JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Archive for the ‘Klímavédelem’ Category

Visszatért a mérges gáz, mely kilyukasztotta az ózonréteget

szerda, július 4th, 2018

Az emberiség egyik legnagyobb vívmánya a klímaváltozás elleni harcban az volt, hogy betiltotta a klorofluorokarbont (CFC), azt a vegyi anyagot, ami a leginkább hozzájárult, hogy Földünk ózonrétege kilyukadjon, adta hírül a World Economic Forum.

Visszatért a mérges gáz, mely kilyukasztotta az ózonréteget - ClimeNews

Visszatért a mérges gáz, mely kilyukasztotta az ózonréteget - ClimeNewsAz ózonréteg védi bolygónk felszínét a Nap ultraviola sugaraitól, ami bőrrákot, a bőr idő előtti elöregedését, és genetikai károsodást okoz. Holland, amerikai és brit tudósok most mégis arra jutottak, hogy valaki(k) ismeretlen okokból továbbra is CFC-t gyártanak, pedig ez az 1987-es montreáli protokoll értelmében tilos.
A kérdéses vegyi anyag a CFC-11, melyet annak idején széles körben használtak a hab alapú szigetelőanyagokban, hűtőkben, melyekben a mai napig is megtalálható – bár 2010 után abszolút be kellett szüntetni a gyártását. Egy most készült elemzés szerint viszont valaki(k) még mindig gyártják azt valahol Kelet-Ázsiában, ami miatt pedig a CFC légkörben mért értéke lassabban csökkent, mint kellene.

Visszatért a mérges gáz, mely kilyukasztotta az ózonréteget - ClimeNews“Fel akarjuk hívni a nemzetközi közösség figyelmét arra, hogy ez történik, és ez megakadályozza, hogy az ózonréteg valaha is helyrejöjjön” – mondta Stephen Montzka amerikai tudós, a kutatás vezetője.

— Nem tudjuk, miért történik ez, és hogy van-e valami célja ennek az egésznek, vagy csak figyelmetlenségből történik, esetleg egy másik vegyi anyag előállítása során keletkező melléktermék.

A Montreáli Protokoll szakértője, Durwood Zaelke szerint egyértelműen arról van szó, hogy valaki “csal”. -“Van rá némi esély, hogy ez csak véletlenül történik így, de… a jelentésből egyértelműen kiderül, hogy ez nem csak melléktermék, ezt valaki gyártja.”

A tudósok szerint a CFC-11 átlagos aránya 25 százalékkal nőtt 2014 és 2016 között a 2002 és 2012-höz mért szinthez képest. Ha a forrást sikerülne gyorsan megtalálni és a gyártásnak véget vetni, az ózon-rétegen keletkezett sérülés “csak kisebb lenne”. Ha ez nem történik meg, az ózon-réteg helyreállítása beláthatatlan hosszú időre nyúlik.

Forrás: EuroNews – Noemi Mrav | Word Economic Forum | The Washington Post | NASA

A klímavédelem gazdaságilag is megtérülő befektetés

vasárnap, július 1st, 2018

A globális felmelegedés megfékezésére tett erőfeszítések költsége sokaknak jobban csípi a szemét, mint az üvegházhatású gázok. Egy új tanulmány eredményei azonban őket is meggyőzhetik – ezek alapján ugyanis a szigorú klímavédelem gazdaságilag is megtérülő beruházás, számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung online kiadása.

A párizsi klímacél megfogalmazása óta annak ellenzői és pártolói számos számítást végeztek, hogy megállapítsák, hogyan viszonyul egymáshoz a globális felmelegedés megfékezésének költsége, és az ezáltal elkerülhető környezeti, társadalmi és gazdasági károk értéke.

A Stanford Egyetem gazdasági elemzője, Marschall Burke a Nature-ben publikált tanulmányában arra a következtetésre jut, hogy a mérleg egyértelműen pozitív:

a klímavédelem mindenképp megtérülő befektetés, és minél szigorúbb, annál nagyobb haszonnal jár.

A klímavédelem gazdaságilag is megtérülő befektetés | ClimeNews - Hírportál

Kiszáradt termőföld Pécsvárad közelében 2017. június 21-én Fotó: MTI/Sóki Tamás

Burke számításai szerint ez egyaránt igaz a nagy károsanyag-kibocsátásuk felszámolása érdekében sok környezetvédelmi beruházást megvalósító fejlett és a klímaváltozás következményeitől gyakran már most sínylődő fejletlen országok esetében.

Marshall Burke úgy véli, a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos szinten tartásával a század végéig mintegy 20 billió dollár értékű kiadást kerülhetünk el – ilyen értékű kárt okozna ugyanis a nagyobb felmelegedéssel együtt járó extrém időjárás, illetve az ilyen események infrastrukturális, valamint egészségügyi következményeinek elhárítása.

A klímavédelem gazdaságilag is megtérülő befektetés | ClimeNews - Hírportál

Otthonukból kimentett helybelieket szállítanak gumicsónakkal az özönvízszerű esőzések okozta áradás és földcsuszamlások sújtotta északnyugat-vietnami Lai Csau tartományban Fotó: MTI/EPA

Bár a klímaváltozás féken tartását célzó beruházások költségeinek becslésével kapcsolatban nincs tudományos konszenzus, Burke szerint kijelenthető: a mérleg egyértelműen pozitív, sőt:

az így megspórolható kiadások sokszorosan meghaladják a befektetések értékét.

Forrás: FAZ.net

A klímaváltozásra hívja fel a figyelmet a Wild Edens új dokumentumfilm-sorozat

hétfő, május 21st, 2018

A klímaváltozás hatásaira hívja fel a figyelmet Wild Edens (Édenek a vadonban) című dokumentumfilm-sorozat, amelynek első epizódját világszerte nyáron tűzi műsorára a National Geographic tévécsatorna.

A klímaváltozásra hívja fel a figyelmet a Wild Edens új dokumentumfilm-sorozat

Ahogy évről évre az emberiség lábnyoma a Földön növekszik, egyre jobban nő annak a veszélye, hogy a vad, gyönyörű tájak eltűnnek bolygónkról. Ezért egy egyedülálló projekt a Wild Edens, amely a Roszatom támogatásával készült, a National Geographic sugároz majd, és betekintést fog nyújtani a világ legszélesebb és legtávolabbi légkörébe.

Filmesek hónapokat töltöttek azzal, hogy alaposan megvizsgálják a világ legritkább és legveszélyeztetettebb fajainak viselkedését, amelyek küzdenek a változó környezethez való alkalmazkodással. Ez a történetük.

Mi a Wild Edens?

A Wild Edens egy ambiciózus projekt, amelynek célja a környezettudatosság növelése, a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás és a globális ökoszisztémával kapcsolatos veszély megismertetése. Az éghajlatváltozás számos faj teljes eltűnéséhez vezethet. Az első Wild Edens film középpontjában a növény-és állatvilág az egyedülálló természetes élőhelyeiről szól Oroszországban. A dokumentumfilmet számos sziklás, nehezen megközelíthető és távoli helyszínen forgatták, köztük az Altai-hegység, a Kamcsatka-félsziget és az Északi-sarkvidék.

A dokumentumfilm a National Geographic csatornán fog megjelenni. Amikor bolygónk történetét felfedezzük, három kabala lesz az útitárs: a kipusztult Dodó madár, a majdnem kihalt Amur leopárd és a jelenleg még nagy számban létező Boreális bagoly.

A Dodo a múltat ​​képviseli: az emberekkel való kölcsönhatás és tevékenységük miatt ez a megnyerő, de végül törékeny lény kipusztult. Szerencsére az Amur leopárd még mindig itt van, de a számuk Oroszország hideg, keleti részén rekord alacsony szintre estek, mielőtt komoly erőfeszítéseket tettek volna annak érdekében, hogy ezt az értéket megmentsék. Az Amur leopárd bolygónk jelenlegi bizonytalan helyzetét képviseli. Végül a Boreális bagoly, sokan vannak, élénk és gyönyörű, azt jelenti, hogy hova juthatunk el, ha meghozzuk a megfelelő döntéseket, még mielőtt túl késő lenne.

Forrás: Wild Edens projekt

Trump leszögezte: neki nincs gondja a klímaegyezménnyel

péntek, január 19th, 2018

Donald Trump: egy korrektebb megállapodás visszacsábíthatja Washingtont a párizsi klímaegyezményhez

Trump leszögezte: neki nincs gondja a klímaegyezménnyel - ClimeNews

Donald Trump amerikai elnök úgy gondolja, hogy ha a párizsi klímaegyezmény egy, a mostaninál korrektebb változatát sikerül kidolgozni, akkor az visszacsábíthatja Washingtont.

Az amerikai elnök erről az Erna Solberg norvég kormányfővel a Fehér Házban tartott tárgyalásait követő sajtókonferencián beszélt.
Trump leszögezte: neki nincs gondja a klímaegyezménnyel, de a párizsi megállapodás “rossz megállapodás” volt. Ez az egyezmény “az Egyesült Államokat nagyon tisztességtelenül kezelte” – fogalmazott, majd megerősítette, hogy Washingtont “rá lehet venni a visszatérésre”.
Donald Trump a sajtóértekezleten kitért arra is, hogy az amerikai-norvég megbeszéléseken arra sürgette Erna Solberget, hogy Oslo tegyen eleget a NATO-szerződésben vállalt kötelezettségeknek, és emelje legalább 2 százalékosra a védelmi kiadásait.

Forrás: Járai Judit – MTI

 

Jó lett volna hallgatni Teller Ede figyelmeztetésére

szerda, január 3rd, 2018

Teller Ede már 60 éve a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztetett… Már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipar vezetőit, kormányilletékeseket, közgazdászokat Teller Ede atomtudós az amerikai kőolajipar létrejöttének 100. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon – írja újonnan napvilágot látott dokumentumok alapján a The Guardian brit napilap honlapja.

Jó lett volna hallgatni Teller Ede figyelmeztetésére - ClimeNews - Hírportál

Az Energia és az ember címmel az Amerikai Ásványolaj Intézet (API) és a Columbia Egyetem által New Yorkban 1959. november 4-én megrendezett tanácskozáson több mint 300 kormányilletékes, közgazdász, történész, tudós és az olajipari vezető vett részt, a rendezvény fő szónoka Robert Dunlop, az intézet igazgatója volt. Mellette még négy másik előadót hívtak meg, köztük a magyar tudóst Teller Edét – írta az MTI.

Az atomfizikus az energiafelhasználás jövőbeni módjairól tartott előadásában felhívta hallgatósága figyelmét arra, hogy a fosszilis energiahordozók szennyezik a légkört. “Amikor hagyományos üzemanyagot égetsz, akkor szén-dioxidot állítasz elő… A szén-dioxid láthatatlan, átlátszó, nem érzed a szagát, nem veszélyes az egészségre” – mondta Teller Ede.

Jó lett volna hallgatni Teller Ede figyelmeztetésére - ClimeNews - Hírportál“Akkor miért is kell aggódnunk” – tette fel a kérdést és rögtön meg is magyarázta, hogy a szén-dioxid a légkörben üvegházhatást idéz elő. “Kiszámolták, hogy a légkörbeli szén-dioxid 10 százalékos növekedésével járó hőmérsékletemelkedés elég ahhoz, hogy elolvadjon a (sarki) jégsapka és víz alá kerüljön New York. Valamennyi tengerparti várost elönti a tengervíz, és mivel az emberi faj jelentős arányban él tengerparti térségekben, úgy vélem, hogy ez a vegyi szennyezés jóval komolyabb, mint a legtöbb ember gondolja” – vázolta a magyar tudós.
Amikor Tellert megkérték, hogy foglalja össze röviden a légkör szén-dioxid-szintjében beállt növekedés veszélyeit, a tudós hangsúlyozta: “jelenleg a légköri szén-dioxid az átlagosnál két százalékkal nagyobb ütemben nő. 1970-re ez 4 százalék lesz, 1980-ra 8 százalék, 1990-re 16 százalék (Teller számításai szerint 360 ppm), ha csupán a hagyományos üzemanyagokat használjuk a jövőben is… Bolygónkon egy kicsit melegebb lesz. Nehéz megmondani, hogy 2 Farenheit-fokkal vagy eggyel, vagy öttel.”

De amikor a hőmérséklet néhány fokot emelkedik szerte a világon, fennáll a lehetősége, hogy a jégsapkák olvadni kezdenek, az óceánok szintje emelkedni kezd. Azt nem tudom, beborítja-e az egész Emmpire State Buildinget, de mindenki képes kiszámolni a térképre nézve és annak tudatában, hogy a jégsapkák Grönland fölött és az Antarktiszon mintegy ötezer láb vastagok” – magyarázta Teller.

Teller Ede beszédére amerikai archívumokban bukkant Benjamin Franta, a Stanford Egyetem PhD-hallgatója, aki a klímaváltozás tudományának történelmét kutatja, és aki a brit napilap cikkének szerzője. 

A mutyizást és a néphülyítést – mindha minden rendben lenne -, azonnal be kell fejezni! Drasztukus dekorbonizációs folyamatok bevezetésére van szükség, ennek első lépése a karbonsemleges vállalatok és a karbonsemleges szolgáltatások, termékek létrejöttének elősegítése minden szinten. A gondolkodásmódban pedig szükséges azt a változást elérnie az oktatásnak, a médiának, hogy az igéyes magára adó ember a karbonsemlegest válassza! – Rampasek László

Macron megkongatta a vészharangot a klímaváltozás ügyében

hétfő, december 18th, 2017

Emmanuel Macron francia államfő szerint a világ vesztésre áll a klímaváltozás és a globális felmelegedés elleni harcban.

Macron megkongatta a vészharangot a klímaváltozás ügyében - ClimeNews

Nem haladunk elég gyorsan, és ez tragédia” – fogalmazott az MTI jelentése szerint a francia államfő a párizsi klímamegállapodás második évfordulóján kedden az ENSZ, a Világbank és a francia kormány szervezésében a francia fővárosban rendezett konferencia megnyitóján. „Muszáj lépnünk, mert mindannyiunknak számot kell majd adnunk” – tette hozzá.

Több mint ötven ország állam- és kormányfőjének, valamint 130 ország nyolcszáz szervezetének – finanszírozók, befektetési alapok, nemzetközi vállalatok, régióvezetők, környezetvédő mozgalmak – részvételével rendezik meg a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozót, amelynek célja a klímavédelmi lépések finanszírozásának felgyorsítása és konkrét bejelentések megtétele.

Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviseli a konferencián.
A francia köztársasági elnök szerint a jelenlegi nemzedék már „nem mondhatja, hogy nem tudtuk” előre, mit jelent a klímaváltozás.

Mostanra állandósult a sürgősségi helyzet, és a mi nemzedékünk számára az a kihívás, hogy gyorsan cselekedjen, nyerje meg a csatát az idővel szemben, és olyan konkrét lépéseket tegyen, amelyek megváltoztatják az országainkat, a társadalmainkat, a gazdaságainkat” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Hasonló hangnemben szólalt fel Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is, aki arra figyelmeztetett, hogy az éghajlat felmelegedéséért nagy részben felelős fosszilis energiák támogatása a „vesztünkbe történő befektetés.

A fosszilis energiák továbbra is nagyon súlyos szubvenciókat élveznek, ami azt jelenti, hogy a saját vesztünkbe fektetünk be” – hangsúlyozta az ENSZ-főtitkár, aki szerint „a klímaváltozás elleni háborút még nem nyertük meg”.

Hivatalos adatok szerint a G20 országcsoport – a világ 19 legnagyobb gazdasága és az Európai Unió – évente négyszer annyit költ fosszilis energiájú projektekre, mint a tiszta energiák támogatására.

Dzsim Jong Kim, a Világbank elnöke a konferencián bejelentette, hogy a pénzintézet 2019-től nem finanszíroz tovább fosszilis energiákkal kapcsolatos projekteket, kivéve „rendkívüli körülmények” esetén. Hasonló bejelentést tett több nagy nemzetközi bank és biztosítótársaság is.

Válaszul Donald Trump amerikai elnök döntésére, miszerint kivezeti hazáját a 2020-ban életbe lépő párizsi megállapodásból, Emmanuel Macron francia elnök nyáron jelentette be, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 23. éves ülésének (COP 23) novemberi bonni konferenciája után közvetlenül egy újabb csúcstalálkozót rendeznek Párizsban, amelynek kulcstémája a zöldfinanszírozás.

John Kerry volt amerikai külügyminiszter a találkozón az amerikai döntést szégyennek nevezte, álláspontja szerint az egy „politikai célú önromboló döntés”. Arnold Schwarzenegger volt kaliforniai kormányzó pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy hozzá hasonlóan nagyon sok amerikai állam és város vezetője elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A One Planet Summit konferencia célja, hogy a nemzetközi közösség elkötelezze magát a párizsi klímaegyezmény pénzügyi feltételeinek megteremtése mellett, mobilizálja a nagy finanszírozókat, gyorsítsa fel a klímavédelmi akciók pénzügyi támogatását és ehhez újfajta, innovatív finanszírozási modelleket mutasson fel.

A fejlett, északi országok elkötelezték magukat arra, hogy 2020-tól évi 100 milliárd dollárral támogatják az afrikai országokat a klímaváltozás miatt szükséges beruházásokban – gátak építésében, szigetek megóvásában, meteorológiai jelzőberendezések kiépítésében.

Két évvel ezelőtt a párizsi klímaegyezményben a nemzetközi közösség elkötelezte magát amellett, hogy a Föld légkörének középhőmérséklete ne növekedjen 2 Celsius-fokot meghaladó mértékben az iparosodás előtti szinthez képest. Az amerikai döntés azonban nagy csapás a klímaegyezmény végrehajtására, s a jelenlegi önkéntes vállalások alapján az emelkedés egyelőre még több mint 3 Celsius-fok lehet. Becslések szerint 2030-ig mintegy 90 ezer milliárd dollárra lenne szükség tartós zöldbefektetésekhez.

Forrás: MN

A konferencia videóanyaga:

Éghajlat-politika

szerda, november 15th, 2017

A nemzetközi közösség egyetért abban, hogy az éghajlatváltozásnak nem szabad veszélyes méreteket öltenie. Ennek érdekében megállapodás született arról, hogy a globális átlaghőmérsékletet az iparosodást megelőző időszak hőmérsékletéhez képest legfeljebb 2 °C-kal meghaladó szinten kell tartani.

Az EU ezért azon fáradozik, hogy

  • csökkentse tagállamai szennyezőanyag-kibocsátását,
  • határozott fellépésre ösztönözze a többi olyan országot is, amely nagy mennyiségben bocsát szennyező anyagot a levegőbe,
  • kezelje az éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeit.


A 2015 decemberi párizsi éghajlat-változási konferencián 195 ország fogadta el a világ első egyetemes cselekvési tervét az éghajlatváltozás kezelésére a globális felmelegedés „jelentősen 2 °C alá” szorításával. Ez a történelmi esemény csak a kezdet – most minden országnak tettekre kell váltania ígéreteit.

Célértékek a környezetbarát növekedés ösztönzésére

Éghajlat-politika - ClimeNews - HírportálHa már most lépéseket teszünk az éghajlatváltozás megfékezésére, azzal hosszú távon életeket menthetünk meg, és pénzügyi veszteségektől kímélhetjük meg magunkat. A tiszta technológiák iránti keresletnövekedés emellett modernizációs folyamatot indít majd Európa gazdaságában, s ezáltal teret ad a környezetkímélő növekedésnek és a munkahelyteremtésnek.

Az EU kötelező erejű energiaügyi és éghajlat-politikai célokat tűzött ki maga elé 2020-ra annak érdekében, hogy:

  • az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása legalább 20%-kal az 1990-es szint alá csökkenjen,
  • a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiafogyasztásban 20%-ra emelkedjen,
  • az energiahatékonyság javításával a felhasznált primer energia mennyisége az előrevetített szintekhez képest 20%-kal csökkenjen.

Az EU felajánlotta, hogy a 2020-ra kitűzött uniós kibocsátáscsökkentés mértékét 20%-ról 30%-ra növeli, amennyiben a világ más vezető gazdaságai is hajlandóak méltányos részt vállalni a szennyezőanyag-kibocsátás mérséklésére irányuló globális erőfeszítésből.

2014 októberében az uniós vezetők megállapodtak arról, hogy új éghajlat- és energiapolitikai célértékek teljesítését tűzik ki maguk elé a 2030-ig terjedő időszakra.  E célértékek között említhetők a következők:

  • az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest (legalább) 40%-kal kell csökkenteni,
  • a megújuló energiaforrásokból származó energia arányát legalább 27%-ra kell növelni,
  • az energiahatékonyságot legalább 27%-kal kell javítani.

Hosszú távon azonban még ez sem elég. Ahhoz, hogy az éghajlat-változás ne öltsön veszélyes méreteket, a világ országainak jóval nagyobb mértékben kell csökkenteniük szennyezőanyag-kibocsátásukat. Az EU ezért vállalja, hogy 2050-re kibocsátását 80–95%-kal az 1990-es szint alá csökkenti, amennyiben a fejlett országok kiveszik a részüket a közös erőfeszítésekből.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervében[1] a Bizottság részletezi, hogyan érhető el a lehető legköltséghatékonyabban ilyen mértékű csökkentés.

Kibocsátáskereskedelem: a kibocsátás csökkentése a legkisebb ráfordítással

A kibocsátáskereskedelmi rendszer 2005 óta az éghajlatváltozás megfékezését célzó uniós stratégia sarokköve. A rendszer segítségével az ipar fokozatosan és a legkevesebb költséggel csökkenti kibocsátását.

Az energiaigényes ágazatok (pl. a villamosenergia-termelés, valamint az acél- és cementgyártás) kibocsátási kvótáját az EU évről évre csökkenti. A vállalatoknak kibocsátási egységekkel kell ellentételezniük az általuk kibocsátott szén-dioxid minden tonnáját, ami folyamatosan a kibocsátás minimalizálására sarkallja őket. Bizonyos ágazatok meghatározott mennyiségig térítésmentesen jutnak kibocsátási egységekhez, de ma már az a jellemző, hogy a vállalkozásoknak árverésen vagy a szén-dioxid-piacon meg kell azokat vásárolniuk.

Felkészülés az elkerülhetetlenre

Ha mától egyetlen tonna szennyező anyagot sem bocsátanánk ki, a légkörben eddig felhalmozódott gázok még akkor is évtizedekig kedvezőtlen hatással lennének az éghajlatra. Nincs más választásunk: alkalmazkodnunk kell a klímaváltozáshoz. Számos területen van szükség lépésekre:

  • a megváltozott éghajlati viszonyokhoz igazodva módosítani kell az építési előírásokat,
  • árvízvédelmi rendszereket kell kiépíteni,
  • aszálytűrő növényeket kell nemesíteni.

A Bizottság stratégiát dolgozott ki, amely az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást hivatott ösztönözni és megkönnyíteni az EU egészén belül.

Éghajlat-politika - ClimeNews - Hírportál Éghajlat-politika

Éghajlat-politika (541.85 KB)
A kézirat frissítve: 2014. Novemberében
A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.

[1]Éghajlat-politika - ClimeNews - Hírportál

Forrás: EU Homepage

COP23: akik a klímaváltozás frontvonalában vannak

hétfő, november 13th, 2017

A tengerszint emelkedése jelentős területeket tesz lakhatatlanná.

COP23: akik a klímaváltozás frontvonalában vannak - ClimeNewsA Világbank jelentése szerint a dél-csendes-óceáni államok bruttó nemzeti össztermékük tizedét a természeti katasztrófák elleni védelemre fordítják. Ez több mint négyszerese az öt évvel ezelőtti szintnek.
A tanulmány rámutat, az éghajlatváltozás súlyosan veszélyezteti a térség országait. A tengerszint emelkedése, az áradások, ciklonok, az egyre hevesebb időjárási jelenségek lakhatatlanná tehetik az alacsonyabban fekvő szigetek külső részét.

– Sajnos néhány országra az átlagosnál nagyobb teher nehezedik. Ezek az államok a klímaváltozás frontvonalában érezhetik magukat; egyre nő az áldozatok száma, és nőnek az anyagi terhek, hiszen képesnek kell lenni segítséget nyújtani a rászorulóknak – mondta Fidzsi gazdasági minisztere, Aiyaz Sayed-Khaiyum.

Az idei ENSZ-klímakonferencián (COP23) a Fidzsi-szigeteki Köztársaság elnököl. A jelentős pénzügyi terhek miatt nem ott tartják a rendezvényt, hanem a németországi Bonnban, ahol az ENSZ klímaváltozási ügynöksége székel.

Indonézia is megtapasztalta már, milyen a klímaváltozás frontvonalában lenni.

– Egy nagy, rengeteg szigetből álló állam vagyunk. Nem fejlődő, hanem egy közepes méretű gazdasággal rendelkező ország a miénk, némi technológiai és informatikai fejlesztéssel megtámogatva. De a mezőgazdaság is számottevő. Ezért sokkoló adat, hogy a tengerszint emelkedése miatt az indonéz tartományok 29 ezer hektár termőföldet veszítettek már el – osztotta meg a délkelet-ázsiai ország illetékes miniszter-helyettese, Arif Havas-Oegroseno.

A november 6-tól 17-ig tartó konferencián a párizsi klímaegyezmény végrehajtását szabályozó előírásokról tárgyalnak.

Forrás: Euronews


 

Az autógumikkal jól megrakott tűz az USA-ban

szombat, november 11th, 2017

Másfél napig égett ez az autógumikkal jól megrakott tűz az USA-ban lévő Texasban. Az égő gumik több száz mérgező szennyező anyagot termelnek, és a füst belélegzése számos egészségkárosodást okozhat.

Az autógumikkal jól megrakott tűz az USA-ban - ClimeNews - Hírportál

Az eset a Texaxban lévő Odesszaban történt, nem messze EL Pasotól a Mexikói határtól. A hely annyira elszigetelt, hogy amikor becslések szerint 100.000 db gumiabroncs vasárnapra tüzet nyitott, a legközelebbi tűzcsap kb. 6,5 km-re volt. Mire a tűzoltók a helyszínen megkezdték volna az érdemi munkát már annyira forró volt a völgy ahol égtek a gumik, hogy oda bemenni szinte lehetetlenség volt.

Nyilvánvaló, hogy az eset nem csak a véletlen műve, hiszen az emberi tényezők szorosan ott vannak a háttérben. A probléma az, hogy már nem a “Hülyeség kora”-ban vagyunk a 20. században. 2017-et írunk az USA-ban is. A cikket ajánljuk figyelmébe az amerikai nagykövetségen dolgozóknak is, hiszen a Föld légköre nem ismer országhatárokat a szennyezéssel kapcsolatban sem.

Forrás: Rhett Jones – GIZMODO

Az emberiség sorsa – Prince Ea

kedd, augusztus 29th, 2017

Sokan próbálják hárítani a felelősséget magukról, amikor környezetszennyezésről és klímaváltozásról beszélünk. Mindig a nagyvállalatokat, az ipart hibáztatják, de valójában a nagyvállalatok a mi igényeinket szolgálják ki, mi vásárolunk és fogyasztunk.

Az emberiség sorsa - Prince Ea - ClimeNews - HírportálA mi autóinkkal vannak zsúfolásig tele az utak, a városok. A túlfogyasztásunk miatt pörög a gazdaság, nekünk termel az ipar és a mezőgazdaság. Sokan próbálnak meg környezettudatosan élni, de vajon közülük mindenki tudja, hogy a divat a világ második legszennyezőbb iparága az olajágazat után a masszív szén-dioxidkibocsátással, vízpazarlással és vegyszeres szennyezéssel? https://climenews.com/meregtelenitok-es-zoldrefestok
Sokan pedig a tudomány által megállapított tényekkel sem hajlandók szembenézni, és állítják, hogy nincs klímaváltozás. Talán éppen most Texasban már nem így látják, amikor Houstonban legfeljebb csónakkal lehet közlekedni, és egyes helyeken közel 2 méter (!!!) eső esett pár nap alatt, és az esőzés még napokig eltart. Vagy talán már azok sem állítják ezt, akik már előre félnek a következő nyár forróságától. De vannak olyanok is, akik azt állítják, hogy van klímaváltozás, de az ember nem tehet róla. Akárhogyan is nézzük, az emberiség pusztítja az erdőket, elég, ha saját környezetünkben körülnézünk. A kulcs tehát a mi kezünkben van. Olyan új rendszerre van szükségünk, ahol a valódi emberi értékeket tartjuk szem előtt a halmozással, profittal, divattal szemben.

Forrás: Sevaster1

Al Gore szerint a Trump-adminisztráció az olajlobbi markában van

hétfő, augusztus 14th, 2017

Az USA egykori alelnöke szerint Trump kétes renoméjú klímatagadókkal vette körül magát, elnökként ezért nem fog érdemben beszélni a klímaváltozásról.

A 69 éves, Nobel Béke díjas politikus és üzletember szerint a klímaváltozásról szóló tények még mindig kellemetlen igazságoknak számítanak az olajszektor számára, melynek sajnos túl nagy befolyása van a Trump belső körére. (ClimeNewsban erről itt írtunk korábban.)

Gore a CNN adásában, közönség előtt adott interjúban azt mondta, hogy Trump “kétes klímatagadók csapatával vette körül magát”. E belső magban azonban sokan felfogják a klímaváltozás valóságosságát és arra buzdították ne lépjen ki a párizsi klímaegyezményből. Trump külügyminisztere, Rex Tillerson, valamint különleges tanácsadónak kinevezett lánya, Ivanka Trump és férje, Jared Kushner is a maradást támogatta. Mindhiába.

Amint arról beszámoltunk, Gore a Trump megválasztását követő és a beiktatása előtti hetekben több alkalommal személyesen is tárgyalt Trumppal, hogy meggyőzze annak fontosságáról, az USA-nak a párizsi klímaegyezményben kell maradnia.

Leonardo DiCaprio környezetvédelmi alapítványának vezetője, aki a sztár jelenlétében találkozott Trumppal és a zöld energiák munkahelyteremtő erejéről tartott neki prezentációt, kedvező reakciót kapott: “Minden, amit mutattunk, tetszett neki.” Mármint az akkor még be nem iktatott Trumpnak.

A CNN műsorában Gore felvetette, hogy még mindig abban a hitben van, lehetséges, hogy Trump végül mégsem lépteti ki az Egyesült Államokat a megállapodásból.

Al Gore szerint a Trump-adminisztráció az olajlobbi markában van - CN
Gore elismerését fejezte ki azon tagállami kormányzóknak, polgármestereknek és cégvezetőknek, akik Trump kilépésről szóló június 1-i bejelentése óta megerősítették, hogy saját hatókörükben mindent megtesznek az emissziócsökkentés érdekében, mert saját vállalkozásukat, városukat, államukat a párizsi klímaegyezmény alá tartozónak tekintik, attól függetlenül, hogy Trump mit döntött.

Nem léphet ki az USA Trump első 4 éves mandátuma alatt

Ahogy azt már említettük korábban, az USA hivatalosan csak 2019 novemberében léphet ki az egyezményből, a pontos időpont már a következő amerikai elnök megválasztása utáni napokra esik. Ezt a kitételt kifejezetten Trumpra gondolva szövegezték így a klímatárgyalók, hiszen 2016-ban a kampányígéretei miatt már tudni lehetett, hogy ki akarja vonni az Egyesült Államokat az egyezmény hatálya alól.

Addig is, a következő három és fél évben az USA részt fog venni a soros klímasúcsokon, közölte az amerikai Belügyminisztérium. A következő forduló novemberben lesz Bonnban.

Lépek vagy maradok?

Gore bizakodása, hogy Trump mégsem lép ki, hiú reménynek tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy augusztus 4-én a Fehér Ház hivatalosan is közölte az ebben illetékes szervezettel, az ENSZ-szel, hogy az USA formálisan is megkezdi a kilépés folyamatát. Gore interjúja néhány nappal e lépés előtt, augusztus 1-én ment le adásban. Talán Trump stábja pont Gore e megjegyzésre reagálva lépett gyorsan, hogy mutassák, igenis komolyan gondolják a kilépést? Vagy ez is csak PR-húzás és porhintés, mint oly sok minden Trump retorikájában?

Egy dolog beszédes abban, ahogy Stephan Dujarric ENSZ-szóvivő megerősítette, mit közölt az USA hivatalosan Antonio Guterrres ENSZ-főtitkárral. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Nikki Haley kifejezte az USA “szándékát a kilépésre való jogának érvényesítésére, amint azt engedélyezi a megállapodás, hacsak nem tudják újratárgyalni a feltételeket”.

Ravasz húzás, hogy a Fehér Ház más nemzetállamokat hibáztathasson a saját kilépése miatt. Mondván ők a hunyók, amiért nem hajlandók egyezkedni.

Az újratárgyalás -amit Trump is meg-meglebegetett- ugyanis elég valószínűtlen, hiszen itt nem bilaterális szerződésről van szó. Erre mondta egy amerikai kommentátor, hogy ez nem olyan ingatlanügylet, amiknek az újratárgyalásához Trump hozzászokott üzletemberként a múltban.

Egy multilaterális nemzetközi egyezmény minden tagra nézve érvényes, ha módosítani kell a kondícióit, az összes érintett beleegyezése szükséges. Márpedig 195 tagja van a párizsi klímaegyezménynek. És a nemzetközi közösség elkötelezett az abban foglalt célok és vállalások mellett.

A G20-as taorminai csúcstalálkozóján -ami napokkal azelőtt zajlott, hogy Trump végre bejelentette a beígért döntést, hogy kilépteti az USA-t- a vezető gazdasági nagyhatalmak jelezték, szó sem lehet róla, hogy bármit újratárgyaljanak.

Putyin a szankciók ellenére is megépíti a két európai gázvezetéket
Putyin Ukrajna kikerülésével akar gázt juttatni az EU-ba és fütyül az amerikai és az uniós szankciókra. Pluszköltséggel és némi késéssel ugyan, de a Gazprom be fogja fejezni a két gázvezetéket, melynek építési munkálatait a nyáron már felgyorsította. Turbósebességgel folynak a munkálatok: 6 hét alatt 100 kilométert haladtak.

Lekenyerezve

A The Independent brit napilap nemrég tételesen összeírta, hány dollárnyi kampánytámogatásban részesültek azok a republikánus párti szenátorok, akik nyílt levelet írtak Trumpnak arra kérve őt, hogy léptesse ki az USA-t a párizsi klímaegyezményből.

A lap által a Big Oil (vagyis a földgáz-, kőszén- és kőolajlobbi) “kedvenceinek” titulált 22 politikus összesen 10,69 millió dollár támogatást kapott 2010 óta.

A dolog keserű iróniája, hogy a nyílt levelet a szenátus környezeti és infrastrukturális bizottságának két tagja (John Barrasso elnök és James Inhofe) fogalmazta meg, holott nekik pont nem az lenne dolguk, hogy a környezetvédelmet építsék le.

A 22 szenátor zömében olyan államok érdekét képviseli, ahol jelentős a fosszilis energiahordozók kitermelése (pl. Wyoming, Kentucky, Texas).
Ami azt illeti, lenyűgöző, hogy a törvényi előírásoknak köszönhetően Amerikában ennyire transzparens módon kell űzni a kampányolást és kampánytámogatát, hogy a Center for Responsive Politics adataiban bányászva ilyen részletességgel ki lehet bogarászni, melyik politikust mennyire rakta zsebre egy-egy iparág.

Hát ennyire: James Inhofe, Oklahoma ($0.46 M), John Barrasso, Wyoming ($0.58 M), Mitch McConnell, Kentucky ($1.54 M), John Cornyn, Texas ($1.13 M), Roy Blunt, Missouri (0.44 M), Roger Wicker, Mississippi ($0.22 M), Michael Enzi, Wyoming ($0.27 M), Mike Crapo, Idaho ($0.13 M), Jim Risch, Idaho ($0.14 M), Thad Cochran, Mississippi ($0.29 M), Mike Rounds, South Dakota ($0.2 M), Rand Paul, Kentucky ($0.25 M), John Boozman, Arkansas ($0.14 M), Richard Shelby, Alabama ($0.06 M), Luther Strange, Alabama (n.a.), Orrin Hatch, Utah ($0.47 M), Mike Lee, Utah ($0.25 M), Ted Cruz, Texas ($02.56 M), David Perdue, Georgia ($0.18 M), Thom Tillis, Észak-Karolina ($.026 M), Tim Scott, Dél-Karolina ($0.54 M), Pat Roberts, Kansas ($0.41 M).

Forrás: Business Insider, The Independent, ABC News, CNN – Piac&Profit

Mi a fene van az ózonpajzzsal?

szerda, június 28th, 2017

Kilyukadt az ózonpajzs, mind meghalunk! – rémisztgetett a nyolcvanas években a média, és a dolog egészen úgy hangzott, mint amikor a Csillagok háborújában a Halálcsillag erőtérpajzsán jutottak át Luke Skywalkerék az X-szárnyú űrvadászokkal.

A világvége aztán elmaradt, mert az emberiség ügyesen kicserélte a hűtőgépekben a freont valami más folyadékra, és ettől egy csapásra megoldódott minden. Na de ha megoldódott minden, akkor hogyan lehet, hogy idén nyáron szinte hetente dönt új rekordot Magyarországon az UV-sugárzás?

Mi a fene van az ózonpajzzsal? - ClimeNews - Hírportál
Június közepe óta az Országos Meteorológiai Szolgálat rendszeresen ad ki UV-riasztást, és többször is arról szóltak a hírek, hogy negatív rekordot döntött a légkör ózontartalma, ebből adódóan pedig szinte folyamatosan extrém magas az ultraibolya sugárzás. Most, amikor ezt írom, délelőtt 10 óra van, aránylag felhős, borús az idő, mégis, a Met.hu UV-Index térképe szerint nagyjából a fél országban 7-es szint körüli, vagyis nagyon erős a sugárzás, és kora délután mind az öt mérőponton (Budapest, Siófok, Kecskemét, Sármellék, Kékestető) 1-2 órára túllépi majd a riasztással járó 8-as szintet. Ilyenkor 15-20 perc elég egy csúnya leégéshez, ami – a bulvármédia felelőtlen és veszélyes „direkt délben kell napozni, naptej nélkül” hülyeségével ellentétben – a bőrrák előszobája.

Mi a fene van az ózonpajzzsal? - ClimeNews - HírportálNa de hol van ilyenkor az ózonpajzs, aminek az lenne a dolga, hogy megvédjen minket? Nem úgy volt, hogy pár évtizede kicsit kilyukasztottuk, de már elmúlt?

Nos, a helyzet ennél kicsit bonyolultabb, és ahhoz, hogy megértsük, miért brutális az UV-helyzet, először azt kell megértenünk, mi is az az ózonpajzs és az ózonlyuk. Sőt, hogy mi az az ózon, és miért jó, hogy van.

Ózon 101

Az „ózonpajzs” kifejezés elég félrevezető, de még az „ózonréteg” is; a dolgot ugyanis nem úgy kell elképzelni, hogy a légkör teteje meg a világűr alja közötti hely ki van öntve ózonnal, mint a szigetelés az ablak körül. A valóságban ez úgy néz ki, hogy a légkör felső rétegében, a 20 és 40 ezer méter közti sávban a levegőben nagyjából tízszer annyi ózon található, mint a felszín közelében. Ez még mindig elég kevés: a 20 kilométer vastag légrétegben nagyjából annyi az ózon, hogy az tiszta gázként, lenn a felszínen kb. 3 milliméter vastag lenne.

Az ózont éppen az az UV-sugárzás hozza létre, ami ellen véd. Az UV kijön a Napból, bemegy a légkörbe, ott találkozik az oxigénmolekulákkal, és széttépi bennük az oxigénatomok közti kötést. A pórul járt O2-ből így lesz két kóbor O, amelyek becsatlakoznak más oxigénmolekulákhoz, és létrejön belőlük az O3, vagyis az ózonmolekula. A sugárzás energiája így átalakul kémiai energiává, aminek az a következménye, hogy a legnagyobb energiájú ultraibolya sugárzás, az UV-C (ez elég durva cucc, sterilizálásra használjuk idelenn, mert a baktériumokat is kicsinálja, amiknek azért jóval strapabíróbb a szervezetük, mint a miénk) egyáltalán nem ér le a Föld felszínéig, de az eggyel gyengébb UV-B nagy része is elnyelődik.

Mi a fene van az ózonpajzzsal? - ClimeNews - HírportálAz O3 molekulákat viszont ugyanígy szétszaggatja az UV-sugárzás, és azok oxigénné alakulnak vissza, miközben megint csak elnyelnek egy csomó energiát. Vagyis az ózonrétegben végtelenítve, folyamatosan oda-vissza alakul az ózon és az oxigén, ezt a folyamatot az UV-sugárzás energiája hajtja, és ezáltal annak nagy része odafenn el is vész. Mindez nagyjából 300 millió éve egyensúlyban tartja az ózonréteget, és egészen csodálatos önszabályozó mechanizmus dolgozik benne: ha valaki máról holnapra ellopná az ózon felét, a bejövő UV-sugárzás több oxigénnel és kevesebb ózonnal találkozna, vagyis több ózon képződne, mint amennyi elbomlik, egészen addig, míg helyre nem áll az egyensúly.

Mi a fene van az ózonpajzzsal? - ClimeNews - HírportálAz emberiség nagyjából az 1930-as évekre jutott el arra a technikai szintre, hogy ezt az öngyógyító képességet úgy oldalba tudja rúgni, hogy idővel felboruljon odafenn az egyensúly. A trükk egyszerű: olyan anyagokat kell a légkörbe juttatni, amelyek folyamatosan bontják az ózont, és nagyobb hatékonysággal teszik ezt, mint ahogy az önstabilizáló folyamat visszatölti. Ilyen például a nitrogén-monoxid, amiből a műtrágyázás elterjedésével került elég sok a levegőbe, és a még sokkal brutálisabb klór és bróm, amik a mára szitokszóvá vált és nagyrészt a forgalomból kivont freonokban és halonokban vannak. Félelmetes, amit ezek kémiai bontás címszó alatt odafenn rombolnak: az Antarktisz felett 25 kilónyi tiszta klór két hónap alatt 500 ezer tonna ózont bont el – hát így lesz az ózonlyuk.

A magyar előírások 7-es szint felett nevezik erősnek és 8-asnál extrémnek az UV-sugárzást; utóbbinál adja ki a meteorológiai szolgálat a riasztást. Ezek a határok kicsit szigorúbbak, mint a WHO ajánlása: a nemzetközi szervezet skáláján 6-nál kezdődik a magas, 8-nál a nagyon magas és 11-nél az extrém szintű sugárzás.

A WHO egyébként óva int attól, hogy azzal határozzuk meg az egyes szinteket, hogy mennyi idő alatt ég le az ember, mondván, ez amúgy is erősen függ a bőr egyénenként változó érzékenységétől, másrészt hamis biztonságtudatot ad, mert a leégési időt könnyű úgy értelmezni, mint a biztonságos napozási idő felső határa.

A Földön valaha természetes körülmények között tapasztalt legmagasabb UV-sugárzás 43,3-as volt, ezt 2003-ban Bolíviában egy 6000 méter magas vulkán csúcsán mérték. Itt aztán összejött minden körülmény: az Egyenlítőhöz közeli elhelyezkedés, a nagy magasság, az éppen minimum szinten levő ózonréteg, amit még pluszban megtépázott egy komolyabb napkitörés is. Szakértők szerint ez az UV-szint már az a kategória, amivel a Marsra szálló űrhajósoknak kell szembenézniük majd a vörös bolygó felszínén.

Apropó, ózonlyuk

Az a nagy szerencsénk, hogy a légkörbe kerülő ózonkárosító anyagok legdurvábbjai alapállapotban nem bántják az ózont, ehhez egy csomó kémiai folyamaton kell átmenniük, amihez extrém körülmények szükségesek. Például az, hogy tartósan szuperhideg legyen, aztán kisüssön a Nap. Az Antarktisz felett pont ez van: a földrajzi jellegzetességei miatt egy óriási, a Déli-óceán fölött áramló légörvény, meteorológusul vortex zárja körbe, ami miatt az ottani télen a hőmérséklet lemegy akár -80 fokra is. Mínusz 78-nál jön a probléma: ezen a hőmérsékleten a légkörbe került gázokból addigra mindenféle reakció folytán létrejött salétromsav megfagy, és klórgáz szabadul fel. A tél végén a klórgázt a napsugárzás klóratomokra bontja, és azzal indul is az ózonholokauszt. Ennek az eredménye, hogy szeptember-októberre a légkör 15 és 19 kilométer közti sávjában az Antarktisz felett teljesen elfogy az ózon, és felette a szokásos mennyiség kb. 40 százaléka marad csak meg. Novemberre aztán megváltozik a meteorológiai helyzet, és az ózonréteg szépen visszagyógyítja magát a következő télig.

Mi a fene van az ózonpajzzsal? - ClimeNews - Hírportál | Fotó: Science Society Picture Library / Getty Images Hungary

Az Északi-sarkvidéken kicsit más a helyzet, ott a légkör télen alapban melegebb, mint délen (merthogy az északi félteke telén, decemberben vagyunk a legközelebb a Naphoz), és nem csak tenger, hanem kontinensek veszik körül, emiatt nincs meg a levegőt lehűtő tartós légörvény sem. A kritikus -78 fokot így elég ritkán éri el a hőmérséklet – de azért akad rá példa. 2011 szokatlanul hosszú és kemény telén alakult ki először az északi ózonlyuk, ami ugyan nem volt olyan súlyos, mint a déli, viszont áprilisra áttevődött délebbre, lakott területek fölé. Azóta ez a jelenség többször megismétlődött, a 2016-os tartja a rekordot, amikor tavasz elején a szokásos ózonmennyiség negyede hiányzott. Ez viszont mindkét pólusnál tipikusan tavaszi jelenség; a nyári ózonriasztás nem az északi ózonlyuk miatt van, hanem az ózonréteg általános ritkulása miatt.

Gyógyul, de lassan

A Föld mérsékelt égövi területei felett, ahol mi is lakunk, húsz év alatt átlagosan 4-6 százalékkal csökkent az ózonréteg vastagsága, ez nagyjából ugyanekkora növekedéssel jár a felszínt elérő UV-B sugárzásban. Szakértők szerint 1 százalék UV-B emelkedés kb. annak felel meg, mintha 300 kilométert utaznánk az Egyenlítő felé, amerre egyébként természetes módon növekszik a sugárzás intenzitása. Vagyis két évtized alatt eljutottunk addig, hogy Magyarországon olyan UV-értékeket mérünk, amik az egész ózonpara előtt mondjuk Dél-Spanyolországra, vagy Tunézia és Algéria északi partjaira voltak jellemzők.

A nemzetközi környezetvédelmi mozgalmak egyik legnagyobb sikersztorija, hogy 1987-ben sikerült összehozni a montreali egyezményt, és azzal az ózonkárosító anyagok kibocsátását évi 1,5 millióról mára 200 ezer tonna alá csökkenteni. Csakhogy ezek az anyagok akár több száz évig is odafenn maradhatnak, vagyis hiába húzzuk be mi itt lent a kéziféket, az ózon öngyógyulása csak évtizedes késéssel indul be, és akkor is elég lassan. Magyarország felett az ózonréteg vékonyodása a 2000-es évek elején állt meg, és ma már lassú javulás mérhető. Az Antarktisz felett csak 2016-ban mértek először növekedést az ózon átlagos mennyiségében (erről a globális felmelegedés tehet, ami általában véve segíti az ózon képződését, de a sarkvidékek fölött pont gátolja). Ha minden jól megy, a mérsékelt égöv alatt a 2030-as évek végére, a pólusoknál az évszázad végére áll vissza a természetes állapotára az ózonréteg.

Mi a fene van az ózonpajzzsal? - ClimeNews - Hírportál | Fotó: Photofusion / Getty Images HungaryNa de akkor megint ott tartunk, hogy jó irányba mennek a dolgok, hát akkor m
iért van mégis minden másnap UV-riadó?

Azért, mert attól, hogy túl vagyunk a legrosszabb időszakon, és ózonréteg átlagos vastagsága növekszik, a természeteskilengések miatt néha beüthetnek negatív csúcsok.

“Az ózonréteg nem egy statikus képződmény, mint egy esernyő, hanem egy állandóan megújuló réteg, ahol folyamatos az ózonképződés és a -bomlás. Ezeket a folyamatokat a kémiai anyagok jelenléte, a napsugárzás és a magaslégkör dinamikája (áramlások, keveredés) befolyásolja. A kémiai anyagok jelenléte odafönt jól ismert és kiszámítható, a dinamika változásai annál kevésbé. Erre közvetve van hatással az üvegházhatás erősödése és a felmelegedés, de az összefüggések még jórészt tisztázatlanok. Egy-egy szerencsétlen kombináció okozhat regionálisan és időszakosan jelentős ózonhiányt, de azért ez az ózonréteg változásának általános trendjét nem befolyásolja. Éppúgy nem, mint ahogy egy-egy átlagosnál hidegebb nap vagy hét időjárása nem töri meg a felmelegedés trendjét. Az ózonréteg pillanatnyi állapotát tekinthetjük az ózonréteg időjárásának, a több évtizedes átlagot az ózonréteg éghajlatának.” – magyarázta az Indexnek Gelencsér András levegőkémikus, akinek Füstbe ment bolygó című könyvére egyébként erősen támaszkodtunk az előző pár bekezdés kis ózon-gyorstalpalójában.

Vagyis a jó hír az, hogy igenis sikerült elkerülni a világvégét – számítások szerint, ha nincs a montreali egyezmény és a nagy freonstop, mára 20 százalékkal lenne kevesebb ózon a levegőben, és gyakorlatilag az Egyenlítőnél megszokott UV-sugárzás érné az egész mérsékelt égövet. Viszont a rossz az, hogy még jó pár évig van reális esély arra, hogy úgy alakuljon a meteorológiai helyzet, hogy extrém erős UV-sugárzást kapunk idelenn. Amit ráadásul esélyünk sincs rendesen előrejelezni, mert a rendszer annyira összetett, és nem is értjük teljesen az összefüggéseit.

Szóval a 2030-as évekig a legtöbb, amit tehetünk, hogy nyárra feltankolunk naptejből, és 11 és délután 3 között nagyon óvatosan megyünk a napra.

Forrás: Hanula Zsolt – Index | Gelencsér András levegőkémikus – Füstbe ment bolygó

 

Több mint 70 magyar fejlesztés Európa klímakutató műholdján

szombat, május 13th, 2017

Több mint 70 magyar tervezésű és gyártású eszközzel bocsátották fel a Sentinel 2B műholdat a Francia Guyana-i Kourou-ból, magyar idő szerint 2017. március 7-én, hajnali 2 óra 49 perckor. A műholdsorozat felvételei pontosabb képet adnak a felszínborításról, a talajnedvességről, a felszíni vizek állapotváltozásáról, kiemelt jelentőségük lehet a katasztrófahelyzetek feltérképezésében és a klímaváltozás hatásainak nyomon követésében is.

Több mint 70 magyar fejlesztés Európa klímakutató műholdján - ClimeNews

A műhold fejlesztésével az Európai Unió az Európai Űrügynökséget (ESA) bízta meg, melynek 2015. november óta Magyarország is tagja. A szervezet felbocsátási eseményre kiküldött delegációjában minden, a projektben részt vevő ország képviseltette magát. Mernyei Ákos Péter európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár kiemelte:

Szakmai és diplomáciai szempontból is fontos egy-egy programot végigkövetni, hiszen a műhold felbocsátása jó alkalmat ad arra, hogy a fejlesztésben részt vevő országok megismerjék a magyar űripar hozzáadott értékeit, megteremtve ezzel a további sikeres és hatékony együttműködés lehetőségét.

A Copernicus földmegfigyelési program az Európai Unió kiemelt űrinfrastruktúra programja, mely a legmodernebb technológiák költséghatékony felhasználásával járul hozzá az emberek életminőségének javításához. A Sentinel műholdcsalád most felbocsátott  legújabb tagja, a Sentinel-2B fejlesztésében a miskolci székhelyű Admatis Kft. vezetésével magyar űripari vállalkozások is részt vettek. A 2015-ben útjára indított ikertestvér, a Sentinel-2A teljesítményét megduplázva a két műhold az eddigi 10 helyett 5 naponta készít új felvételeket Európa teljes területéről.

A Sentinel-2B több mint 70 olyan, jellemzően radiátorok, optikai ernyők, kalibrálóernyők és rögzítőelemek részét képező eszközt tartalmaz, melyet többségében magyar cégek terveztek, teszteltek és gyártottak.Hasonló volumenű magyar részvétellel épült meg a műholdcsalád előző eleme, a Sentinel-2A is, és az új műholdpár tagjainak (Sentinel-2C és 2D) gyártásához is készülnek már a hazai alkatrészek.

Magyarország az ESA-csatlakozás révén részesévé vált a legnagyobb európai űrtevékenységgel foglalkozó szervezet munkájának. A teljes jogú tagság új alapokra helyezi az eddig is jelentős sikereket felmutató hazai űripart, lehetővé teszi a magyar kis- és középvállalkozások, kutatóintézetek beszállítói részvételét a nemzetközi programokban. A lépés növeli a foglalkoztatottságot, és segít Magyarországon tartani a magasan képzett szakembergárdát.

Forrás: MTI; fotó: ec.europa.eu

 

Rex Tillerson aláírt egy megállapodást, amely elismerte a párizsi éghajlat-változási megállapodást

péntek, május 12th, 2017

FILE PHOTO: U.S. Secretary of State Rex Tillerson delivers remarks to the employees at the State Department in Washington, U.S., May 3, 2017. REUTERS/Yuri Gripas/File PhotoAmerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Rex Tillerson aláírt egy megállapodást, amely elismerte a párizsi éghajlat-változási megállapodást az alaszkai sarkvidéki nemzetek csütörtökön tartott találkozóján, de azt mondta, hogy Donald Trump elnök nem volt hajlandó eldönteni, hogy elhagyja vagy gyengíti az Egyesült Államoknak a paktumra vonatkozó kötelezettségvállalásait.

A korábban megjelent hírekkel ellentétben miszerint Donald Trump (nincs két hete) aláírta azt az elnöki rendeletét és eltörölte az elődje, Barack Obama által szintén elnöki rendeletben hozott környezetvédelmi intézkedéseket ez most összeférhetetlenek tűnik. Mi is történt?

A BBC szerint Trump azt mondta, hogy az „Energiafüggetlenség” nevű rendelettel véget akar vetni „a szén elleni háborúnak”. Trump rendelete Obama tiszta energia programjának felülvizsgálatát jelenti.

Trump a rendelet aláírásával

  • feloldja az üvegházhatást kiváltó káros anyagok kibocsátásának korlátozását,
  • zöld utat ad a szénbányászat beindításának,
  • feloldja az eddig bezáratott szénerőművekre vonatkozó zárlatot,
  • feloldja a szövetségi szénbányák működésére kimondott moratóriumot,
  • és engedélyezi a hidraulikus technikával történő olajkitermelést.

Trump a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) épületében írta alá a rendeletet. Az EPA költségvetését jelentősen csökkentette, a vezetőjének pedig a klímaváltozást tagadó Scott Pruittot tette meg.

Ha valaki ismeri a teljes sztorit a klímaváltozással kapcsolatban, akkor könnyen rájöhet, hogy eme Trump féle lépés semmi mást nem jelent, mint a következő (az eddigi legnagyobb) amerikai pénzügyi lufi kipukkadásának elodázását. Arról van szó, hogy a szén és a palaolaj kitermelésbe fektetett dollármilliárdok megtérüléséhez kitermelendő szén és olaj mennyiségének elégetése pontosan az emberiség végét jelentené. De ha húzza egy kicsit az időt – a civilizációnk nagymértékű kockáztatásával – akkor a Trump féle holdudvar óriási veszteségeiből visszamehet valamennyi nekik.

FEHÉR HÁZ = ŐRÜLTEK HÁZA

Azzal nem számolnak, hogy sehol a világon nem szalonképesek többé ebben a kérdésben. Az emberek fogják eldönteni a vásárlásaikkal, hogy amerikai terméket, aminek a karbonlábnyoma vagy szénlábnyoma nem nulla, azt nem fogják megvásárolni. Eddig is az amerikai egy emberre jutó karbonlábnyom sokszorosa volt a világátlagnak. Más nemzetekre, országokra és népekre vonatkozóan ez egyáltalán nem vicces és etikus. Amennyiben nem változtatják meg sürgősen vezérlő elveiket és viselkedésüket, ha így folytatják akkor gyermekeinkre, unokáinkra és az egész emberiségre egy értékcsökkent, lepusztult és ellenséges bolygót hagynak hátra.

Rampasek László

Rex Tillerson aláírt egy megállapodást, amely elismerte a párizsi éghajlat-változás..

Kiszámolják helyettünk, megéri-e napelemet tenni a tetőre

hétfő, május 8th, 2017

Az E-ON és a Google közös szolgáltatást indított Németországban, amelynek keretében Európa legnagyobb gazdaságában is elérhető lett a Sunroof program. Az alkalmazás kiszámolja a fogyasztóknak, hogy megéri-e nekik napelemet szereltetniük a háztetőre.

Kiszámolják helyettünk, megéri-e napelemet tenni a tetőre - ClimeNews - Hírportál

A felhasználóknak semmit sem kell tennie, csak megadja a lakcímét, a program pedig a Google Maps és a Google Earth adatai alapján kiértékeli, mennyi napenergia éri a háztetőt. Ennek során az öntanuló szoftver számításba veszi a tető méretét és fekvését is, a Google Earth műholdképeinek adatai szerint, a helyi időjárási viszonyokat és az ingatlan földrajzi szélességének megfelelően a napsugárzás beesési szögét is.

A Sunroof alkalmazás már 2015 óta elérhető az Egyesült Államokban, Európában most először a német nagyvárosokban illetve azok agglomerációjában lesz használható, így Berlin, Frankfurt, München és a Ruhr-vidék lakosai számíthatják ki először megéri-e nekik napelembe fektetni.

Forrás: Kiszámolják helyettünk, megéri-e napelemet tenni a tetőre - ClimeNews - Hírportál