok tömeges kihalását, az óceánok “halott zónáit”, az ivóvízhez jutás nehézségeit.

A BioSciences című online lapban megjelent levelet író tudósok vezetője, William Ripple amerikai ökológus, az Oregoni Állami Egyetem kutatója szerint az emberiség most kapott egy második figyelmeztetést.

“Az emberiség nem teszi meg a sürgős lépéseket: nem fékezi meg a populáció növekedését, nem csökkenti az üvegházhatású gázokat, nem ösztönzi a megújuló energiaforrások használatát, nem védelmezi az élőhelyeket, nem állítja meg az állatvilág pusztulását, nem korlátozza az invazív fajokat, hogy megóvja a Föld veszélybe sodort bioszféráját”

– mondta Ripple.

A első figyelmeztetést aláíró tudósok, köztük a világ Nobel-díjasainak többsége amellett érveltek, hogy az emberi tevékenység hatásai valószínűleg “határtalan emberi nyomorúsághoz” vezetnek.

A második figyelmeztetést, melyet nyílt levélként, “véleménycikk” formájában tettek közzé, 184 ország 15 364 tudósa támogatta aláírásával.

A szerzők állami hivatalok, civil szervezetek és kutatók adatai alapján figyelmeztettek arra, hogy a környezetet érő hatások valószínűleg “lényegi és visszafordíthatatlan” károkat okoznak a Földnek, egyetlen élőhelyünknek.

“Azt reméljük, levelünk nyilvános vitákat lobbant lángra a világ klímájáról és a természet védelméről”

– hangsúlyozta Ripple, aki kollégáival új, független szervezetet hozott létre, a Világ Tudósainak Szövetségét (Alliance of World Scientists), hogy hangot adjon aggodalmainak a környezet védelméről és az emberiség sorsáról.

A téma minden ember erkölcsi kötelességét is felveti. Amennyiben meg szeretné ismerni a karbonsemleges klímavédelmi modellt, és azonnal, hathatósan kíván részt venni ilyen projektjeinkben, ne habozzon keressen bátran, írjon. Kapcsolat

Rampasek László

Források: Alliance of World Scientists; INDEPENDENT

http://scientists.forestry.oregonstate.edu/sites/sw/files/Warning_article_with_supp_11-13-17.pdf

Egyre több a felelős vállalkozás Magyarországon is. Olyan cégek vezetői teszik le a voksukat a klímamegbolondulás megállítása mellet, mint a Greenlove Kft.

A cég kertészeti, vegyszermentes háztartási termékeket, kozmetikumokat árul internetes áruházában. A látogatók által generált statisztikai adatok alapján kiszámoltatta a webáruháza karbonlábnyomát és azt semlegesítette olyan karbonegységekkel, amilyeneket használtak a FIFA Világbajnokság, az Olimpia karbonsemlegesítésére is. A cég amúgy is elkötelezett a felelős gondolkodása mellett, a fenntarthatósággal kapcsolatos irányvonallal kapcsolatban. A weboldala karbonsemlegesítésével is azt bizonyítja és ezzel magasan kiemelkedik a konkurenciái közül, hogy felelős magatartással is lehet működtetni vállalkozást, igazodva a Párizsi Klímamegállapodás célkitűzéseihez, miszerint 2 Celsius fokon, lehetőség szerint 1,5 Celsius fokon belül tartsuk a globális felmelegedést. Kigazdálkodható és nem ördöngösség így fellépni és működtetni egy céget a piacon, ezzel példát mutatva mindenkinek. Ellentétben olyan vállalatokkal akik saját magukat, a dolgozóikat és a hatóságokat is becsapják a környezetvédelmi eredményeikkel, a GREENLOVE kiemelkedik pozitív hozzáállásával a méretétől függetlenül.

Az ilyen vállalkozások vezetői azok, akik felülkerekednek a klímaváltozáson, és megmutatják az egyik legegyszerűbb utat arra, hogy a karbonsemlegesítéssel milyen egyszerű a klímaváltozás megfékezéséhez hozzájárulni.

Ledó Edit

Ha egy átlagos szubszaharai afrikai országban (pl. Nigéria) sikerül megelőzni egy nem kívánt terhességet, az nagyjából évi 2 tonna megelőzését eredményezi [1][2] Ha Egyiptomban, akkor nagyjából évi 9,7 tonnát (ez több, mint az átlag magyar karbonlábnyom kétszerese).[3] Ha egy OECD-országban, akkor átlagosan évi 58,6 tonnát, míg az USA-ban 115 tonnát![1]

Ehhez képest, ha lemond az autóról, évente 2,4 tonna klímakárosító szén-dioxidot spórol meg. A hús nélküli táplálkozás 0,8 tonnányit, a repülőutakról való lemondás évi 1,6 tonnányit, az elektromos autóra való áttérés pedig évi 1,25 tonnányit. Ha egy amerikai család eggyel kevesebb gyereket nemz, annyi szén-dioxid-kibocsátást előz meg, mint 684 felnőtt, akik egész életükben újrahasznosítják a szemetüket.

A leghatékonyabb klímavédelem tehát egyértelműen a fogamzásgátlás; minden meg nem született fejlett országbeli gyerek évente 58,6 tonna szén-dioxidot “spórol meg” a világnak. Ez egy gyermek „karbonhagyatéka”, amit a szülők karbonlábnyoma alapján becsülnek, egy speciális szorzó révén (figyelembe véve a termékenységi rátát és a születéskor várható élettartamot). A szorzó nagyságát lehet vitatni, de még ha nem is alkalmaznánk, akkor is azt találnánk, hogy egy átlagos ilyen gyermek karbonlábnyoma nagyobb (2013-ban 9,68 t/év volt),[4] mint az összes többi módszer által megelőzhető kibocsátás együttvéve (7,06 t/év). Ez persze azt jelentené, hogy nekik már nem lennének gyerekeik. Márpedig valószínűleg lesznek, szóval egy gyermek karbonhagyatéka biztosan nagyobb, mint a saját karbonlábnyoma.

Támogasd a fogamzásgátlás lehetőségeit Önkéntesen, annak a 214 millió szegény nőnek, akinek nincs hozzá joga, tudása, eszköze! Havi 3000 Ft-tal folyamatosan meg tudsz előzni egy baleset-teherbeesést (https://bocs.eu)

Sztella Nóra Kántor

[1] http://iopscience.iop.org/article/10.1088/1748-9326/aa7541/pdf
[2] http://www.biologicaldiversity.org/programs/population_and_sustainability/pdfs/OSUCarbonStudy.pdf
[3] http://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.PC?locations=HU
[4] http://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.PC?locations=OE
A grafika forrása: https://www.theguardian.com/environment/2017/jul/12/want-to-fight-climate-change-have-fewer-children

Minden ország esetén a bal oldali diagram az egy főre jutó biokapacitást, a jobb oldali pedig az egy főre jutó ökolábnyomot mutatja. Az országok karbonlábnyom-túllövése azt jelenti, hogy az általuk kibocsátott üvegházhatású gázok megkötéséhez nincs elég vegetáció (elsősorban erdő). A világ karbonlábnyoma az ökolábnyom legdinamikusabban növekvő része, ráadásul globálisan tekintve pusztulnak az erdők.

Az egyre kevesebb erdőre tehát egyre több ÜHG-kibocsátás jut. Amit a növények nem tudnak megkötni, az felhalmozódik a légkörben, ami súlyosbítja a klímaváltozást, valamint az óceánokba, amik emiatt elsavasodnak. A korallok rendkívül érzékenyek a víz kémhatására, emiatt mára már elpusztult a felük. Pusztulásuk a halállományt is negatívan érinti. Japán hatalmasra duzzadt lakossága etetése érdekében nem csak saját, belföldi halászterület terheli túl, de az egész Csendes-óceánt, tovább súlyosbítva a tengeri halak pusztulását. Egyre több halászterületen omlik össze a halállomány, és ez is hozzájárul az élelmiszerek árának emelkedéséhez.

Bár a diagramon nem látszik (mivel összesítve nézi a területeket), Magyarország mezőgazdasági területeinek jelentős része ki van téve a talajpusztulásnak; 25%-a az eróziónak, 15%-a pedig a deflációnak.[1] Ez alapvetően versengésnek köszönhető, ami a talajt kizsákmányoló gazdálkodáshoz vezet, ahol a talajvédelem háttérbe szorul a rövidtávú profitérdekekkel szemben, illetve egyáltalán a versenyben maradásra való törekvés miatt (ahelyett, hogy a piacokért való versengés helyett közösségi támogatású mezőgazdálkodást folytatnának, ahol megbeszélten a helyi közösségnek termelik az élelmiszert).

Sztella Nóra Kántor

A képen szereplő adatok forrás: http://data.footprintnetwork.org/compareCountries.html
[1] http://enfo.hu/mokka/db2/glossary.php?lang=hu&show_hun=on&show_en=on&search_type=term&pattern=er%F3zi%F3

Mindannyian hallottunk arról, hogy túlterheljük a bolygót, és hogy pusztulnak a létfenntartó folyamatok. Ám abba már legtöbbünk nem szokott belegondolni, hogy vajon meddig folytathatjuk ezt, mielőtt a fontosabb nyersanyagok kitermelése már nem elégíti ki a szükségletet, vagy az egyik létfenntartó folyamat (pl. a klíma) annyira leromlik vagy megváltozik, hogy már nem tud minket eltartani.

Az MIT számításai alapján ez nem az unokáink problémája, hanem már a mi életünkben bekövetkezne – hacsak nem teszünk ellene.

A környezetterhelés nemzetközileg elfogadott mértéke az ökológiailábnyom, ami egy hektárban kifejezett érték, és megmutatja, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak mekkora mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához, és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Ha ez nagyobb, mint a biokapacitás, (azaz a szintén hektárban kifejezett, rendelkezésre álló biológiailag aktív terület), akkor az azt jelenti, hogy az adott életmódot nem tudnánk hosszútávon folytatni. Minél nagyobb az eltérés, annál hamarabb következik be az összeomlás. Globális szinten 2012-ben 160%-ban, hazai szinten pedig kb. 130%-ban terheltük a rendelkezésre álló biokapacitást, és a terhelés nem, hogy csökkenne, de növekszik – részben a fogyasztás, részben pedig a népesség növekedése miatt. Mivel az emberiség ökolábnyomának az elmúlt évtizedekben a karbonlábnyom adta a legnagyobb hányadát, ráadásul továbbra is az a legdinamikusabban növekvő része, ezért különös figyelmet érdemel. Mondhatni, leginkább ezen múlik a jövőnk!

A karbonsemlegesítésnek két része van. Az egyik nyilván az, hogy tudatosan a minimumra csökkentjük saját üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásunkat, pl. azáltal, hogy felhagyunk az élelmiszerpazarlással, átgondoljuk, hogy szükségünk van-e nagytestű háziállatra, leszigeteljük a lakást, napelemet teszünk a tetőre, áttérünk elektromos fűtésre, stb. De akárhogy is igyekszünk, nem tudjuk nullára csökkenteni kibocsátásunkat, és ott vannak a fejlődő országok is, amik energiamixét a fosszilis energia dominálja. Itt jönnek képbe az ún. „karbonkreditek”.

1 karbonkredittel 1 tonna CO₂-egyenértékű ÜHG-t lehet ellentételezni. A kreditek igazolják, hogy az adott mennyiségű széndioxid, vagy azzal egyenértékű, egyéb ÜHG nem került kibocsátásra (pl. egy olyan helyen, ahol korábban kibocsátás révén állítottak elő energiát), vagy megkötésre került a légkörből. A kreditek olyan zöld projektekből származnak, amelyek jelenlegi, vagy jövőbeli ÜHG-kibocsátásokat kerülnek el, vagy kötnek meg. A karbon-kibocsátások elkerülése általában olyan, megújuló energiára épülő, pl. szél, víz-, biomassza-, és naperőmű projektek révén történik, amelyek fosszilis (szén, kőolaj, földgáz) energia felhasználását váltják ki. Mivel ezek a beruházások jellemzően drágábbak, mint a fosszilis energiára épülők, a karbonkreditek vásárlása elősegíti a megújuló energia terjedését.

Ez egy éves kiadást kíván meg a háztartások részéről, amit igazából a legtöbb magyar család megengedhet magának. Lényegében ez mutatja meg számunkra, hogy mi a fogyasztásunk valódi ára, és leginkább ezáltal biztosíthatjuk saját, és gyermekeink jövőjét.

„Az egyetlen módja a közvetlen felelősségvállalásnak a kibocsátásainkért, hogy lehetővé tesszük, hogy valahol máshol a világban azzal megegyező mennyiségű károsanyag ne kerüljön a légtérbe. Röviden, ellentételezzük azt.” – Martin Wright, Guardian Sustainable Business

Sztella Nóra Kántor

Mi a közös a Rolling Stones-ban és a Coldplayben, ami nem a zene? Hát hogy mindkét együttes karbonsemlegességre törekszik. Hogy ez mit jelent, kiderül cikkünkből.

A Rolling Stones már karbonsemlegesen gondolkodik

Míg egy hasonlóan elvont újdonságról, a felhő alapú adattárolásról napi szinten beszélünk, az ennél nagyságrenddel jelentősebb karbonsemlegesség még nem igazán része a szókincsünknek. Maga a karbon pedig nagyon is hétköznapi dolog: a kissé szerencsétlenül magyarosodott kifejezés ugyanis a szénre utal, amely a Földön az élet alapköve. Egészen pontosan a karbon a szén-dioxid (angol eredetű) “álneve”.

Innentől máris érthetővé válik a törekvés lényege: a karbonsemlegesítéssel az egyén vagy cég a lehető legkisebbre próbálja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását (a CO₂-lábnyomát) életmódja, tevékenységei, eszközparkja révén, majd a maradék légszennyezés kompenzálásáról is gondoskodik különféle módon, például CO₂-kvótát vásárol vagy megújuló energiával működő projekteket támogat.

A fent említett Rolling Stones például kiszámoltatta, hogy a koncertjein nem is az áramfogyasztás a legnagyobb környezetterhelési tétel, hanem a nézők utazása. Egyetlen rajongó az oda- és visszaútja során 13 kilogramm szén-dioxidot ereszt a légkörbe, és legalább egy fa ültetésére van szükség 57 rajongó kibocsátásának semlegesítéséhez.

A Stones korábbi koncertkörútjára 160 ezer néző váltott jegyet, minden jegy árából 15 penny ment egy skóciai szervezetnek, amely több mint 2800 fa ültetésével kompenzálta a légszennyezést.
A Coldplay pedig a lemezfelvételhez igénybe vett stúdió elektromos energiaigényét fedezte megújuló forrásból.

Cél a környezeti ártalmak mérséklése

Az emberi civilizáció a tűz feletti uralom megszerzése óta támaszkodik valamiféle szénvegyületre energiaforrásként: ide tartozik a fa (amelynek 20 százaléka szén), a kőszén vagy a szénhidrogéneknek nevezett kőolaj és földgáz.

Mindegyik vegyjelében megtalálható a szénre utaló C betű, és az égés során oxigénnel lépnek reakcióba, így lesz a végeredmény mások mellett CO₂, azaz szén-dioxid gáz.
Az előbbi szénvegyületek tették lehetővé az emberiség folyamatos fejlődését egészen az ipari forradalomnak nevezett technológiai robbanásig, amely a környezetszennyezés szempontjából is mérföldkőnek számít: emiatt az elmúlt évtizedekben a szénvegyületek megítélése egyre negatívabbá vált.

1751 óta hozzávetőlegesen 375 milliárd tonna szén került a légkörbe a tüzelőanyagok égetése és a cementgyártás következtében – e fosszilis (nem megújuló) forrásból származó kibocsátásnak a fele az 1980-as évek közepe óta.
Napjainkban évente nagyjából 9500 millió tonna szén kerül a levegőbe az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal szerint.
Az üvegházhatású gázok, közte a szén-dioxid-kibocsátás 75 százalékáért az energiaszektor a felelős: beleértendő a villamos- és hőenergia-termelés, az ipari termelés és energiafogyasztás, a közlekedési és egyéb ágazatok energiafelhasználása. A többi kibocsátás jórészt a mezőgazdasághoz köthető.

A karbonsemlegesítéssel ezeket a kibocsátásokat lehet visszafogni, hatásukat mérsékelni például megújuló energiaforrások (szél, nap, víz) alkalmazásával. Az Európai Unió célja, hogy az 1990-es szinthez képest 2020-ra a tagországok legalább 20 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsássanak ki, a teljes energiaszükséglet 20 százalékát megújuló energiából fedezzék, energiafogyasztásukat pedig 20 százalékkal csökkentsék.

Erre azért van szükség, hogy 2020-ra a Föld átlaghőmérséklete legfeljebb 2 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás korában mért értéket. Természetesen ehhez nem elég pusztán az Európai Unió vállalása. A globális fölmelegedés mérsékléséhez a kibocsátás visszafogására irányuló kezdeményezést a világ 165 országa aláírta.

A zöld szemlélet is lehet divatos

A karbonsemlegesség az elmúlt években egyre több hírben szerepel, és bármilyen meglepően hangzik, kezd afféle “menőségi” szimbólummá válni, amely egy bizonyos fejlettségi szint fölött lassacskán elvárás: az országok közül nemsokára karbonsemleges lehet a zöldenergiában gazdag Costa Rica, Izland, Norvégia, a Maldív-szigetek, Svédország. (A Vatikán és Bhután értelemszerűen más okból került ebbe a csoportba.)

A vállalatok és szervezetek körében is komoly rangja van a karbonsemlegességnek, ezzel is kifejezhetik társadalmi felelősségvállalásukat. A világszerte közismert márkák közül számos csatlakozott a kezdeményezéshez, egyebek közt a Google, a Dell, a PepsiCo, a Tesco, a Microsoft vagy az Avis.

A Time Square New Yorkban. Az amerikai nagyváros, más metropoliszokkal együtt a szén-dioxid kibocsátás tudatos mérséklését végrehajtó város.

A szén-dioxid-kibocsátás jelentős mérséklését végrehajtó városoknak már önálló szövetségük is van. Ebbe a csoportba tartozik Adelaide, Berlin, Boston, Boulder, Koppenhága, London, New York, Melbourne, Minneapolis, Oslo, Portland, Rio de Janeiro, San Francisco, Seattle, Stockholm, Sydney, Toronto, Vancouver, Washington, Yokohama.  Ezek a sokmilliós lakosú, folyamatosan gyarapodó nagyvárosok vállalták, hogy 2050-re legalább 80 százalékkal mérséklik a CO₂-kibocsátásukat.

Hogyan építünk fel egy társadalmat fosszilis tüzelőanyagok nélkül? Saját országát, Costa Ricát hozva példaként a pozitív környezetvédelmi és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos intézkedésekre, Monica Araya klíma-szószóló egy merész elképzelést vázol fel egy világról, amely minden szektorban a tiszta energia mellett kötelezi el magát.

Hogyan építünk fel egy társadalmat fosszilis tüzelőanyagok nélkül?

… Éppen itt az ideje, hogy leromboljuk azt a mítoszt, miszerint egy országnak választania kell fejlődés és környezetvédelem, megújuló források és életminőség között.

Tavaly 299 napon keresztül nem használtunk semmilyen fosszilis tüzelőt az elektromos áram előállításához.

A fosszilis tüzelőanyagok klímaváltozást okoznak. Ezt tudjuk, és azt is tudjuk, hogy milyen érzékenyek vagyunk a klímaváltozás hatásaira. Így egy fejlődő országként legnagyobb érdekünk az, hogy fosszilis tüzelők nélkül fejlődjünk, amelyek elsősorban az emberekre károsak. Mert miért folytatnánk az olajimportot a közlekedés számára, ha használhatunk elektromos áramot helyette?

Ez az az ország, ahol az elektromos áram a folyóink vizéből, a vulkánok hőjéből, szélturbinákból, napelemekből, biohulladékból jön. A fosszilis tüzelőktől megszabadulva leromboljuk a közlekedési rendszerünket azért, hogy az autóinkat, buszainkat és vonatainkat elektromos árammal hajthassuk piszkos energia helyett.

Forrás: TED – Monica Araya Climate advocate

Ritka ambiciózus kibocsátás-csökkentést vállalt Brazília a tavalyi párizsi klímacsúcson. A riói olimpiával járó rekord karbonlábnyom ellensúlyozása eltörpül ahhoz képest, amire a következő tíz évben vállalkoztak.

A riói olimpia nyitóünnepségén – bár a program titkos volt, a tematika fontos eleme a fenntarthatóság, a környezettel harmóniában álló élet.

Ugyanakkor a világ legnagyobb sporteseménye igencsak megterhelte a környezetet: 3,6 millió tonnára becsülték az idei nyári játékok karbonlábnyomát – azaz a rendezvénnyel kapcsolatos CO₂ kibocsátást, ami az eddig rekordnak számító londoni olimpiát (3,4 millió tonna) is felülmúljta.

Összehasonlításképpen a pekingi lábnyom 1,18 millió tonna volt, a 2014-es brazil foci vb pedig 2,7 millió tonnát bocsátott ki, 1 millióval többet, mint a 2010-es dél-afrikai.

Összehasonlításképpen Magyarország karbon-kibocsátása, bő három hét alatt éri el ezt a mennyiséget.

A rendezők szerint nem a szervezés vagy az építkezés volt pazarló; a két legnagyobb kibocsátási tételt a nézők, résztvevők utazása és elszállásolása jelentette – pontosabban az a kibocsátás, ami a repülőgépek által elfogyasztott kerozinhoz, a légkondi-berendezések áramigényéhez kapcsolódik.

A rendezők mentségére szóljon, hogy korszerű sporteseményhez illően a teljes CO₂-kibocsátást ellentételezik, kibocsátás-csökkentő projekteket finanszíroznak, például fákat telepítenek vissza olyan területekre, ahol korábban erdőt irtottak.

Brazília egyébként is komoly erőfeszítéseket tesz a klímaváltozás megfékezésére, tavaly Párizsban vállalták, hogy 2025-re 37 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2005-höz képest. A klímaszakértők szerint kivételes, hogy fejlődő országként abszolút értékű csökkenést vállaltak. Számszerűen a 2005-ös 2,1 milliárd tonna CO₂ egyenértékben kifejezett kibocsátását 1,3 milliárd tonnára tervezik csökkenteni.
.
Brazília a világ hatodik legnagyobb kibocsátó országa, ahol a dzsungelek irtása adja a kibocsátás legnagyobb részét. Az erdőirtást következetesen lassították az elmúlt 10 évben, és a kormány azt ígéri, hogy 2030-ra teljesen felhagynak vele.

Ha arról beszélünk, hogy fenntarthatóság, akkor a Google – ebben a vállalatoknak is kiírt kötelező játékban – egyenlőre az elsők között van.  Sőt példát mutat a világ legnagyobb játékosainak azzal, hogy a saját szén-dioxid kibocsátását karbon kreditek felhasználásával offsetálta (ellentételezte) 100%-ban. Ezzel a karbon lábnyoma már 2015-ben nulla volt.

Miközben Magyarországon a vállalatok vezetői még csak a fogalmakat tanulgatják, a világ különböző cégei évek óta nyakig benne vannak a karbon semlegesítési programokban. HSBC, Swiss Re, Google, Nike, Dell, és a Vancity karbon semlegesek és a leglényegesebb tény, hogy önkéntesen! Semmi kötelező piac, semmiféle olyan kényszer ami kívülről kötelezné őket, és mégis miért? Erre nem most fogom megadni a választ, inkább elmagyarázom röviden a Google hogyan csinálta. Nem szeretnék belemenni a részletekbe, mert a lényeg, az üzenet nem menne át azok részére, akiket ez érinteni fog a közeljövőben!

Az infógrafikáról az alábbiak olvashatók le és ezek nagy számok, mint ahogy a Google sem kis cég. A direkt CO₂e* kibocsátása a cégnek, ami az autózgatásaikból, a körjárataikból, a vállalati saját járműveikből, a gázfogyasztásból, a vészaggregátorok és a saját repülőgépeikből a használatuk során keletkeznek 51 802 tonna. A megvásárolt villamosenergia termeléséből fakadó CO₂e kibocsátás összesen  2 198 821 tonna, amit a korábbi megújuló energiába történő befektetéseik révén csökkenteni tudtak 738 059 CO₂e tonnával. A megújuló villamosenergia termelés karbonlábnyoma igen csekély és ezért lehet vele ellentételezni a fosszilis energiatermelésből vásárolt CO₂e kibocsátást. Harmadsorban igen jelentős a cég indirekt kibocsátási összege is 980 783 CO₂e tonna. Ez a szám az üzleti utazásokból, az alkalmazottak ingázásából, a szerverek gyártásából és az adatközpontok, szerverparkok létrehozásából tevődik össze. Ez a három szám elég jelentős egy kívülről “csilli-villi” cégnek 2 493 347 tonna CO₂e.
Most jön az a dolog ami igazán a Google vállalat fenntarthatóságát biztosítja, mert ők nem kerítést festenek az óvodában, nem jótékonykodnak vagy adományoznak marhaságokra pénzt, hogy eltereljék a figyelmet a környezetszennyezésükről hanem 100%-ban az önkéntes karbon piacról (voluntary market) úgynevezett ellentételezési egységeket, karbonkrediteket vásároltak, összességében 2 493 347 darabot. Méghozzá rengeteg pénzért! Ezzel valóban ellentételezték a működésükből adódó károsanyag kibocsátásukat, ami nem lenne, ha ők nem lennének! Most így úgy tudnak működni és profitot termelni környezetterhelési szempontól, mintha ők nem is  léteznének. Ez által ők valóban nem járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, a globális felmelegedéshez. Lezárva a gondolatot miattuk biztosan nem melegszik a légkör. Dollár milliókat költenek rá… miért? Mert fontos számukra a természet. A valódi ok pedig üzletpolitikai lehet, mégpedig az, hogy ezáltal támadhatatlanok és a fenntarthatóságuk valódi! A zöld programjuk nem csak hangzatos “zöldre-festés”, ahogyan próbálják az amatőr cég vezetők átverni a környezetüket és a konkurenciát.

Rampasek László

*(szén-dioxid egyenérték -> mindenféle káros üvegházhatást okozó gázokat átszámolnak – jóváhagyott együtthatókkal – szén-dioxidra)

A világon elsőként Costa Rica elérte a 99 százalékos megújuló energiahasználatot – Costa Rica 2015-ben a világon elsőként az egész ország energiaellátását szinte teljesen megújuló energiaforrásokból fedezte.

Míg a legtöbb nemzet még csak most kezdi tervezgetni, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy csökkenteni tudják a fosszilis tüzelőanyagok használatát, néhány ország már fényévnyi távolságban jár az élvonalban. Costa Rica elsőként mutatta meg a világnak, hogy lehetséges a fenntartható, környezetbarát energiagazdálkodás országos szinten.

Környezetvédelmi mérföldkő

A Costa Rica-i Villamosenergia Intézet bejelentése szerint Costa Rica 2015-ben 99 százalékban fosszilis tüzelőanyag-mentessé vált, vagyis az egész ország energiaellátását megújuló energiaforrásokból fedezték, írja az inhabitat.com.
.
Costa Rica villamosenergia-termelése elsősorban vízenergiából származik. A hatalmas folyórendszereknek, a rengeteg vízesésnek és a heves trópusi esőzéseknek köszönhetően az ország területén a vízenergia a leginkább elérhető természetes energiaforrás, de emellett hasznosítják a geotermikus hőt, szélenergiát, biomasszát és napenergiát is.

Az energiaszektorban elért környezetbarát intézkedéseknek köszönhetően az energiaköltségek átlagosan 21 százalékos csökkenést jelentettek a lakosság számára.

Kis országok az élvonalban…

A hónap elején Uruguay is bejelentette, hogy sikerült elérni a 94 százalékos megújuló energiahasználatot, emellett az élvonalban van még Izland és Paraguay is, ahol már szintén 85-90 százalékban átálltak a tiszta energiahasználatra.
.
A világ öt legzöldebb állama között is számon tartott Costa Rica 2021-re széndioxid-semlegessé is szeretne válni.

.

A Carbon Online Kft. nyilatkozata az iCC Karbonsemleges cégek nevében a 21. PÁRIZSI KLÍMACSÚCSOT követően.

Hiszünk abban, hogy összefogással és egy kis szerencsével, illetve karbon lábnyomunk radikális csökkentésével, veszélyben lévő otthonunk még megmenthető.
.
CÉL: a globális felmelegedés megállítása az üvegház gáz kibocsátások csökkentésével
.
Az ENSZ Párizsi Klímacsúcsán megállapodás született arról, hogy a földi élet fenntarthatósága érdekében drasztikus kibocsátás-csökkentést kell végrehajtani az elkövetkezendő időben. A megállapodást aláíró 197 ország ambiciózus vállalásaival és ezek alapján tett intézkedésekkel még visszafordítható a globális felmelegedés, így megmarad a lehetőség az élhető Föld fenntartására. Országok, városok, vállalatok illetve magánemberek is csatlakoztak. A maximális elköteleződés a karbonsemleges (carbon neutral) működés vállalása. Ausztrália 2020-ra, Koppenhága 2025-re tűzte ki céljául a 100%-os karbonneutrális minősítést.

TÉT : Az emberiség fennmaradása

Magánemberek és vállalatok is felismerik már ezt a tényt, és felvállalják a kihívást. Az elsőként és legmagasabb elköteleződési szinten lépő vállalatok példaértékkel szolgálnak környezetük számára, ezzel ismertség, forgalom és profitnövekedést realizálhatnak a jelenben, miközben tesznek valamit az élhető jövő megteremtéséért.

MEGOLDÁS: Karboncsökkentés és ellentételezés a nulla kibocsátás érdekében

Hisszük, hogy az élenjárók példamutatása jó irányba mozdítja el a folyamatokat.

1./ Az iCC ÖKOcímkével ellátott vállalatok, szervezetek minden évben kiszámolják karbonlábnyomukat, mely az ökolábnyom összetevőinek legnagyobb mértékben növekvő, több mint 50%-os részaránya.

2./ Az energiahatékonyság növelésével és a fosszilis energiahordozókról a megújulókra való fokozatos áttéréssel, a karbon lábnyom nagyságát drasztikusan, a legnagyobb mértékben és a legrövidebb időn belül csökkentik.

3./ Az iCC Karbonsemleges partnerek a 100%-os karbonsemleges működést úgy érik el, hogy a karbonlábnyom nem csökkenthető részét, az ENSZ égisze alatt létrehozott zöld projektek támogatásával váltják ki a fejlődő országban. Ezzel a módszerrel teljesítik a Párizsi megállapodások ide vonatkozó elemét, egyúttal részt vállalnak további globális problémák megoldásában is.

Partnereink valós és bizonyítható eredményeik révén, akaratlanul is segítik a Magyar Kormány vállalásait. Mi az iCC-nél büszkék vagyunk arra, hogy egyre több ember számára tesszük lehetővé, hogy új útra lépjenek, továbbá elismerést szerzünk vállalatainknak és országunknak egyaránt.

EREDMÉNYEK
A világ élen járó brandjei karbonsemlegesek, és ehhez a közösséghez szinte minden nap csatlakoznak további vállalatok már Magyarországon is. Közismert személyek jelentős pénzösszegeket ajánlanak fel az élhető világ megmentésére. Hétköznapi emberek pedig egyre inkább vásárolnak karbonsemleges termékeket, vagy semlegesítik házukat, autóikat, életvitelüket.

MIÉRT ÉRI MEG?
A kibocsátás csökkentés direkt pénzmegtakarítást hoz, továbbá a fenntartható brandek építése a vállalat fejlődését is meghatározza. Emellett az új gazdasági irányokban való részvétel belépőjegy az új piacokra. Nagyobb forgalom, nagyobb profit, költséghatékony megoldás, ez többről szól mint egy trend.

MIÉRT AZ iCC?
Az iCC prémium márkákat tömörítő brand, mely tagjaival a fenntartható jövőért, a karbonsemlegesség elérésére törekszik. Ezt a célt különböző személyre szabott és egyedi fejlesztésű projektjeink által, szakértőink segítségével valósítjuk meg. Szakmai munkánkban konzervatívak vagyunk, a nemzetközi standardokat követjük. Ezzel együtt termékfejlesztéseink innovatívak, melyeket ügyfeleink elvárásaihoz igazítunk.
Az iCC professzionális csapata mindent megtesz azért, hogy a kialakított iCC ÖKOcímke, és point-of-sale irányjelző ismertté váljon. A partnervállalatokkal közösen képviselt kommunikációs stratégia költséghatékony megoldás. Az iCC megjelenések, online és offline programok, a rendezvények valamennyi partnert képviselik. Az összefogás további együttműködéseket eredményez a környezettudatos üzleti megoldások iránt elkötelezettek körében. Az iCC egy előre felépített kommunikációs program is, melyet partnercégeink szektortól függetlenül alkalmazni tudnak, továbbá segíti őket, hogy iparágukban vezető szerepet érhessenek el. www.youandicc.org

SZEMÉLYES VÁLASZTÁS
Akár aktívak, akár passzívak maradunk, mindenképp elköteleződünk. Elköteleződünk a tiszta és élhetőbb világ mellett, valamint fellépünk a régi, szennyező mechanizmusok ellen. Ez az eszme határozza meg magánemberként és más szerepeinkben is a cselekedeteinket. A döntéseink szubjektív választások, azonban a közös jövőnk élhetőségét mindannyiunk egyéni választása határozza meg. Itt a lehetőség, hogy döntsön: Milyen jövőt képzel el?

MEGHÍVÓ
Amennyiben többet szeretne megtudni a karbonsemleges vállalati működésről, a karbonlábnyom számításról, karbon menedzsmentről, várjuk jelentkezését a 2016. január 19-én megrendezésre kerülő iCC Karbonsemleges Klub konferenciánkon. A rendezvényen olyan személyekkel találkozhat, akik már részesei az új gazdaságnak s Ők szívesen megosztják történetüket, tapasztalataikat.

Forrás: www.karbonaudit.cf

A Vigeo Plus és a GammaWinmédia elhozta Varga Virágot és az iCC-brandet Milánóba a World Green Design Organisation nagyszabású presztízs rendezvényére az Expo 2015 Milano zárónapjaira.

A képen Irene Pivetti az Only Italia és rendezvény elnöke köszönti Varga Virágot a carbononline.co és az iCC Brand alapítóját.
.
Nagy érdeklődéssel vártam a Milanóban megrendezésre kerülő WGDO (Word Green Design Organisation ezévi világrendezvényét, melyen,  mint magyar fenntarthatósági szakértő, egyedüli magyarként vettem részt és ahol a központi téma a ZÖLD jelen és jövő volt.
.
A környezetvédelmi konferenciára a világ különböző részeiről érkeztek vállalatvezetők és politikai személyiségek. Az első kellemes élmény, mely meghatározó az egész eseménysorozat szempontjából egy neves személyiséghez kötődik. Egy rendkívül kedves hölgy fogadott, a rendezvény tiszteletbeli elnöke Irene Pivetti, az Olasz parlament exelnöknője, aki 31 évesen lett az első női palamenti elnök Olaszországban. Érdekesség, hogy  ennek köszönhetően került be az olasz nyelvbe első ízben az Elnök szó nő nemben: La Presidente.

A világszintű konferencián mindenki egyetértett azzal, hogy közös kincsünk a Föld, melyen mindannyian élünk, és világunk megőrzése érdekében közösen kell cselekednünk.
.
Irene beszédében elmondta, hogy azért jelentőségteljes a rendezvény, mert találkozási pont a világ különböző részéről érkező  emberek  számára, akik így megoszthatják egymással a jövővel kapcsolatos vízióikat.
.
Irene elmondta azt is, hogy a mai gyors világban szinte alig van lehetőségünk megállni és átgondolni a fontos dolgokat. A környezetvédelem életünk egyik alappillére, mély gyökér, mellyel törődnünk kell.  Át kell gondolnunk a múlt és a jelen eseményeit, helyes következtetéseket kell levonnunk annak érdekében, hogy jó irányba mozduljunk és megfelelő aktivitásokat hozzunk létre.

Ezzel együtt gazdasági eredményeket kell elérnünk, miközben a kultúrák közötti kapcsolatokat erősítjük.

Nagy örömmel láttam, hogy nem csak vízió szinten jelent meg a gondolat, hanem üzleti filozófiaként, a vállalatok vezetésének fő elveként mutatkozott meg a fenntarthatóság iránti elkötelezettség, a zöld vonal.

Megint bebizonyosodott, hogy a zöld gondolkodás üzletileg is megéri, az új gondolatok új iparágakat teremtenek, új építészeti megoldásokat hoznak, új termékek, technológiák születését eredményezik, melyek az emberiség érdekeit szolgálják.
.
Egy új vállalati forma is példázza ezt, Olaszországban már pozícionált a társadalmi vállalat kategória. Ez azt jelenti, hogy a vállalat bár profit orientáltan tevékenykedik, de fő célkitűzése valamilyen társadalmilag értelmezhető érték, az emberek életkörülményeinek javítása valamely területen, vagy éppen az ökoszisztéma fenntarthatósága iránti elköteleződés.
.
A WGDO tagjai és vendégei együttesen látogattak ki a 2015 évi Milanoi Expora, abból a célból, hogy legalább egyszer egy csoport együttesen lépjen fel a fenntarthatóság nevében egy ilyen neves rendezvényen. Büszkeséggel tölt el, hogy jómagam is részt vehettem ezen az eseményen a világ topvezetői között.

Az EXPO egyik élménye a jövő élelmiszer bevásárló áruházában tett látogatásom, ahol azzal szembesültem, hogy a jövő embere számára alapinformáció lesz a termékek választásánál az összetételen és a származási helyen túl a termékek ökológiai lábnyomának, karbon lábnyomának és vízlábnyomának mértéke.

A termékek felett egy hatalmas képernyő méretű üveg lapon váltakozva jelentek meg az információk, és minimum egy, de inkább több ECO cimke biztosította a fenntarthatósági kritériumok teljesülését.

További érdekesség, hogy a METRO jegy tartalmazta az alábbi feliratot: EMISSION SPECIAL. Csak arra következtethetek, hogy csökkentett kibocsátás mellett metróztam. Valamenyi busz ECO felirattal volt ellátva jelezve a környezeti terhelés csökkentését.
.
Az EXPO maga a ZERO CARBON partnere, tehát a kibocsátások kezelésében egy pontosan olyan carbon neutral programmal foglalkozó szolgáltatóval vették fel a kapcsolatot, mint az én vállalatom.
.
Bízom benne, hogy a magyar rendezvények szervezői gondolnak majd az élhető jövő fenntartására, a rendezvények okozta környezeti károk csökkentésére és ellentételezésére, és tudni fogják, hogy világszínvonalon működő magyar vállalat is lehet a támogatójuk.

Forrás: youandicc.com